Stagnál az oltási hajlandóság Szlovákiában, miközben a koronavírus egyre veszélyesebb változatai terjednek Európában. A szakértők az oltási arány növelését sürgetik, a kormány szigorúbb határellenőrzéseket ígér, de fontolóra veszi az oltásért járó pénzjutalmat is.
Döcög az oltási tempó, az elektronikus váróterem az ország egyes régióiban kezd kiürülni. A járványügyi szakemberek szerint a koronavírus delta (indiai) változatának terjedése miatt korábban érkezhet a fertőzés újabb hulláma, ezért fontos, hogy minél több ember ellenálló legyen a vírussal szemben. Míg tavaly szeptemberben kezdett el romlani a járványhelyzet, a jelenlegi előrejelzések szerint idén már augusztusban meglephet bennünket a kiszámíthatatlanabb delta variáns. Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter szerint a kormány fontolóra veszi, hogy egyes csoportoknak kötelezővé tegyék az oltást. Példaként a speciális foglalkozásokat végzőket és a 60 éven felülieket említette.
A válságstáb csütörtöki ülésén nem egyeztek meg konkrét intézkedésekben, Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter azonban megerősítette, hogy nem kizárt az állami karantén ismételt bevezetése sem a külföldről hazaérkezők részére. Lengvarský szerint a kötelező állami karantén leginkább azokat érintené, akik elhallgatják, hogy magas kockázati besorolású országból tértek vissza Szlovákiába. Ennek felderítésére a mobilszolgáltatók adatait használnák fel, ebben az esetben a karantén költségeit nem az állam, hanem az adott személy fedezné.
A rendelkezésre álló adatok alapján e hét folyamán 500 szlovák állampolgár vett részt a labdarúgó-Európa-bajnokság budapesti mérkőzésén, de csak 270 személy jelentkezett koronavírus-tesztre, miután hazatért. Vladimír Krčméry infektológus lehetségesnek tartja, hogy a veszélyesebb országokból hazatérőknek kötelező állami karanténba kellene vonulniuk. A szakember emlékeztetett, országonként változik a helyzet, ezért a turisták hazautazásakor problémák adódhatnak. „Mindenkinek azt tanácsolom, hogy vagy nyaraljon Szlovákiában, amivel a hazai turizmust is támogatja, vagy olyan országba utazzon, ahonnan autóval gond nélkül haza tud jönni” – mondta. A tárcavezető szerint, ha elterjed a delta variáns, akár egész települések kerülhetnek karanténba. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár az utazási szabályok betartására szólította fel a lakosokat. „Mindent meg kell tennünk azért, hogy a külföldről hazatérő állampolgárok ne ignorálják a szabályokat” – mondta. Hozzátette, a határok ellenőrzéséről is tárgyalni fognak. A válságstáb hétfőn ismét összeül, hogy megvitassa az egyes tárcák konkrét javaslatait.
Az OĽaNO, a legerősebb kormánypárt parlamenti képviselői pénteken felszólították az ellenzéki képviselőket, hogy ők is javasolják az oltást pártjuk szimpatizánsainak. A Smer politikusai csütörtökön a parlamentben azt akarták elérni, hogy a kormány állítsa le a 12 és 16 év közötti fiatalok oltását, kivéve, ha az orvos külön javasolja. A koalíciós politikusok hangsúlyozták, a vírus nem válogat pártpreferenciák szerint, ezért azt tartják a felelősségteljes lépésnek, ha politikai pontszerzés helyett arra összpontosítanak az ellenzéki képviselők, hogy minél kevesebb áldozata legyen a koronavírus-fertőzésnek. Juraj Krúpa (OĽaNO) képmutatónak nevezte Robert Ficót (Smer) és Peter Pellegrinit (Hlas), amiért nyilvánosan visszautasítják az oltást, és bírálják a járványügyi intézkedéseket. Krúpa azt állította, Fico „bort prédikál, vizet iszik”, mivel rendszeresen azt hangoztatta, hogy nem oltatja be magát, de Krúpa értesülése szerint már megkapta a vakcinát. Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter ugyanakkor eddig nem jelentkezett a vakcináért.
A kormány már a szerdai ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen módszerrel lehetne motiválni az embereket, hogy igényeljék az oltást. Egyelőre nem született közös állásfoglalás, de úgy tűnik, jelenleg legfőképp azon folyik a vita, pénzjutalom vagy sorsolás formájában támogassa az állam a beoltott személyeket. A sajtótájékoztatón két teljesen eltérő vélemény hangzott el, míg Monika Kavecká (OĽaNO) kategorikusan elutasította az oltás jutalmazását, addig Andrej Stančík képviselő (OĽaNO) szerint nyíltan meg kell vitatni ezt a lehetőséget is. Kavecká meggyőződése, hogy az „üzletelés” nem célravezető, szerinte az emberek „józan eszére” kell hatni, hogy önszántukból, nyomásgyakorlás nélkül jussanak arra a következtetésre, hogy az oltás a saját érdeküket szolgálja. Stančík rámutatott, ha az alacsony oltottsági arány miatt Szlovákiában is elterjed a delta variáns, akkor a szigorú korlátozások miatt a vállalkozók még nehezebb gazdasági helyzetbe kerülnek, és az egész ország ráfizet az újonnan megtelt kórházakra. Az egészségügyi miniszter szerint jelenleg két lehetőséggel számol a kormány. „Jutalom minden beoltott számára, tehát mindenkinek, nemcsak azoknak, akik most oltatják be magukat vagy a sorsolás valamely formája” – ismertette az opciókat a tárcavezető.
Ha figyelembe vesszük, mennyibe kerül egy koronavírusos páciens kezelése, akkor a tömeges pénzjutalom se feltétlenül ráfizetés. A pénzügyminisztérium Értéket a pénzért (ÚHP) osztályának számításai szerint egy felnőtt személy 1260 euróba kerül az államnak, ha beleszámoljuk a táppénzt vagy az elhalálozás veszélyét, akkor akár 2100 eurós költséget jelenthet az, aki nincs beoltva. Európában először Szerbiában alkalmazták a pénzjutalmat, itt 25 eurót kap mindenki, aki igényli az oltást. A lottó alternatíva feltehetően jóval olcsóbb lenne, és az USA-ban az adatok szerint észrevehető hatása volt az oltási kedv növekedésére.
Lengvarský a háziorvosokban reménykedik, szerinte nekik köszönhetően július elsejétől jelentősen felgyorsulhat az oltási folyamat. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke azonban másképp látja, nem tartja reálisnak, hogy júliustól megkezdődik az oltás az orvosi rendelőkben. „Örülni fogok, ha az orvosainknak szeptember 1-jétől lehetőségük lesz az influenza mellett a koronavírus ellen is oltani, és egyértelmű ajánlásokat kapnak, mi a teendő a már beoltott lakosokkal” – tette hozzá.
(TASR, DenníkN)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
