Hétfőn (május 16-án) sem sikerült áttörést elérni az olajembargó ügyében Brüsszelben, sőt, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság embargós javaslata érdemben nem változott. Magyarul: Brüsszel ugyanazon azt a számos (nem csak Magyarország) számára elfogadhatatlan javaslatot próbálja elfogadtatni.
A helyzet nagyon úgy néz ki, hogy az olajembargó ügyét egészen a május végi (30-31-én) rendívóli uniós csúcsig el fogják húzni, ott ugyanis már nem a külügyminiszterek, hanem az országvezetők vitathatják meg a dolog részleteit. Többek között a bolgárok jelezték kifejezett igényüket, hogy az olajembargó kérdését azon a csúcstalálkozón tárgyalják meg.
Szijjártó Péter hétfő kora délutáni videós bejelentkezéséből azt is elég egyértelmű látni, hogy Magyarország nem koncepció nélküli politikai retorikát folytat ebben a kérdésben, hanem konkrét javaslatai vannak arra, mely esetben elfogadható Budapest számára az olajembargó.
A magyar külügyminiszter elmondta, hogy a magyar olajfinomítók technológiai átállítása egy másik (nem orosz) kőolajtípusra 500-550 millió euróba kerülne.
Emellett azonban 200 millió eurót kellene költeni a Horvátországon keresztül Magyarországra érkező Adria vezetékre, amelynek jelenleg nincs meg a kellő kapacitása egy embargós helyzet kezeléséhez.
Miután ezek a beruházások megvalósulnak, utána pedig kezelni kellene azt, hogy a drágább kőolaj magasabb, minden egyéb termékbe is beépülő üzemanyagárakat hozna, ami a magyar kormány becslése szerint 55-60 százalékos üzemanyagdrágulást, és széleskörű inflációt jelentene.
Felvetette – költői kérdés formájában – hogy egyáltalán van-e értelme megvalósítani egy több százmillió eurós beruházást csak azért, hogy aztán 50-60 százalékos drágulást idézzünk elő.
Többször is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a magyar emberek érdekeit fogja képviselni ebben a kérdésben is, és kijelentette, hogy “az Európai Bizottság okozott egy problémát egy javaslattal, jogos elvárás, hogy adjanak egy megoldási javaslatot is a beruházások finanszírozására”. Majd elmondta, hogy az embergó hatásának ellensúlyozásához szükséges teljes magyar energiaszerkezeti modernizáció költsége 15-18 milliárd euró.
Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság képmutató módon viselkedik a kérdésben, egyrészt azért, mert a Bizottság korábban azt az ígéretet tette, hogy nem tesz az asztalra olyan energiaszektort érintő szankciós javaslatot, ami nincs tekintettel a tagállamok energiaigényeire. Másrészt pedig azért, az olajembargó alapesetben is minden tagállamnak 6 hónapos átmeneti időszakot ad, tehát az intézkedésnek nincs semmilyen azonnali hatása az orosz-ukrán háború menetére.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy hazugság, hogy csak Magyarországnak van problémája az embargós tervvel. (Bár a nyugati és már a szlovák sajtó is minden fórumon Magyarországot állítja be egyetlen akadályozó tényezőként – a szerk.)
Szlovákia jelen helyzetben ismét kettős retorikai játékot űz. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár a TA3 hírtelevíziónak hétfő este azt nyilatkozta, hogy Szlovákia nem fogja akadályozni az embargó bevezetését, de hosszú átmeneti időszakot kér. Brüsszel eredeti javaslata 2024 év végéig adna mentességet Magyarországnak és Szlovákiának. Pozsony módszeresen kerüli annak firtatását, hogy ez az idő elég-e az átállásra, és hogy az egésznek milyen anyagi következményei lesznek a szlovákiai gazdaság és háztartások számára.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
