Fogy a pénzünk – történelmi mélyponton a megtakarításaink

Fogy a pénzünk – történelmi mélyponton a megtakarításaink

Hat százalékra csökkentek az idei első negyedévben a rendelkezésünkre álló jövedelemhez viszonyított megtakarításaink. A háztartások fogyasztása ezzel szemeben több mint egyötödével nőtt az előző év azonos időszakához képest. A félretett pénzünk gyorsan fogy, ami azt a kockázatot eredményezheti a jövőre nézve, hogy feléljük a rosszabb időkre félretett tartalékainkat.

Bár a „válság” szót meglehetősen gyakran ragozzuk, annak valódi jelentését több generáció is csak tavalyelőtt kezdte érteni. Sok esetben ugyanis a munkahely elveszítésével és új állás keresésével járó világjárvány több szlovákiai polgárt is szerényebb mindennapokra kényszerített. Ezért, amikor az idei év elején enyhültek a koronavírussal járó korlátozások, az emberek elkezdték behozni a „lemaradásukat” a vásárlások terén, írja a hnonline.sk portál.

Jelentősen visszaestek a pénzbetétek

Ennek eredménye elég gyorsan megmutatkozott. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a háztartások végső fogyasztása éves összevetésben 21,2 százalékkal 15 milliárd euróra nőtt az idei év első negyedévében. A Szlovák Nemzeti Bank szerint azonban ez a helyzet a jövőben gondokat okozhat. Az emelkedő árak miatt a fogyasztók a megtakarításaik rovására vásárolnak, s ha most elköltik a félretett pénzüket, az a jövőben lehet, hogy hiányozni fog. A világ ugyanis jelenleg a gazdasági recesszió veszélyével néz szembe.

A pénzbetétek erőteljesebb visszaesése azt igazolja, hogy az embereknek a megtakarításaik egy részét a szükségleteik kielégítésére kellett fordítaniuk”

– értékeli az év első három hónapjának helyzetét a nemzeti bank a legfrissebb középtávú előrejelzésében.

A megtakarítási ráta a ténylegesen kapott pénzösszeg az összes járulék és költség levonása után. Tehát az az összeg, amely az adók és járulékok befizetése után a bruttó fizetésből jóváírásra kerül a számlánkon.

2020 végén a szlovákok még nettó bérük több mint 14 százalékát megtakarították. Ez volt a tartalékképzés csúcspontja, amit a covidtól való félelem is eredményezett.

Azóta viszont csökkentek az emberek által félretett összegek, az idei év első negyedévében egészen hat százalékra.

Az elemző szerint a helyzet még inkább kiéleződik majd. „A megtakarítási ráta alacsonyabb a sok éves átlagnál, és valószínűleg a jelenlegi negyedévben a 2004 elejétől számított történelmi mélypont alá süllyed, akkor 5,6 százalék volt” – fűzte hozzá Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője.

Ez azt jelenti, hogy egy 800 eurós nettó bérből egy alkalmazott másfél évvel ezelőtt havonta még 112 eurót félretett, most viszont csak mintegy 40 eurót.

A gazdaságilag fejlettebb államoktól eltérően nagyon közeledünk ahhoz a határhoz, amikor sokan már semmit sem tudnak félretenni.

Hírdetés

„A szlovákiai háztartások nem takarítottak meg annyi pénzt a járvány idején, mint például Németországban vagy Franciaországban. A háztartások költségvetését érinti az élelmiszer- és energiaárak emelkedése is, ami érbevágóbb nálunk, mint az Unió gazdagabb országaiban” – mondta Štefanides hozzátéve, ezeknek az országoknak a háztartásai kevesebbet is költenek a megélhetésre, mint mi.

A magas infláció hatásai

Štefanides szerint az alacsonyabb fogyasztás és a tartalékképzés-többlet egyik oka elsősorban a korlátozott mobilitás, illetve a legtöbb bolt bezárása volt. „Most igyekeznek behozni a lemaradást a szükségleteik kielégítése terén, így ezekhez a „kényszer” megtakarításokhoz nyúlnak.

Az emberek egy része azonban valószínűleg a folyó bevételek és kiadások egyenlegének romlása miatt is kénytelen hozzájuk nyúlni, elsősorban az élelmiszerek és az energia drágulása miatt”

– állítja az elemző.

A bevételek nem csökkentek, éppen ellenkezőleg, a nominálbérek idén mintegy nyolc százalékos ütemben nőnek. Ám az infláció már közel 13 százalékos. És éppen a növekvő infláció von el több bevételt. A Szlovák Takarékpénztár elemzője, Matej Horňák szerint az első negyedévi adatok logikusak. „A megtakarítási ráta az év elején hagyományosan alacsonyabb. Az elmúlt években lényegesen magasabb értékeket ért el, de ez annak volt köszönhető, hogy az emberek meg tudták tartani a munkahelyüket, és segítettek az állami kompenzációs intézkedések is. A bevétel tehát megmaradt” – mondja.

František Burda, a FinGO.sk elemzője rámutat, hogy a járvány utáni hatások most csengenek le.

„Az emberek felhalmozták a megtakarításaikat és kevesebbet költöttek. Az áru és a szolgáltatások árának jelenlegi emelkedése azonban arra kényszeríti őket, hogy sokkal több pénzt költsenek, és így hozzányúljanak a megtakarításaikhoz” – állítja.

Mire számíthatunk a jövőben

A háztartások az utóbbi időben rekordidő alatt eladósodtak, és ha nem fektették be megfelelően a pénzüket, akkor gondjaik lehetnek a jövőben az elemző szerint.

„A szlovákiai háztartások az utóbbi időben nagyon eladósodtak, ezért néhányuknak egzisztenciális nehézségei lehetnek. Rekordnagyságú a hitelek száma, a háztartások legmagasabb kiadásait pedig a lakhatási költségei teszik ki. Ezt követik az étkezésre és az utazásra fordított kiadások” – teszi hozzá Burda, aki szerint ezért a közeljövőben csökkenhet a fizetési fegyelem.

A jelenlegi helyzet, amelynek gazdasági bizonytalanságát nemcsak a járvány, hanem az Ukrajnában zajló katonai konfliktus is fokozta, a fogyasztói magatartás átgondolására kényszerítheti az embereket.

Horňák szerint ez a tendencia elsősorban a nagyobb vásárlások elhalasztásában vagy a kiadások fokozottabb figyelemmel követésében mutatkozhat meg. „Már az év második felében sor kerülhetne a bérek részleges felzárkóztatására az emelkedő árakhoz, de ez nagy valószínűséggel nem tudja fedezni a jelenlegi inflációt” – teszi hozzá Horňák, aki szerint valószínűleg egyes árufajták esetében az emberek korlátozni fogják a fogyasztást. „Az adott háztartás helyzetétől függ, hogy egyéni körülményei között meg tudja-e takarítani a bevételei egy részét” – jegyzi meg.

Az alacsony nyugdíjak is befolyásolhatják a jövőbeni megtakarítások arányát.

Burda szerint ezeket legalább az infláció mértékéig meg kellene emelni. Ha ez nem történik meg, a tartalékképzés további csökkenést mutathat. „Az árak folyamatosan kétszámjegyű ütemben nőnek, így továbbra is folytatódhat az a tendencia, hogy a vásárlásokhoz szükséges pénzt, a megtakarításaikból egészítik ki az emberek – fűzte hozzá az elemző.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »