A Balogvölgyi Tájegységi Értéktár Bizottság és partnerszervezetei 2016-től szervezetten is értékmegőrző tevékenységet folytatnak a gömöri településeken. Legelőrehaladottabban Nemesradnóton állnak a helyi egyházközség sikeres pályázatainak köszönhetően. Legutóbb az egykori oskolamesterek, lelkészek és gondnokok emléktábláját avatták fel.
Így sikerült már 2012-ben Nt. Pósa Lajos lelkipásztor és Bodon Lajos kántor-tanító emléktábláját elhelyezni a templomban, 2016-ban felújítani és 2017-ben megjelölni a „ túróscsuszás pap”, Nt. Pethő Dániel lelkipásztor sírját, s ezzel egyetemben újra felfedezni a túrós sült tészta, azaz a kálvinista mennyország ma ismert legősibb receptjét.
Szintén megyei támogatással 2017-ben hangosítást szereltek be a templomba, melyet először a világhírű Pál István Szalonna és bandája próbált ki. 2018-ban új könyvszekrényt vettek a gyülekezeti terembe, 2019-ben egyházi kiadványokat vásároltak.
2020-ban a koronavírusjárvány első hullámának elmúltával, augusztus 30-án még megünnepelhették az önálló egyház fennállásának 300. évfordulóját. S ugyanezen projekt része volt, hogy elkészítik az egykori oskolamesterek, lelkészek, gondnokok emléktábláját.
Az emléksarok átadását március 20-ra időzítették, de a járványügyi óvintézkedések csak szűk körben tehették lehetővé az avatást.
Két éve a helyi Csemadok tagjai meglátogatták Kossuth Lajos sírját, majd március 20-án megrendezték az első hagyományteremtő összejövetelüket azzal a céllal, hogy minden évben ekkor emlékeznek meg a szabadságharc és mindennapok hőseiről.
Tavaly a koronavírus-járvány már megakadályozta a közösségi akciót, így meghirdették az Egy virágot Kossuthnak fotógyűjtést. Idén pedig szintén a járvány miatt nem tudtak találkozni, de az emlékezés nem maradhatott el. Csendes koszorúzást tartottak az emléksarok szűk körű átadását követően.
Az egyházi jegyzőkönyvekből, lelkészi és gondnoki naplókból, az anyakönyvekből dolgozott.
A 2019-ben átadott huszárszobor, mely a gyülekezeti teremben került elhelyezésre immár egységet alkot a faluközösség hétköznapi hőseivel, akik a maguk módján szintén szabadságharcot vívnak/vívtak, s a haza és a magyar reformátusság megmaradása érdekében szolgáltak.
„Mint ahogyan Kossuth és huszárjai is egy-egy alkotótéglát képviselnek a magyar szabadság tekintetében hasonlóképpen a lelkészek, tanítók, gondnokok is egy-egy téglát képviselnek Isten országa építésében.
Példamutató őseinket követve legyünk mi is alkotótéglái szűkebb és tágabb közösségünknek, megtartó erői felvidéki magyarságunknak, mozgató rugói református egyházunknak” – mondta az átadás alkalmával Pósa Dénes.
Az emlékezés koszorúját a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének, a Csemadok alapszervezetének és a református egyházközségnek a képviselői helyezték el.
A következő hetekben a presbitereknek is alkalmuk nyílik, hogy tiszteletüket tegyék az ősök emléke előtt. A szervezők pedig bíznak benne, hogy a járványügyi helyzet is mielőbb lehetővé teszi, hogy közösségben is tovább szőhessék a következő választási ciklus terveit.
„Nagyon szívmelengető maga az ötlet, s a kivitelezés is. Ezzel a fallal lelkülete és mélysége lett a szobának” – tette hozzá Agócsné Galgóczy Tímea lelkésznő.
Az egyházközség ezen épületét régebben az egyház adta bérbe üzletnek és kocsmának. Majd 1961-ben államosították, s rá 30 évre tudták visszaszerezni, azóta gyülekezeti házként szolgál, a tavalyi évben pedig helyi értékké vált.
A helyi önkormányzat jóváhagyásával, Pósa Dénes önkormányzati képviselő felterjesztésében ezen épületen kívül a református templomot; a felújításra szoruló presbiteri székeket; Pósa Lajos mellszobrát és emlékművét; a költő emléktábláját az iskola falán; a nagy grafikáját az iskolában; s faszobrát a községházán; Radnóti Miklós szoboregyüttesét; s emléktábláját; a zsidó temetőt, Pósa Antalné Kovács Mária, a költő édesanyjának fejfáját; a kis kutat; a balogvölgyi cigány zenekarokat és a Kálvinista túrós mennyországot Pósa Éva módra nyilvánították helyi értékké. Ebből több, főképpen az utóbbi a Felvidéki Magyar Értéktárban is szerepel.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »