Forradalmi változások előtt az autósvilág – helyszíni tudósítás

Forradalmi változások előtt az autósvilág – helyszíni tudósítás

Mi fog történni a világ autógyártásában? A technológiai fejlődés eredményeként átveszik a hatalmat az elektronikus autók? Betörnek az önvezető autók, vezetni se kell megtanulni? A közösségi autózás kiszorítja a buszokat, villamosokat? Megszűnhet a személygépkocsi státuszszimbóluma? Magántulajdonú autók helyett bérautók? Magyarországon az autóipar vezető ipari ágazat hatalmas exportlehetőségekkel?

Ezekre az izgalmas kérdésekre kereste a válaszokat a Figyelő lapkiadó Autózás 2.0 – Forradalom küszöbén konferenciája. Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője megnyitójában rögtön hangsúlyozta, hogy drámai változások előtt áll a világ járműipara: az autózás egyre inkább a mechanikus eszközök irányából a digitális eszközök irányába halad. Ki kinek lesz a jövőben a beszállítója? Az autóipar a nagy IT cégeknek, vagy fordítva? Legalább ilyen fontos kérdés, hogy kik lesznek az autógyártás éllovasai, hiszen már most a legtöbb autót Kínában gyártják.

A rendezvény első szónoka Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt, aki kifejtette: az autóipar az egyik legfontosabb stratégiai ágazat Magyarországon. Elmondta, hogy csak a héten négy jelentős autóipari beruházást jelentett be a kormány: az Audi a kutatás-fejlesztési központját Győrött fogja kialakítani, a Rehau beruházásának köszönhetően mintegy 1000 új munkahely jön létre, a Continentál új zöldmezős beruházása újabb 450 munkahelyet teremt, a Qualitative Production beruházása 120 új munkahelyet jelent Győrött.

“Soha rosszabb hét ne legyen!”  tette hozzá Szijjártó.

Ezek után a miniszter felsorolt néhány adatot, amelyek mind azt mutatják, hogy a magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos az autóipar. A tavalyi évben az autóipar vonatkozásában nemzetgazdasági rekordok megdöntésére került sor  húzta alá Szijjártó Péter. Tavaly először ment 8 ezer milliárd forint fölé a magyar autóipar termelési értéke. Ez a teljes magyar feldolgozóipari kibocsátás 28 százaléka. A növekedés a magyar autóipari termékek exportjának két százalékos, és a belső fogyasztás hét százalékos növekedéséből született  magyarázta a külügyi és külgazdasági miniszter. A magyar autóipar versenyképességét mutatja, hogy ennek a magas termelési értéknek a 91 százalékát exportáltuk  folytatta Szijjártó. Ezzel 2017-ben sikerült nemzetgazdaság-történeti rekordot dönteni az export vonatkozásában is.

“Rekordot döntöttünk a járműiparban foglalkoztatottak létszámának tekintetében is  jelentette ki. Hozzátette: 175 ezren dolgoztak az autóiparban a tavalyi év végén.

Magyarországon ma már 3,7 százalékos a munkanélküliség, ami a tankönyvek szerint teljes foglalkozottságot jelent. Emiatt, amikor a jövőben az autógyártók az országunkba jönnek, nem a munkahelyteremtés a legfontosabb kérdés, hanem a versenyképesség fenntartásához szükséges technológiai fejlesztés.

Így látják a szakértők az autós világ átalakulását

Ratatics Péter, a MOL-csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős igazgatója szerint

A MOL-csoport pedig az úgynevezett SAEV, azaz önvezérlésű elektromos autókban látja a jövőt, ennek is a közösségi használatában, aminek a  főpróbája a januárban elindult Limo elnevezésű közösségi  autómegosztás szolgáltatása, bérautók kölcsönzési lehetősége. A háromszáz autóból álló flottában vegyesen találhatók hagyományos és elektromos járművek, amelyeket a regisztrált felhasználók vehetnek igénybe. A MOL célja, hogy a szolgáltatás működési területét 2020-ra Budapest közigazgatási határáig kiterjessze, továbbá megduplázza a gépkocsi flottát, fokozatosan emelve benne az elektromos autók arányát. A autók üzemben tartása mellett a MOL nagy mennyiségű áram gyors felvételét biztosító elektromos töltőhálózatot is kiépít a régióban.

Várkonyi Gábor, a Millásreggeli állandó autószakértője az autóiparban számolni kell azzal, hogy a jövőben nem a minél erősebb, dizájnosabb és kívánatosabb személykocsikat iránt lesz igény, a lóerő helyébe hamarosan a kényelem és biztonság fog lépni. Öt fontos tényezőt említett ezzel kapcsolatban. Először is fontos kérdés, hogy a technológiai cégek mennyiben fognak beleszólni az autóiparba. Másodsorban a fejlődés során mennyire változik meg az autógyártás “értékláncolata”. Harmadrészt, hogyan alakul az autógyártás hatalmi átrendeződése, főként Kínában. Negyedikként az újabb generációk hozzáállás miként fog változni az autózáshoz. Nem utolsó sorban pedig, hogy elérünk fordulóponthoz, ahol el kell döntenünk, merre fejlődik tovább az autózás.

 

Stijn Otten, a Business Lease innovációs igazgatója szerint a biztonságos közlekedés iránti igény miatt el fognak terjedni hamarosan az önvezető autók, amelyek bérlése és nem birtoklása lesz a meghatározó trend. Az igénylő regisztrál valamelyik flottaüzemeltetőnél, és havi díj ellenében bérelhet személygépkocsit. Az önvezető autók elterjedésében és fejlesztésében  hat szintről beszélt, amelyek alapján megkülönböztetjük a gépjárműveket. A nulladik szintet jelentik a jelzések, figyelmeztetések, mint például a tolató radar. Ez ma már egyre elterjedtebb. Az első a “hands on”, ilyen a tempomat, míg a második a “hands off”, ahol nem feltétlen kell kormányozni az autót. A harmadik lépcső az “eyes off”, tehát amikor már a szemünket sem kell az úton tartanunk. Negyedik szintként a “mind off” kategóriába sorolhatjuk az autókat, ekkor már aludhatunk is a volán mögött. Míg a legfejlettebb szintet a kormánykerék fölöslegessé válása jelenti. Jelenleg a második szint már néhány helyen elérhető, és fejlesztések iránya azt mutatja, hogy a negyedik szint 2025-ben már elérhetővé válik.

Strang Tamás, a BKK innovációs szakértője az autós forradalom kapcsán az elektromobilitásról és a jövő tömegközlekedésével foglalkozott. Szerinte az élhető nagyváros szempontjából nem szabad leszűkíteni a tömegközlekedésben a kérdéskört az önvezető autóflották üzemeltetésére. Így a BKK fontosnak tartja, hogy az új kihívásoknak megfelelő fejlesztési irányokat jelöljön ki. A budapesti tömegközlekedés célja a járműpark zöldítése és korszerűsítése, a megosztáson alapuló közlekedés fejlesztése, elektromos töltőállomások kiépítése, a parkoló rendszer fejlesztése.

Összegzésül elmondhatjuk, hogy akik a 20. század sci-fi filmjein nevelkedtek, nem is nagyon csodálkoznak ezeken az előttünk álló változásokon. De kicsit sietették ezek a filmek az időt: mesterséges intelligenciára épülő járműveket, repülő autókat, terminátorokat jeleztek előre már napjainkra. A változás ugyan lassabban következik be, de az elhangzottak alapján sejthető, hogy aztán gyorsan fog realizálódni és elterjedni.

Száraz Dénes

A képek a szerző felvételei.


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »