Az Európai Parlament plenáris ülése (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)
Legális és biztonságos utak szükségesek az illegális bevándorlás és a halálesetek számának csökkentése érdekében – áll az Európai Parlament LIBE bizottságának állásfoglalásában. Az előterjesztésre 34-en szavaztak igennel, 26-an elvetették és hárman tartózkodtak. A javaslattevők szerint az Európai Unió kikötőinek nyitva kell állniuk a nem kormányzati szervezetek hajói előtt, többek között azért, mert a líbiai migrációs út a leghalálosabb a világon. Az állásfoglalás-tervezetet azonban csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülése elutasította.
Idén eddig közel hétezren tűntek el a líbiai migrációs útvonalon. A legális migrációs folyosó létrehozása mellett a bizottság arra is felkéri az EU országait, hogy hozzanak létre tisztességes és fenntartható mechanizmust a megmenekültek elosztására. Ez a többször és látványosan megbukott kvótarendszernek egy újabb formája, amellyel a hamarosan hivatalba lépő, új Európai Bizottság is foglalkozni kíván.
Az Európai Parlament leszavazta a bizottság javaslatát
A LIBE-bizottság hétfőn létrehozott javaslatát – amely egyebek mellett a földközi-tengeri kutatási és mentési műveletek fokozására szólított volna fel – azonban elutasította az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülése. A bizottság hétfői javaslatában kiemelték, hogy a nemzetközi és a közösségi jog is előírja a kimentettek partra szállításának kötelezettségét, azonban Líbia semmiképp nem tekinthető biztonságos országnak.
Emellett hangsúlyozták, hogy a legális, biztonságos migrációs csatornák létrehozása lenne a legjobb módja az emberéletek megmentésének, illetve aláhúzták, hogy a civil szervezetek humanitárius segítségnyújtási tevékenységét nem szabadna kriminalizálni. Az, hogy az EP ezt most leszavazta, egyes szakértői vélemények szerint akár pozitív hírnek is tekinthető, de az ügy továbbra sem áll meg ezen a ponton.
„Míg 2015-ben a migrációt alapvetően Németország problémájának nevezték, addig ma bátran kijelenthetjük, hogy az illegális bevándorlás európai témává vált napjainkban” – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Szemtől szembe című műsorában. Ez azt jelenti, hogy még a szintén népszerű klímaválság problémáját is messze felülírja a migráció kérdése.
Pofont kapott a LIBE-bizottság
Úgy fogalmazott, „nagyon fontos pofon volt” a LIBE-bizottság számára az Európai Parlament döntése, akik valószínűleg nem számítottak erre. Megjegyezte, a bizottság mindig is „aljas” módszereket alkalmazott, példának említette Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő ügyét is, a szakbizottság ugyanis ismét elhalasztotta a politikus alelnöki posztjáról szóló szavazást. Szerinte kicsinyes háttéralkuk keretében próbálják blokkolni a néppárti jelölteket.
„Akár a LIBE-bizottságot nézzük, akár az Európai Unión belüli vezető politikusokat, akik legálissá szeretnék tenni az illegális migrációt, összességében elmondható, hogy a helyzet továbbra sem változott” – erről beszélt Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, továbbra sem tettek le erről az elképzelésükről, és már olyan abszurd követeléseik is vannak, mint például az NGO-hajók állami jogkörrel való felruházása. Úgy véli, komoly biztonsági kérdéseket is felvet az ügy, mert onnantól kezdve, hogy bárkit beengednek, és egy elosztási mechanizmus keretében szétosztják az EU országai között, lehetővé válik, hogy terroristák, embercsempészek, szervezett bűnözők, de akár ellenérdekelt országok titkosszolgálati ügynökei is bekerüljenek az EU belsejébe.
Az őket küldő államok pedig akár hátra is dőlhetnek, hiszen az EU gyakorlatilag szövetségessé válik ennek a megvalósításában. Hangsúlyozta, a világ vezető államaival szemben az unió akár a komolyságát is elveszítheti ennek fényében.
Rengeteg pénz ment el a migránsokra
Lomnici Zoltán arról is beszélt, hogy tavaly nyolcezer milliárd forintnak megfelelő eurót költött integrációra, migránsok képzésére és egyéb programokra a német állam. Ez majdnem annyi, mint amennyi pénzt lehívott Magyarország a 2007 és 2013 közötti hétéves ciklusban fejlesztési támogatásra. Hatalmas összegekről van szó, amely – mint fogalmazott – gyakorlatilag kidobott pénz, hiszen a segítséget inkább helybe kellene vinni, mint ahogyan azt a magyar kormány is szorgalmazza. Döbbenetesnek nevezte azt is, hogy Németországban egyre kevesebb azoknak a száma, akik írni és olvasni tudnak. A felmérések alapján, míg tavaly több mint 20 százalék, idén már csak körülbelül 15 százalék tesz le sikeres alapvizsgát.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 33 millió adózó munkavállaló tartja el a többit egy 82 milliós országban. Ezeknek csak egy töredéke bevándorló hátterű, és még kevesebb a 2015 után érkezettek száma. Úgy véli, ebből még komoly társadalmi feszültségek lesznek a jövőben, amely most még talán csak Szászországban vagy Brandenburgban érezhetők.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
