Küszöbön áll az orosz invázió Ukrajnában – állítják egybehangzóan amerikai és brit tisztségviselők, Moszkva azonban változatlanul tagad, mi több, provokációnak minősítette a támadás időpontjára vonatkozó előrejelzéseket. Azonban az előzetes tervekkel ellentétben mégsem ért véget az orosz hadgyakorlat Belaruszban, Moszkva a kelet-ukrajnai szakadár régiókban fellángolt harcokkal magyarázta a döntést. Donyeckben és Luhanszkban általános mozgósítást rendeltek el, egyre éleződnek a harcok, az oroszbarát szakadárok és az ukránok egymást vádolják a tűzszünet és a minszki egyezmények megszegésével, és folytatódott a civil lakosság kimenekítése.
Az ukrajnai konfliktus miatt kialakult feszültség fokozódása miatt folytatják az eredetileg vasárnapig tervezett fehérorosz–orosz hadgyakorlatot – jelentette be tegnap a fehérorosz védelmi miniszter. Szombaton Moszkva nukleáris hadgyakorlatot is tartott. Az eredetileg tíznaposra tervezett, Szövetségesi Eltökéltség, 2022 kódnevű közös hadgyakorlat tegnap ért volna véget, de a legújabb döntés értelmében egyelőre nem vonják ki Belaruszból a gyakorlaton részt vevő orosz csapatokat. A BBC beszámolója szerint mintegy 30 ezer orosz katona tartózkodik fehérorosz területen, az összes bevethető katonai erő létszáma pedig akár 190 ezerre rúghat a szakadár területek csapatait is beleszámolva.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tegnap röviddel a hadgyakorlat folytatásának bejelentése után arról beszélt: eljött az ideje, hogy a Nyugat legalább részben bevezesse az Oroszország ellen előkészített szankciókat. „Most kell megállítani Oroszországot. Elérkezett a cselekvés ideje. Hivatalosan azt mondom, hogy megvan minden alapja annak, hogy bevezessék az Oroszországgal szemben előkészített büntetőintézkedések legalább egy részét” – mondta Kuleba a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián tegnap. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, a fehérorosz–orosz hadgyakorlat folytatásának híre után még inkább aggódik az orosz támadás lehetősége miatt, és szerinte ez a fejlemény is azt mutatja, hogy a világ közvetlenül egy Ukrajna elleni orosz invázió előtt áll.
A nyugati vezetők azzal vádolják Moszkvát, hogy a hadgyakorlattal csak ürügyet keres a csapatok Ukrajnához közelebb küldésére. Oroszország tagadta, hogy tervezné szomszédja lerohanását, miközben a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben egész szombat éjjel és tegnap is robbanások hallatszottak. A szakadárok által ellenőrzött Donyeck városából folyamatosan detonációk hangját lehetett hallani, miközben mind az orosz, mind az ukrán fél azt kommunikálja, hogy az ellenfél folyamatosan lő rájuk. A luhanszki szakadárok azzal vádolták az ukrán kormányerőket, hogy a frontvonalon átkelve támadást intéztek, amelyben két civil meghalt. A vádat nem bizonyították, de orosz nyomozók vizsgálatot indítottak az ügyben. A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság már általános mozgósítást rendelt el (a harcképes korú férfiak nem hagyhatják el a területet), és több tízezer embert evakuáltak a területről Oroszország felé, bár Ukrajna vehemensen tagadja, hogy szándékában állna támadást indítani a szakadár területek ellen.
A hétvégi müncheni biztonságpolitikai találkozón – amelyen ezúttal nem képviseltette magát Oroszország – Joe Biden amerikai elnök arról tájékoztatta a nyugati vezetőket, hogy az amerikai hírszerzési jelentések szerint az oroszok nemcsak keletről, hanem akár Fehéroroszország felől is megindíthatják a támadást. Az akció része lehet Kijev bekerítése is – mondta Boris Johnson angol miniszterelnök, aki arról beszélt a BBC-nek, Oroszország Ukrajna ellen tervezett hadművelete a legnagyobb európai háború lehet 1945 óta. Az USA alelnöke, Kamala Harris példátlan szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha az oroszok lerohanják Ukrajnát.
A feszültséget szító provokációnak minősítette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap azokat a nyugati nyilatkozatokat, amelyek konkrét dátumokat emlegetve bocsátkoznak jóslatokba azt illetően, hogy Oroszország mikor indíthat inváziót Ukrajna ellen. „Arról van szó, hogy ez közvetlenül a feszültség növekedéséhez vezet. Amikor pedig a feszültség eléri a csúcspontot, ahogyan például most is a (délkelet-ukrajnai szakadárok fegyveresei és az ukrán kormányerők közötti) demarkációs vonalnál, akkor bármilyen szikra, bármilyen váratlan esemény vagy apró megtervezett provokáció is helyrehozhatatlan következményekhez vezet” – tette hozzá.
Peszkov a potenciálisan végzetes következményekhez vezető tényezők között említette meg az Ukrajna ellen állítólag előkészületben lévő agresszió időpontjainak nap mint nap való emlegetését. Feltételes módban fogalmazva ugyan, de azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy ezzel az „összeesküvés-elmélettel” a Donyec-medence problémájának erőszakos megoldását próbálja meg kiprovokálni Kijevből. Rámutatott, hogy az ukrán vezetés ehhez fegyverzetet, valamint politikai és diplomáciai támogatást kap az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, amely „pokoli szankciókat” és páriaságot helyez kilátásba Oroszország számára arra az esetre, ha csapatai bármilyen oknál fogva átlépnék az ukrán határt.
Az orosz külügyminisztérium tegnap közzétett állásfoglalásában azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy „információs terrorizmust” folytat, és hogy az állítólagos orosz agresszió lehetséges dátumának jósolgatásával „új valóságot” próbál teremteni. A moszkvai diplomáciai tárca szerint az amerikai és a brit „propagandával” szemben történelmileg éppen Washingtonra és Londonra, nem pedig Moszkvára jellemző, hogy hamisított ürüggyel indít háborúkat.
Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, hogy a délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről Kijevnek közvetlenül a szakadár „köztársaságok” képviselőivel, nem pedig Oroszországgal kellene tárgyalnia, amely szerinte nem részese a konfliktusnak.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
