Angela Merkel érdemei ugyan elévülhetetlenek, de az utolsó kormányából már hiányzott a reformlendület. A 21. század kihívásaihoz többre van szükség, mint az utolsó éveit jellemző „csak így tovább” politikára, ezért nagy várakozás előzte meg a Szociáldemokraták, a Zöldek és a gazdaságilag liberális FDP koalíciós tárgyalásait.
A legnagyobb kérdés az volt, hogy tető alá lehet-e hozni egy olyan koalíciós egyezményt, melyben a progresszív zöld témák együtt tudnak élni a vállalkozóbarát gazdasági liberalizmussal. Nem sokan fogadtak volna arra, hogy a pártok már novemberben képesek megegyezni, de az elharapódzó járvány komoly motivációs tényezőként hatott a tárgyalásokra. Az új koalíció célja a gyors hatalomátvétel, ideális esetben Olaf Scholz már december második hetében beköltözhet a kancellári irodába.
Röviden összefoglalva: az új kormánykoalíció célja egy zöldebb, modernebb, társadalmilag progresszívebb Németország. A Zöldek kézjegye jól látható a szövegben, még akkor is, ha helyenként kompromisszumokra is szükség volt az FDP-vel. Németország a koalíció tervei szerint már 2045-ben klímasemleges lesz, és ennek érdekében ideális esetben 2030-ig leáll a szén felhasználásával. Ehhez jön a belső égésű motorok halála 2035-ig, ami komoly klímaelkötelezettséget sugall, tekintve, hogy az autóipar Németország egyik húzóágazata.
Bár egy vállalkozóbarát párt is a koalíció része, a német gazdaságpolitika is balra tolódott. A koalíció megegyezett a minimálbér emelésében, és növekedni fognak az infrastruktúrába irányuló befektetések is. Ezen felül a koalíciós pártok évi 400 ezer új lakást ígérnek, ezekből 100 ezer közpénzből épül. A cinikusabb megfigyelő megkérdőjelezheti az állami befektetések finanszírozását, a liberálisok ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy 2023-tól a német költségvetés ismét kiegyensúlyozott legyen. A szükséges költségvetési mágia a liberális Christian Lindner feladata lesz, aki a sok hatalommal járó, ám gyakran hálátlan pénzügyminiszteri pozíciót veszi át.
Változások várhatók a német külpolitikájában is. Az EU és a NATO iránti mély elkötelezettség természetesen marad, mi több, az új koalíció egy energetikailag és védelmi szempontból önállóbb uniót szeretne. Várható azonban, hogy a német külpolitika asszertívebben viszonyul a problémásabb partnerekhez. Ezt Kína rögtön érzékelte, ugyanis a koalíciós szerződés leszögezi, hogy jelen pillanatban kizárt az EU és Kína között megkötött befektetési szerződés parlamenti ratifikálása. Gondban lehet Oroszország is, mert a Zöldek közismerten ellenzik a Nord Stream 2 földgázvezetéket, melynek éppen most zajlik az engedélyeztetése. Közép-Európa szempontjából fontos, hogy az új koalíció erőteljesebb fellépést sürget uniós szinten a jogállamiság megsértése ellen, ami több feszültséget vihet Németország viszonyába Lengyelországgal és Magyarországgal.
Mindenképpen jó hír, hogy Németországban jövőbe tekintő kormány lesz. Az EU kulcsfontosságú szerepet akar játszani korunk fontos témáiban, és ez egy zöld és digitális Németország nélkül nem fog menni. Ne feledjük azonban, hogy ugyan a koalíciós szerződésben leírtak mindig szépen csengenek, de egy kormány igazi tartása válsághelyzetekben mutatkozik meg. Az új koalíciónak rögtön esélye lesz megmutatnia magát, ugyanis Németországban a napi koronavírus-fertőzések száma rekordokat döntöget, és már a még veszélyesebbnek tűnő omikron variánst is azonosították az országban. Az elkövetkező hónapok ezért meghatározóak lesznek az új kormány működése szempontjából, és képet adhatnak arról, mennyire reálisak ambiciózus céljai.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
