Folytatódik a medvemizéria, Taraba katonai drónokat akar bevetni Kacsinecz Krisztián2025. 04. 16., sze – 16:17
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter két héten belül a kormány elé terjeszti azt a határozatot, amely lehetővé tenné a hadsereg és a környezetvédelmi minisztérium együttműködését a szlovákiai medveállomány feltérképezésében. Egyben bejelentette: az illetékes hatóság keddig 80 kilövési engedélyt adott ki.
„A hadsereg csodásan felszerelt technikával rendelkezik, éjjel-nappal tudjuk követni a medvék mozgását, és ez alapján látni fogjuk, hány példány húzódott az emberi települések közelébe – ott fogunk kezdeni” – helyezte kilátásba Taraba szerdai sajtótájékoztatóján. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a medvék összeszámolása is. A megfigyelés két-három hétig fog tartani, és Taraba bízik benne, hogy május 1-jétől megkezdődhet a medvék likvidálása.
A drónok miatt agresszívabbá válhatnak a medvék
A miniszter szerint a hadsereg által használt drónok „nem keltenek jelentős zajt”.
Ma is repülők és helikopterek szállnak Szlovákia felett, és ez nem okoz stresszt a vadállatoknak, így ebben nem látok problémát
– fogalmazott.
Ezt több szakértő is cáfolta, rámutatva, hogy a védett területeken nem véletlenül tiltják a drónhasználatot világszerte:
Az alacsonyan szálló repülő szerkezetek megzavarják, megijesztik az állatokat, a stresszes egyedek pedig agresszívvé válnak.A drónok, helikopterek negatívan befolyásolják más állatok, például a zergék viselkedését is.Ha pedig túl magasra repülnek megfigyelés közben, a medvét könnyen összetéveszthetik akár egy vaddisznóval is.
Michal Haring zoológus a Denník N-nek nyilatkozva kétségbe vonta magának a módszernek hatékonyságát is, szerinte a medvéket ilyen módon lehetetlen azonosítani és megszámolni, mivel folyamatosan vándorolnak. „Nincs erre semmilyen azonosító szoftver vagy módszer, ha lenne, külföldön már rég használnák” – tette hozzá.
Azért nem ölnek le mindent, ami mozog
A miniszter szerdán felszólította a vadásztársulásokat, hogy nyújtsanak be kérelmeket a medvék kilövésére, mert enélkül nem kapják meg a szükséges engedélyt. Azt ígérte, nem fognak leölni az erdőben mindent, ami mozog.
„Például a két évnél fiatalabb kölyökkel rendelkező nőstény medvék nem ölhetők meg” – emlékeztetett.
A környezetvédelmi tárca vezetője ugyanakkor nem zárta ki, hogy jövőre tovább emelkedhet a medvékre vonatkozó kilövési kvóta, amennyiben ezt a szlovák állami természetvédelmi hatóság kérni fogja. Kilátásba helyezte, hogy minden évben sor kerül majd a medvék „megelőző célú” vadászatára, és egy törvénymódosítást is meglebegtetett, amely a medveállomány gyérítését még hatékonyabbá és gyorsabbá tenné.
A kormány április elején rendkívüli helyzetet hirdetett 55 járásban a medvék megjelenése miatt, és jóváhagyta 350 egyed rendkívüli kilövését, ami ellen több civil szervezet és környezetvédő is tiltakozott. Többek között arra is rámutattak, hogy a vadászat intenzitásának növelése maga után vonja az újabb, akár végzetes medvetámadások kockázatát. Normális esetben ugyanis a medve kitér az ember elől, egy stresszes vagy megsebzett állat esetében viszont sokkal nagyobb az eshetősége, hogy támadni fog.
Kapcsolódó cikkünk
Tulajdonképpen mi szükségünk van medvékre vagy farkasokra, ezekre a veszélyes, vérszomjas ragadozókra, amelyek miatt már az erdőben, de hovatovább a hegyvidéki üdülőhelyeken sem érezhetjük biztonságban magunkat? Hát nem mutatnak jobban amúgy is a falon vagy kiterítve a kandalló előtt?
A szlovák állami környezetvédelmet az utóbbi években leuraló populisták (köztük orvvadászok!) szerint a válasz erre a két kérdésre egyértelmű: „semmi” és „határozottan de”. Ne legyenek kétségeink afelől, hogy milyen, ki nem mondott szándék áll az egyébként védett medvék (és korábban a farkasok) válogatás nélküli kilövésének engedélyezése mögött: legfeljebb néhány példány maradjon mutatóban, hogy a trófeavadászatról azért mégse kelljen végérvényesen lemondani.
