Egységes, kemény fellépést ajánl az EU-tagországoknak Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a tekintélyes amerikai külpolitikai intézet, a Carnegie Endowment for International Peace európai irodája.
Az erről szóló jelentés két szerzője, Stefan Lehne és Heather Grabbe megállapítja, hogy Magyarország és Lengyelország miatt az Európai Unió értékválsága kezd politikai válsággá fajulni, és bár az EU kiállta a két nagy külső fenyegetés, az euróválság és a menekültválság próbáját, most belülről támadják az alapvető értékeit, ami ellen fel kell lépnie:
Az EU-tagországoknak a kétoldalú kapcsolatokban egyértelműen jelezniük kell, hogy támogatják az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásait Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséget visel, hogy a többi közép-európai EU-tagország is kiálljon az Európai Bizottság mellett. Ami Magyarországot illeti, folyamatban van kötelezettségszegési eljárás a lex CEU, a civil szervezeteket megbélyegző törvény, a tranzitzónákról szóló jogszabály és a menekültkvóta elutasítása – 1294 menekült befogadásának – az elutasítása miatt. Lengyelország ellen az igazságszolgáltatás kormányzati fennhatóság alá rendelése miatt indítottak kötelezettségszegési eljárást.
Az érintett országokat képviselő igazságügyi- és belügyminiszterek utasítsák vissza, ha egy-egy vitatott törvényt a magyar és a lengyel fél azzal véd, hogy hasonló jogszabályra az Európai Unióban máshol is van példa. Ezzel el lehet kerülni a kettős mérce vádját is.
A Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak fenn kell tartania a lehetőséget a magyar kormánypárt kizárására.
Szigorúan el kell járni azokban az ügyekben, amelyekben felvetődik, hogy Magyarországon és Lengyelországban EU–forrásokat sikkasztottak el. Ami a pénzt illeti – hívja fel a figyelmet a jelentés – Németország és több más EU-tagország is hajlik arra, hogy a következő pénzügyi ciklusban, 2020-tól már a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék az EU-s források kifizetését. Ez a lehetőség elrettentő erővel bír.
Ha megszületik a döntés, hogy Magyarország vagy Lengyelország ellen elindítsák az eljárást a lisszaboni szerződés hetedik cikkelye alapján, ezt az Európai Tanácsban mindenkinek támogatnia kell. Az Európai Parlament májusban javaslatot tett ennek az eljárásnak az elindítására Magyarországgal szemben, az Európai Bizottság pedig a Lengyelország elleni elindításán gondolkodik. A hetes cikkelyhez mérhetően kemény szankció nincs még egy az EU-ban, A „nukleáris opció” becenéven ismert eljárás nyomán Magyarország és Lengyelország elveszítheti az a szavazati jogát az EU legnagyobb hatalmú szervében, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban. A szavazati jog elvesztése nem vonja maga után az EU-s támogatások leállítását, azt viszont igen, hogy a két országnak úgy kell betartania a brüsszeli intézkedéseket, hogy közben nem vehet részt a róluk szóló döntésekben. Az eljárás elindításához az EU-tagországok négyötödének a támogatása kell, büntetőintézkedéshez – például a szavazati jog felfüggesztéséhez – pedig egyhangú döntés, ami borítékolhatóan nem lesz meg, Magyarország és Lengyelország deklaráltan nem szavazna meg szankciót a másik ország ellen, de üzenetértékű lenne, ha az Orbán- és a Szydlo-kormány egyedül maradna az Európai Unióban.
A jelentés szerint négy oka van, hogy eddig egyik EU-tagország ellen sem vetették be a nukleáris opciót
a „szuverenitási reflex”, a félelem a hatáskörök átadásától és attól, hogy valaki a nemzetfeletti értékek nevében avatkozik bele egy ország életébe;
a kollegialitás miatt;
a félelem a precedenstől, vagyis hogy egyszer még olyan ország ellen is indulhat eljárás a hetes cikkely alapján, amely korábban egy másik országgal szemben az elindítására szavazott;
a félelem attól, hogy az eljárás visszaüt, és politikailag inkább az szenvedi meg, aki elindította, és nem az, akit meg akartak fékezni.
Az Európai Uniónak ennek ellenére több aktivitást kell mutatnia Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A magyarok kétharmadának és a lengyelek négyötödének kedvező véleménye van a szervezetről, és csak az igazsággal lehet megállítani azt a hazugságkampányt, amelyet az Orbán-kormány 2017-ben az Európai Unió ellen. Nagy a fertőzésveszély, és ha futni hagyják az Orbán- és a Szydlo-kormányt, fennáll a kockázat, hogy más EU-tagországok is követik a két fekete bárány példáját – véli a jelentés két szerzője.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
