A sértettek borzasztó állapotban vannak, mindegyiknek máig hullámzó az egészségi állapota – értesült a Blikk. A bulvárlap szerint már tíz sértett jelentkezett a teátrum „alázós” botránya kapcsán.
Az ügy több mint két hónapja pattant ki, miután az Indexnek két egykori alkalmazott nyilatkozott a színházban tapasztalt bánásmód miatt. Ezt követően a főigazgató, Kiss-B. Attila a Hír TV-ben elismerte, februárban azért távozott Kriza Zsigmond ügyvezető, mert „rávetült a gyanú árnyéka”. A Budapesti Operettszínház felügyeleti szerve, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) június elején belső vizsgálatot kért, amely néhány hete azt állapította meg, hogy a főigazgató helyesen kezelte és lezártnak tekintette az ügyet.
A hírre a panaszosok csoportba szerveződtek, majd képviselőjük nyílt levélben közölte: „2019 második felében
7 hónap alatt 32 munkavállaló hagyta ott a Budapesti Operettszínházat.
Valamennyien adminisztratív munkatársként dolgoztak ott, és valamennyien az ügyvezető igazgató, Kriza Zsigmond irányítása alá tartoztak. Szinte valamennyien az ő vezetési stílusa,
lekezelő hangneme és sokszor zaklató, elviselhetetlen személyisége miatt távoztak”
Hozzáteszik, a sértettek, miután állításuk szerint őket senki sem hívta vizsgálatra, a „Biztonságos terek” és a „Nem tehetsz róla, tehetsz ellene!” jogvédő alapítványhoz fordultak. A bulvárlap informátora szerint a tíz érintett közül nem mindeki szexuális jellegű megjegyzés miatt keresett jogvédelmet, hanem a megalázó stílus miatt.
Az utóbbi jogvédő alapítvány vezetője szerint, ha az Emmi záros határidőn belül elrendeli a független vizsgálatot, akkor a színháznak csak polgári kártérítési perekre kell számítania. Mérő Vera súlyos esetekről számolt be: „A sértettek borzasztó állapotban vannak, mindegyiknek máig hullámzó az egészségi állapota. […] Engem is meglepett, milyen komoly traumákon mentek keresztül” – fogalmazott.
Hozzátette: „többen sértőnek éreztek, amikor egy külső műhelymunka után látványosan nyalogatta a szája szélét (Kriza – szerk.megj.), amikor kolléganőit fürdőruhában látta, de arról is érkezett panasz, hogy az előadás közbeni gyors átöltözéseknél
a takarásból kukkolta a félmeztelen táncosnőket.
Sokan vették zokon a testi adottságokra és öltözködésre rájátszó megjegyzéseit, de egy kolléganőjétől azt is megkérdezte, volt-e már leszbikus kapcsolata” – mondta az alapítvány vezetője.
A Blikk által megkérdezett jogi szakértő szerint fejenként milliós kártérítésekre nem, de súlyos százezrekre számíthatnak az ügy azon érintettjei, akik a Budapesti Operettszínház ellen polgári pert indítanának.
A botrány kapcsán a Budapesti Operettszínház az alábbi közlemény juttatta el a Blikk számára:
„A Budapesti Operettszínház vezetése számára fontos, hogy minden társulati tag, az összes dolgozó és a színházzal szerződéses kapcsolatban álló művészek a legjobb körülmények között dolgozhassanak, személyiségi jogaikat és emberi méltóságukat maradéktalanul tiszteletben tartsák és amennyiben vélt vagy valós sérelmet tapasztalna bárki is, akkor annak kivizsgálására a lehető leghamarabb és a lehető legalaposabban sor kerüljön. A helyzet azonban az, hogy
a Budapesti Operettszínháznak nincsen hivatalosan tudomása egyetlen panaszról sem.
Kétségtelen, hogy a Biztonságos Terek Alapítvány 2020. augusztus 4-én levélben kereste meg a Budapesti Operettszínházat, amelyben minden konkrétumot nélkülözve felvilágosítást kért egyes, meg nem nevezett munkavállalókat ért állítólagos atrocitásokkal kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a színház vezetése számára egyetlen eset sem ismeretes, további információkat, illetve az alapítvány fellépésének jogi igazolását kértük, hogy előre tudjunk lépni. Sajnos mindezekre a mai napig nem érkezett válasz. A Budapesti Operettszínház elemi érdeke, hogy minden felmerülő ügyet mielőbb kivizsgáljanak, egyelőre azonban nincsenek ügyek.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
