Nyitókép: Körkép.sk
A linzer az egyik legkedveltebb ünnepi sütemény, amit szintén elkészíthetünk már egy-két héttel a tervezett felhasználása előtt, s így a meghitt pillanatokban már csak elő kell húzni hűvös rejtekhelyéről.
A linzer tésztája igényli a pontosságot, ezért ezt magam is kimérem, és nem hagyatkozom csupán a szemmértékemre. Fontos, hogy a liszt, a vaj és a cukor mindig 3 : 2 : 1 arányban kerüljenek a tésztába. Továbbá az is nagyon fontos, hogy mindig HIDEG összetevőkkel dolgozzunk. Tehát nem veszem ki korábban a vajat (margarint) a hűtőből, és még arra is ügyelek, hogy a kezem lehetőleg hideg legyen.
Nézzük hát akkor, mire is lesz szükségünk a finom, pontosságot igénylő teasütemény elkészítéséhez. Persze, azért patikamérlegre itt sem lesz szükséged.
Hozzávalók:
30 dekagramm sima liszt 20 dkg vaj vagy margarin 10 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor 1 vagy 2 tojássárgája, a nagyságától függően pici só, mondjuk fél mokkáskanállal
Elkészítés:
Egy tálba beleszórom a lisztet és elkeverem benne a csipetnyi sót, majd belekockázom a hideg vajat vagy margarint. A két tenyerem közt tempós, ügyes mozdulatokkal összedolgozom a vajat a liszttel, közben nagyon ügyelek, hogy a vaj ne olvadjon meg a kezem melegétől – tehát gyorsan dolgozom. Ennek lényege, hogy a liszt ne szívja magába a zsiradékot. Ekkor egy porhanyós, homokszerű anyagot kell kapnom.
Miután összemorzsoltam, hozzáadom a porcukrot, a vaníliás cukrot, és a tojássárgáját. Ha elég nagy a tojás, egyet használok, ha kisebb, akkor kettőt, de előre mindig csak egyet teszek bele. A kezeddel majd érezni fogod, szükséges-e a másik. Jól összegyúrom, de még mindig igyekszem gyorsan dolgozni – nem kell, sőt, nem szabad sokáig gyúrni. Szokás a tésztába reszelt citromhéjat is tenni, ám ehhez vegyszermentes citromot kell szerezni, vagy pedig fűszerként csomagolt, reszelt citromhéjat vásárolni.
A maradék tojásfehérjét kis tégelykében lefagyasztom, és ha néhány összegyűlik, készítek belőle habcsókot, vagy egyéb édességet.
Az összegyúrt tésztából gombócot formálok, kicsit meglapítom a tetejét, fóliába csomagolom és néhány órára, de akár egy egész éjszakára a hűtőbe teszem. Ennek lényege, hogy vaj vagy margarin visszakeményedjen.
A fenti munkafolyamatot, ha akarod, robotgéppel is elvégezheted, én kézzel szoktam.
A pihentetést követően a tésztát lisztezett gyúródeszkán (nyújtólapon) nagyjából 3 – 4 milliméteres vastagságúra nyújtom, és virág- vagy kör alakú formácskákkal kiszaggatom. Minden második tésztának a közepét is kiszúrom egy kisebb formával, ezek képezik majd a süti felső részét. Jómagam mindig a lyukas közepű karikákat készítem el először, az alsó, telt részeket pedig a tészta újragyúrását követően.
Az első szaggatás után a maradék tésztát gyorsan összegyúrom, de ekkor már kezd puhulni benne a vaj, ezért ismételten fóliába csavarom, 1-2 percre bedugom a fagyasztóba (igyekszem nem ott felejteni!) aztán még 4 – 5 percre a hűtőbe teszem (de lehet akár hosszabb időre is), végül ezt is kiszaggatom. Ezek lesznek az alsó, telt virágok.
A már kiszaggatott tésztaformákat sütőlemezre teszem, amelyet előtte befedtem sütőpapírral. Ugyanúgy, ahogy mézest, elég távol rakom egymástól, mert sütés közben megnövekednek, így hajlamosak összesülni. Mint már említettem, nekem 30 x 40 cm-s sütőlemezeim vannak, erre 4 x 6 formácska fér rá, tehát összesen 24.
A tésztát 170 C fokon sütöm, körülbelül 10 percig. Akkor kész, ha a sütik legszélei egy ici – picit barnulni kezdenek, de a közepe még teljesen világos. Amikor kiveszed a sütőből, akár nyersnek is tűnhet, de ha a szélei már pici színt fogtak, akkor biztosan jó.
Még arra ügyelj, hogy a formák lehetőleg egyforma vastagságúak legyenek, mert a vékonyabbak könnyebben megégnek.
A fenti alapanyagból kb. 50 – 60 tészta-formácskát tudsz majd kiszaggatni. Ha többet szeretnél, duplázhatod az alapanyag mennyiséget, de ha először készíted, okosabb, ha a fenti mennyiséggel dolgozol csak.
Miután kihűlt az aprósütemény, előveszem a kamrából a legfinomabb sárgabarack- és eperlekváromat, s ezekkel a telt virágformákat megkenem, a másikat pedig ráragasztom.
Néhány órán át így hagyom a sütőlemezen, hogy a lekvár felülete kissé beszáradjon, majd pedig bedobozolom, és ha eljön az ideje, az ünnepi asztalra teszem.
Sok sikert, kellemes adventi készülődést kívánunk!
Buday Mária A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
