A francia különleges erők újabb alakulatait telepítették egy, az amerikaiak által használt bázisra, mely a Szíria észak-keleti részén található Rmelan városában van. Az eseményről a török Anadolu Agency nevű hírügynökség számolt be április 27-én. Valamint azt is megírták, hogy további francia csapatok vannak úton Irakból Kelet-Szíria irányába.
A török hírügynökség szerint korábban már öt másik támaszpontra is érkeztek francia különleges egységek. Ezek a támaszpontok Szíria Rakka és Aleppo kormányzóságaiban találhatóak. A törökök szerint a francia csapatok együttműködnek az amerikaiak által támogatott Szíriai Demokratikus Erők fegyvereseivel, főleg Manbij térségében.
A helyi források alapján a francia egységek legnagyobb támaszpontja a Lafarge cementgyár területén található, mely 40 km-re található a szíriai Kobani városától. Ezen a bázison több mint 70 francia katona tartózkodik. A francia jelenlét előzménye az, hogy Macron francia elnök még április 25-én, Washingtonban tett látogatása során kijelentette, hogy Franciaország intenzívebben fog részt venni a Szíria területén zajló katonai eseményekben.
Mégpedig azért, hogy minél hamarabb lezáruljon az Iszlám Állam elleni háború. Mindenesetre érdekes, hogy egy olyan ország sürgeti a terrorizmus elleni harc minél előbbi lezárását, mely az Egyesült Államok és Nagy Britannia mellett részt vett az Iszlám Állam létrehozásában, melyet szövetségeseivel együtt azóta is támogatnak.
A francia jelenlét Macron elnök megválasztása óta intenzívebb, ugyanis az utóbbi három hónapban egyre többet dolgozik azon, hogy növelje a katonai jelenlétet Szíriában. Jelenlétüket pedig olyan hazugságokkal magyarázzák mint például a terrorizmus elleni harc és a vegyi fegyverek használatának megakadályozása.
Ez azért különös mivel a terrorszervezeteket a nyugati államok, köztük Franciaország, hozták létre. A vegyi fegyvereket pedig az általuk létrehozott terror csoportok birtokolják, melyek a Nyugatról és Izraelből származó vegyi anyagokból állítják elő a fegyvereiket.
Orientalista.hu – Al-Isfahani, South Front
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
