Fizet az orvosoknál? Hamarosan rendeződhet a helyzet Nagy Roland2025. 11. 09., v – 14:53 Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) azt ígérte, az év végéig rendeződik a helyzet a rendelőkben fizetendő díjak ügyében.
Ahogy arról nemrégiben lapunk is beszámolt, Róbert Dobrovodský ombudsman vizsgálatot indított az orvosi rendelők kapcsán. Mint mondta, számos panasz érkezett az irodájába az orvosoknál fizetendő pénzösszegek ügyében. Az ombudsman szerint az árlisták gyakran átláthatatlanok, a betegeknek nem világos, miért kell fizetniük és miért nem, és arra is akad példa, hogy az orvosok olyan szolgáltatásokért is pénzt kérnek, amikért egyébként nem szabadna (például az időpontfoglalás). Dobrovodský szerint az állam nem biztosítja megfelelő módon a páciensek jogbiztonságát, nem ellenőrzi kellőképpen a rendelők működését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Róbert Dobrovodský ombudsmanhoz sok panasz érkezett, ezért vizsgálatot indít az egészségügyben zajló megvesztegetések ügyében.
Lapunknak eljutatott közleményében az ombudsman úgy fogalmazott, az irodájába érkező panaszokból világosan látszik, hogy bizonyos egészségügyi beavatkozások – amelyek költségeit a kötelező egészségbiztosításnak elvileg fedeznie kellene – nem elérhetők a páciensek számára, illetve az is kiderült, hogy bizonyos szolgáltatók „kreatív módon” állítják össze az árlistájukat.
„A panaszok számának növekedése arra késztetett, hogy országos felmérést indítsak, amelynek célja az egészségügyi díjrendszer átláthatóságának, jogszerűségének és igazságosságának értékelése”
– közölte az ombudsman.
Adatokat gyűjt az önkormányzatoktól
Mint írta, az állam az egészségügyi ellátást nem közvetlenül, hanem az egészségügyi szolgáltatókon keresztül biztosítja, ezért feladatai közé tartozik az intézmények működéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint az is, hogy felügyelje az általuk nyújtott szolgáltatás minőségét. A felügyelet több más állami szerv mellett a megyei önkormányzatok hatáskörébe is tartozik.
„A felmérés során adatokat fogok gyűjteni a megyei önkormányzatoktól arról, hogyan végzik az ellenőrzést az árlisták terén, alkalmazzák-e az ún. rejtett ellenőrzést (más néven álpácienst), illetve előfordultak-e olyan esetek, amikor az egészségügyi szolgáltató jogtalanul számolt fel díjat olyan beavatkozásért, amelyet az egészségbiztosítás teljes mértékben fedez”
– tette hozzá Dobrovodský.
A felmérés eredményeit a tervek szerint 2026 márciusában hozza nyilvánosságra.
növelje a páciensek jogbiztonságát és védelmét;az átláthatóság és igazságosság érvényesíthető legyen a díjrendszerben;erősödjön a koordináció a felügyeleti mechanizmusok és az intézmények között;nyilvános vitára és reakcióra ösztönözze a politikusokat. Az ombudsman már korábban is szólt
Nem ez az első alkalom, hogy az ombudsman a kenőpénzek problémájával foglalkozik. Már tavaly is felhívta az akkori egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) figyelmét, hogy az árlisták ellenőrzésében egyik állami szerv sem érzi magát illetékesnek, majd idén Kamil Šaškóval, Dolinková utódjával is tárgyalóasztalhoz ült.
Šaško arról biztosította az ombudsmant, hogy a díjazás felülvizsgálata a minisztérium egyik fontos feladata lesz 2025-ben. Dobrovodský azonban úgy érzi, hogy továbbra sem történt lényegi előrelépés a kérdésben, ezért úgy döntött, saját kezébe veszi az ügyet.
Kapcsolódó cikkünk
Bár a hálapénz a szlovák egészségügyben már évtizedek óta komoly problémának számít, mégsem történtek olyan rendszerszintű változtatások, amelyek segítségével felszámolhatnák ezt a fajta korrupciót.