Csalogatják a medvéket
Ha nem így lenne, a minisztérium nem hanyagolta volna el teljesen a medvetámadások megelőzését. Ne feledjük, hogy a legutóbbi, nagy visszhangot kapott eset, amikor Gyetva mellett egy medve halálra sebzett egy helyi férfit, csupán néhány száz méterre az illető házától, olyan helyen történt, ahová a vadászok rendszeresen helyeznek ki csalétkeket. Vagyis szó szerint csalogatják a medvéket a lakott területek közelébe (erre pedig nem mentség, hogy a csalit feltehetően vaddisznóknak szánták).
Tomáš Taraba minisztériuma semmilyen módon nem korlátozta ezt a káros gyakorlatot, helyette már tavaly elrendelte a medvék „preventív” jellegű, válogatás nélküli, tömeges kilövését, ami a szakértők szerint egyrészt ellentétes a nemzetközi előírásokkal, és újabb szankciókkal fenyegeti Szlovákiát, másrészt csak tetézi a problémát. A vadászat intenzitásának növelése ugyanis maga után vonja az újabb tragédiák kockázatát. Normális esetben a medve, ha csak teheti, inkább kitér, sőt menekül az ember elől. Egy stresszes vagy megsebzett állat esetében viszont sokkal nagyobb az eshetősége, hogy támadni fog.
Tévhitek és pánikkeltés
A szórványos medvetámadásoknál nagyobb probléma, hogy a populisták pánikkeltéssel, félrevezető vagy alá nem támasztott adatok közlésével a közvélemény egy jelentős részét is meg tudták győzni arról, hogy a medvékkel márpedig le kell számolni. Ehhez sajnos a média egy része is asszisztált. Az állat és az ember közötti szerencsétlen incidensekről szóló hírek rengeteg olvasót vonzanak be, különösen, ha azt szenzációhajhász módon tálalják. Kevés portál élt ugyanakkor a lehetőséggel, hogy az ilyen esetek apropóján hangsúlyt fektessen a felvilágosításra, hozzáértők megszólaltatására, akik eloszlatják a tévhiteket, és elmagyarázzák, mi a teendő, ha medvével találkozunk. Amire egyébként sokkal kisebb az esély, mint gondolnánk, hiszen alapvetően rejtőzködő állatról van szó. Ahogy egyébként annak is nagyságrendekkel nagyobb a veszélye, hogy túrázás közben megcsúszunk, vagy a fejünkre pottyan egy kő, mint hogy bármilyen állat ránk támad.
Az erdők védelme
Adósak vagyunk még a bevezetőben feltett kérdés megválaszolásával: miért is kell védeni a medvéket, farkasokat, egyéb ragadozókat, mi szükség van rájuk? Ezt a kérdést akár úgy is feltehetnénk, hogy mi szükség van az erdőkre?
Ha belátjuk, hogy erdők márpedig kellenek, sőt az utóbbi időben, amikor a klímaváltozás páros lábbal rúgja ránk az ajtót, egyre inkább, akkor azt is be kell látnunk, hogy az erdő jelentette ökoszisztéma minden egyes eleme fontos, mert ha csak egyet likvidálunk, az egész rendszer kártyavárként dőlhet össze.
Egy friss tanulmány szerint Nagy-Britanniában, a Skót-felföldön farkasok visszatelepítésével „harcolnának” a klímaváltozás ellen. A ragadozók segítségével szorítanák vissza a túlszaporodott szarvasállományt, az erdők természetes megújulásának egyik legfőbb akadályát. A becslés szerint kétszáznál is kevesebb farkas jelenléte képes lenne annyira csökkenteni a több százezresre duzzadt populációt, amellyel már lenne esélye a fiatal fáknak felnőni.
Szarvasok, medvék, farkasok
Az egyik legismertebb brit természetfilmes, Nigel Marven, aki nemrég Szlovákia párját ritkító vadvilágáról forgatott filmet, egy interjúban szintén arról beszélt, hogy hazájában mennyi fejfájást okoznak a facsemetéket és a terményt megdézsmáló szarvasok nem csupán az erdészeknek, hanem a gazdálkodóknak is. A patás vadak állományának gyérítésében a leghatékonyabbak a farkasok, de a medvék is besegítenek nekik a sérült, beteg vagy fiatal állatok elejtésével. Marven szerint tehát mindenképpen jó befektetés a jövőre nézve ezeknek az állatoknak a minél hatékonyabb védelme, ha ugyanis kiirtjuk őket, a visszatelepítésük rendkívül költséges, ráadásul bizonytalan kimenetelű vállalkozás.
Az sem mellékes, hogy a medvével a szlovák hegyvidék, az ország természeti örökségének egyik ikonikus alakja tűnne el, amely függetlenül attól, mennyire hasznos az ember számára, önértékkel, méltósággal bír. A jelenlegi kormány viszont nem először bizonyítja, hogy a rövid távú érdekekért kész feláldozni az ország természeti kincseit (is), amivel csak tovább dagasztja azt a problémahalmazt, amit a jövő generációira hagyunk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
