Teheránban az iráni zsidó közösség zsinagógájában is megemlékeztek Khomeini imám halálának huszonkilencedik évfordulójáról. Mindig csodálkoznak azon, hogy Iránban is élnek zsidók, hiszen a cionista Izrael és a kezében lévő nyugati sajtó mindig egyfajta ,,antiszemita államnak,, festi le Iránt. Holott az iráni állam és az iráni kormány nem antiszemita, csupán anticionista, még ha sokan szándékosan szeretnének egyenlőségjelet tenni a két fogalom közé.
A cionista állam megalakulása előtt ugyanis több millió zsidó élt a közel-keleti államokban. Iránban és az arab országokban jelentős zsidó közösségek éltek egészen 1948-ig. Az ún. ,,Izrael állam,, megalakításakor azonban ezen országok lakosságát felháborították az izraeli hadsereg háborús bűnei és a palesztin nép ellen elkövetett tömeges gyilkosságok. Sok zsidó lakos a cionista államalapításkor magától elköltözött Izraelbe, ugyanis az arab államok választás elé állították őket. Választaniuk kellett, hogy melyik államhoz hűségesek. Hiszen egyszerre nem lehettek hűségesek az éppen aktuális hazájukhoz és Izrael államhoz is, mellyel szinte az összes arab állam hadban állt.
Iránban a Khomeini imám által véghezvitt forradalom idején 1979-ben körülbelül 100 ezer zsidó vallású polgára volt az országnak. Khomeini imám forradalma azonban minden iráni állampolgárért történt. Az ország új vezetése alkotmányában elismert vallási kisebbséggé nyilvánította a zsidókat, a zoroasztriánusokkal és a keresztényekkel együtt. Az iráni kormány a mai napig is elismer minden, az ország területén élő vallási és nemzeti kisebbséget. Khomeini imám utódja Khamenei ajatollah, Irán jelenlegi vezetője is napi kapcsolatban van az ország nemzeti és vallási kisebbségeinek vezetőivel. (Khamenei ajatollah maga is az azeri nemzeti kisebbséghez tartozik.)
Habár 1948 és 1979 után sok zsidó távozott Iránból, a zsidó vallású lakosság számát, több forrást is figyelembe véve, 25 és 85 ezer fő közé teszik. Nagy részük Teheránban és Shirazban él. A zsidó vallási kisebbségnek saját képviselője van az iráni parlamentben. A shabbat-ot és a vallási ünnepeiket szabadon megünnepelhetik. Khomeini imám ugyanis még 1979-ben kijelentette, hogy a zsidó vallást nem szabad összekeverni a cionizmussal, mely csupán egy politikai ideológia. Egy alkalommal ki is jelentette, hogy:
,,Elismerjük, hogy a mi zsidóink elkülönülnek az istentelen vérszívó cionizmustól.,,
A zsidó vallási kisebbségnek Iránban saját újságja van és saját kórházzal rendelkeznek. Mint bármely más iráni állampolgár, ők is beléphetnek az iráni hadseregben és az iraki-iráni háborúban sokan harcoltak és elestek közülük. Az iráni zsidók Iránt tartják hazájuknak és mint vallásos zsidók nem ismerik el az 1948-ben létrehozott cionista államot. Ezért állami szinten nem mossák össze őket a cionizmussal, hiszen nem tehetnek arról, hogy Izrael egy faji alapokon működő terrorista állam.
Orientalista.hu – Al-Isfahani
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