A tavalyi parlamenti választás egyik legfontosabb kampánytémája a korrupcióellenes harc volt, az új kormány felállása óta pedig jelentős előrelépés történt ez ügyben: szinte hetente jelennek meg információk arról, hogy valamilyen magas pozícióban lévő tisztviselőt őrizetbe vett a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA). Ha korrupcióra gondolunk, akkor feltehetően a politikai szféra és az igazságszolgáltatás szervei jutnak először eszünkbe, pedig a visszaélések a hétköznapi életünkben is jelen vannak, a hálapénz a koronavírusjárvány előtti időszakban komoly problémát jelentett az egészségügyben, jelenleg más, súlyosabb problémákrakénytelenekösszpontosítaniaz illetékesek.
A hétköznapok bűne
Sokak számára a hálapénz olyannyira természetessé vált, hogy nem is érzik bűncselekménynek, ha borítékot nyomnak az orvos kezébe. Erről tanúskodik például az Eurobarometer tavalyi felmérése is, melyből kiderült, hogy a szlovákiai megkérdezettek több mint fele az egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak. Az elemzők arra is rákérdeztek, hogy mennyire elfogadható a megkérdezettek számára, ha a közszférában nyújtott szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek. A szlovákiai válaszadók 48 százaléka teljesen elfogadhatónak tartotta, hogy szívességet tegyen, 39 százalék szerint teljesen rendben van, ha a szolgáltatásért cserébe ajándékot adnak, 20 százalék pedig egyenesen pénzt is adna a szolgáltatásért cserébe.
Elrettentő példa?
Visszatérve a választási ígéretekhez: bár nem kap akkora sajtófigyelmet, de a NAKA az egészségügyben uralkodó korrupció felszámolására is törekszik. Ősszel például arról számolt be a rendőrség, hogy a nyomozók lekapcsoltak egy Nagymihályban tevékenykedő általános orvost, akinél 10 alkalommal is bebizonyosodott, hogy hálapénzért cserébe orvosi igazolást osztott betegeinek, köztük a szlovák hadsereg katonáinak is. Az igazolásokért cserébe 10–20 eurót kapott. A NAKA az ügyben zajló vizsgálat miatt egyelőre nem árulhatott el részleteket, így nem tudni, hogy végül milyen büntetés vár a lefülelt orvosra.
A kérdés viszont az, hogy az efféle rendőrségi akciók mennyire számítanak elrettentő példának, és mennyire képesek felszámolni a szóban forgó problémát.
Kozmetikázás
A politikai vezetés az utóbbi években tisztában volt vele, hogy ennél valószínűleg több kell a hálapénz felszámolásához, ezért az illetékesek néhány apróbb lépést már meghoztak. Ide tartozik például a rendelői előjegyzési rendszer, amit még Andrea Kalavská, a Smer által jelölt egészségügyi miniszter hivatali ideje alatt vezettek be. A rendszer lényege az volt, hogy kiegészítő rendelési órákat engedélyeztek az orvosok számára, amelyek alatt azokat a betegeket fogadták volna, akik nem szeretnének a hagyományos rendelési órák alatt várakozni. Az orvosnál előre lehetett volna kérni időpontot, amiért cserébe a betegnek fizetnie kellett volna az ellátásért. Kalavská ettől azt remélte, ezáltal sikerül kiszorítani a rendelőkből a lefizetést is, hiszen többé nem lesz értelme borítékba pénzt tenni az orvosnak azért, hogy soron kívül bevegye. Idén azonban kiderítettük, hogy az orvosok egyáltalán nem érdeklődnek a rendszer iránt.
Egy másik ilyen intézkedés a Közegészségügyi Hivatal által működtetett e-mail-cím, amelyen a lefizetésekkel kapcsolatos bejelentéseket várják ([email protected]). Itt azonban nem lehet név nélküli bejelentést tenni, ráadásul mivel a hálapénzzel kapcsolatos bűncselekményeket utólag nehéz bizonyítani, ez sem hozta meg a kívánt áttörést.
