Európa biztonsága, a polgárok fizikai biztonsága, ennek megteremtése került a figyelem előterébe az elmúlt hetekben. Nizzában a templomi késelés, október első felében szintén Franciaországban a tanár gyilkosság, Bécsben a hét eleji támadássorozat, ezek mind-mind iszlamista hátterű erőszakos cselekmények voltak.
A kérdés talán az, ezekkel kapcsolatban, hogy intézményesen mit kellene és mit tud tenni az Európai Unió, amely tagállamok összessége. A kérdés, hogy mennyiben határozzák meg ezek az események az európai folyamatokat vagy az európai folyamatok ezeket az eseményeket, hiszen létezik közös kül- és biztonságpolitika, létezik biztonsági- és védelmi együttműködés.
Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában azt mondta, a szemlélettel van a probléma.
Kifejtette, nem létezik olyan egzakt nyilvántartás, amely az elmúlt évtizedekben vagy akár észbe kapva, 2015 utántól figyelemmel kísérné a terrorizmussal kapcsolatos eseményeket, és adott esetben vészjelzéseket adna a kormányoknak.
„Olyan ideológiai teret teremtett Európa, amelyben tulajdonképpen saját maga kezéből kiütötte azokat az eszközöket, amellyel rutinszerűen és viszonylag gyorsan tudna reagálni biztonsági kihívásokra” – fogalmazott.
Az osztrák hatóságoknak tudomásuk volt arról, hogy ez a börtönből kiengedett, Iszlám Állammal szimpatizáló, bevándorló hátterű fiatal fegyvert próbált vásárolni egy környező országban, tehát – Speidl Bianka szerint – felvetődik a kérdés, hogy ez az esemény miért nincsen szankcionálva?
Elmondta, a most elkövetett merényletek egy folyamatos háborút feltételeznek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »