Meglepődve – mondhatni, megdöbbenve – néztem a nemrégiben lejátszott Európa Bajnoki labdarúgó selejtező mérkőzések közötti szünetekben az UEFA kampányfilmjét, amelyben folyamatosan egy szó ismétlődött, mintegy beleszuggerálva a nézőbe: rasszizmus, rasszizmus, rasszizmus.
Emellett már jelentéktelen a tény, hogy erre valójában „nem”-et mond a reklám és a kampány. Megdöbbenve azért voltam, mert elszomorodtam a kampány kitalálóinak butaságán, de főleg tudatlanságán. Pedig feltételezném, hogy egy ilyen kampány megalkotói okos, körültekintő emberek, akik TUDJÁK, MIT CSINÁLNAK. Ráadásul nyilvánvaló, hogy erre nem kevés pénzt is áldoznak.
Okos és körültekintő emberek, lehet, hogy még nem látták „A Titok” című filmet, amelyben egyértelműen kiderül, hogy mindig az erősödik, amire koncentrálunk, amire gondolunk, mert a világegyetem nem ismeri a nemet vagy az igent. Csak azt ismeri, amire gondolunk, és azt erősítjük. Lehet, ha látták volna „A Titkot”, akkor is csak humbuknak és ezoterikus homálynak tartanák, és nem hinnének benne. Nem baj.
Azért nem baj, mert már egyre több helyen megjelennek azok a tudományos kutatási eredmények is, amelyek alátámasztják mindezt, és egyértelműen kimutatják, hogy az emberi gondolat energia. Sőt, a legerősebb energia a világegyetemben, amely, mint tudjuk, teremtő erővel bír. Hiszen minden dolog kezdetben gondolat, aztán válik valósággá eseményként vagy elkészített tárgyként.
Tudjuk azt is, hogy a reklámok hogyan manipulálnak minket. Ha egy filmben, vagy műsorban sokszor bemutatnak egy üdítőt, az a tudatalattinkban összekapcsolódik a szomjúság érzetével, és inni támad kedvünk. És lehet, hogy a boltban tudat alatt választjuk majd azt az üdítőitalt vásárláskor. Mert ezek a dolgok így működnek. Oda sem kell írni, vagy ki sem kell mondani a reklámban, hogy idd, vagy ne idd! A tudatalattink sem ismeri az igenlést vagy a tagadást – elég az üdítőital képe, ami stimulálja a szomjúságot.
Namármost, ezért mellékes, hogy az említett reklámban ott van az, hogy ellene. Mert a tudatalattinkban csak egyetlen dolog jelenik meg előjelek nélkül: rasszizmus, rasszizmus, rasszizmus. Nyilvánvaló, hogy az alkotók célja nemes. Csak a hozzáértésük bugyuta és idejemúlt. A focirajongó nézők millióinak tudatalattijában elültetnek valamit. Félelmet? Gyűlöletet? Értetlenséget? Biztosan nem ez volt a valódi céljuk, de mint ismert, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Ez történik, amikor hozzá nem értők tesznek valamit valamiért, és éppen az ellenkező hatást váltják ki.
Hogy ne csak kioktató legyek, hanem megoldást is kínáljak, íme az én verzióm, amit ennyi pénzből meg lehetett volna valósítani: különböző bőrszínű játékosok mosolyognak és összeölelkeznek. Magyar példánál mondjuk egy Fradi és egy Újpest játékos. Ellentétes csapatnak drukkoló szurkolók gratulálnak egymásnak. Vagy a pályán felsegítik egymást az ellenfelek. Gondolom, nem kell tovább sorolnom, milyen jellegű képeket kellene inkább közvetíteni a mostani reklám helyett.
Talán egyszer az illetékesek is megértik ezt. Azt kell hangsúlyozni, amire igent akarunk mondani, nem azt, amire nemet!
Both Gábor
Ide vonatkozó részlet “A Titok”-ból:
Forrás:emberiseg.hu
Tovább a cikkre »