A szlovák egészségügyi minisztérium honlapján elérhető egy dokumentum, mely az orvosi hálapénz hosszabb távú felszámolásával foglalkozik. Ebben leszögezik, hogy a megelőző intézkedések bevezetése jóval kevesebb időbe és pénzbe kerülne, mint a rendőrségi eljárások lebonyolítása, így ezt a területet szeretnék megerősíteni. A cél elérése érdekében nemcsak az orvosok, hanem a betegek hozzáállásán is változtatnának. A program részét képezné például a korrupcióellenes magatartás megerősítése, a korrupciót jelentő személyek védelme, valamint a rendőrségi eljárásokba vetett bizalom visszaállítása. Ennek érdekében egy korrupcióellenes koordinátor kinevezését javasolják, aki éves jelentéseket dolgozna ki a visszaélésekkel kapcsolatos előrelépésekről. Ez a dokumentum idén januárban jelent meg, vagyis csaknem egyéves.
Az emberekre számítanak
Felkerestük az egészségügyi tárcát, és rákérdeztünk, milyen stádiumban vannak a korrupcióellenes intézkedések. Zuzana Eliášová szóvivő a konkrét intézkedésekre nem tért ki, viszont hangsúlyozta, hogy a korrupció Szlovákiában olyan törvényszegésnek számít, amiért 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik az orvost, súlyos esetekben akár még ennél is többre. „A korrupcióellenes harcban az állampolgárok is segíthetnek, mégpedig úgy, hogy jelentik ezeket az eseteket a bűnüldöző szerveknek” – közölte a szóvivő.
Az év végére születhet megoldás
Kamil Šaško egészségügyi miniszter azt ígérte, legkésőbb az év végéig megoldják a káoszba fulladó árlisták helyzetét. Elmondása alapján a tárcánál többféle verzióval is számolnak, de ezeket egyelőre nem konkretizálta. A minisztériumban már elvégezték a díjak felülvizsgálatát, de a további lépéseket főként az a memorandum fogja meghatározni, amit a Rendelői Szolgáltatók Szövetségével (ZAP) írnak majd alá.
„A szakértőkkel, valamint az ágazat képviselőivel együtt több lehetséges megoldáson dolgozunk. Ezeket az év végéig kell bemutatniuk nekem, és mindent megteszünk azért, hogy a jövő év folyamán a memorandumban foglaltaknak megfelelően járjunk el”
– jelentette ki.
Nem egyszerű téma
Az egészségügyi miniszter fontosnak tartja, hogy a díjazási rendszert szakértők dolgozzák ki. Hozzátette, a becslések szerint a rendelőkben évi 300 és 600 millió euró közti összeget szednek be a betegektől.
„A kérdést másként látják az orvosok, és másként a páciensek. Ez politikailag és társadalmilag is kényes téma, ezért fontos, hogy olyan emberek vitassák meg, és olyan stratégia készüljön, amelyet hozzáértők dolgoznak ki”
– jegyezte meg.
Hozzátette, amennyiben elkészülnek a szakmai javaslatok, elindítja a politikai szintű tárgyalásokat is, hogy az erre vonatkozó jogszabályt a parlament a jövő év végéig el is fogadhassa.
Van, aki nem vár Šaškóra
A KDH közben előállt egy saját javaslattal is, amelyet Peter Stachura és František Majerský terjesztettek be a parlament elé. A módosítással törvénybe foglalnák, hogy az orvosi ellátás részét képezi a páciensek konkrét időpontra történő bejegyzése. Ezzel ugyanis az orvosok gyakran visszaélnek, állítják a KDH képviselői. A betegeknek nem egyszer különféle internetes portálokon keresztül kell időpontot foglalniuk, ahol úgynevezett közvetítői díjat kell fizetni, ami a jogszabályok rejtett megszegését jelenti.
Az új törvény azonban tartalmazná az „egészségügyi ellátás menedzsmentje” elnevezésű kategóriát, és kimondaná, hogy az ezzel kapcsolatos költségek nem háríthatók át a szolgáltatótól a páciensre.
Más kérdés azonban, hogy egy ellenzéki javaslat mekkora eséllyel mehet át a parlamentben úgy, hogy közben a miniszter is egy saját jogszabály-módosításon dolgozik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
