A lángban álló Kalifornia, a Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban pusztító tűztengerek képéhez lassan már hozzászokunk a nyári híradások idején.
Az viszont az időjárás érezhető változását követők számára is szokatlan, hogy idén Skandináviát heteken át tartó kánikula gyötörte, hogy a nem a melegről ismert kanadai Montreal halottasháza megtelt, a hőségben tucatszám haltak meg a város lakói, hogy a Balti-tenger hőmérséklete a német Lübeck térségében 25 fokra emelkedett (ez az Adriai-tenger szokványos hőfoka nyári szezonban) az augusztus elején megszokott 17–19 fok helyett. Az már csak kis színes hír, hogy a svájci Alpok lejtőin legelő tehenek számára a katonaság helikopterei szállítottak vizet az aszály miatt.
Talán senkit sem kell győzködni arról, – a szolárium, az önimádat és a golfpálya alkotta háromszögből alig kimozduló Donald Trump amerikai elnököt leszámítva – hogy brutális sebességgel változik az éghajlatunk. Az amerikai klímahatóság augusztus elején tette közzé jelentését, miszerint az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon a meteorológiai feljegyzések kezdete óta. Rekordmagasságba emelkedett a világtengerek szintje, tavaly 7,7 centiméterrel haladta meg a műholdas mérések 1993-as kezdetén feljegyzett magasságot. Az északi-sarki nyári jégtakaró területe pedig 1980 óta a felére zsugorodott.
De nem kell ilyen messzire mennünk, hiszen nálunk pénteken ért átmenetileg véget a zsinórban 18 napon át tartó, rendre 30 fok feletti csúcshőmérsékletet produkáló kánikula. Lassan elfelejtjük, milyen is a tavasz, mert egyből jön a tikkasztó hőség. Talán emlékszünk még az idei napsugaras áprilisra, ami Milan Lapin klimatológus szerint nem kevesebb, mint 6 fokkal volt melegebb a szokványosnál. A tudós arra is figyelmeztetett, hogy alig 40 év leforgása alatt Szlovákia éves átlaghőmérséklete mintegy 2 fokkal emelkedett. Ez nem tűnik ugrásszerűnek, azonban ha azt mondjuk, hogy éppen 2 foknyi a különbség Komárom és Zsolna átlaga között, akkor már erőteljesnek tűnik. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy az egyik liptószentmiklósi gazdaság úgy döntött, a juhokat csak a késő esti órákban viszik ki a legelőre…
Nem csupán arról van szó, hogy emberi léptékkel mérve is minden korábbinál viharosabb a változás, hanem arról is, hogy a globális felmelegedés az általunk ismert világ fokozatos végét jelentheti.
A sarki jégmezők olvadása miatt felhíguló óceánokban megváltoznak a tengeráramlatok, a gigászi óceáni szállítószalagokban bekövetkező zavar pedig újraírhatja az uralkodó időjárást. A sarkvidékek gyors felmelegedésével lelassulnak az uralkodó szelek, ezzel pedig megváltoznak az időjárásunkat befolyásoló magaslégköri futóáramlatok is. A sarkvidék fagyott talajából pedig felszabadulnak az üvegházhatású gázok, növelve a bajt. A csak távirati stílusban felvázolt változások végeredményben sorozatban szállítják a meglepetésszerű, szokatlan helyeken lecsapó időjárási fejleményeket – térségünkben az özönvízszerű esőket és a makacs aszályokat, továbbá a melegebb klíma hatására a mediterrán élővilág beáramlását a Kárpát-medencébe.
Szép dolog, hogy a világ politikusai elfogadták a párizsi klímaegyezményt, ami korlátozza az üvegházhatású gázok kibocsátását – nem mellesleg, a világ legnagyobb környezetszennyező államát vezető Trump kifarolt az egyezményből. Azonban félő, hogy a dominóhatással fenyegető gyors folyamatot látva a Föld visszafordíthatatlanul üvegházzá alakul át. Tény, hogy a római korban és a kora középkorban (800 és 1200 között) is volt erőteljes felmelegedés, azonban a mostani minden eddiginél hevesebb lefolyású, emellett az emberi tényező negatív hatása megkérdőjelezhetetlen. Brian Fagan egyetemi tanár a klímaváltozás és a civilizációk felemelkedése és hanyatlása tárgykörében írt könyvében hangsúlyosan kiemelte: „A középkori meleg időszak elkendőzött sátáni arca a szárazság. Egyre több bizonyíték mutat abba az irányba, hogy a globális felmelegedés időszakában a szárazság alattomos módszerességgel öli meg az embereket.” Ha ez így van, akkor rövidesen a migráció új hullámát a klímamenekültek adják majd. Csak emlékeztetőül: a 2015-ben kezdődött migrációs hullámnak kezdőlökést adó szíriai polgárháború egyik kiváltó oka a tartós a-szály miatt dráguló élelmiszer volt…
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
