Finnország az, amely a vádirat pontjaiban sokkal rosszabbul teljesít, mint a sokat bírált Magyarország.
Antti Rinne, finn kormányfő – MTI/Koszticsák Szilárd
Az Európai Unió Tanácsában a soros elnök Finnország továbbra is napirenden tartja a jogállamisági kérdéseket Magyarországgal szemben. A hazánkat folyamatosan bíráló finn kormányfő soros elnöksége egyik legfőbb küldetésének nevezte, hogy az európai uniós kifizetéseket a jogállamisághoz kötné. Vagyis el akarja érni, hogy az unió függessze fel a pénzek kifizetését azon országok esetében, ahol felvetődik a gyanúja a jogállamiság csorbulásának.
A jogállamiság és az uniós források összekapcsolásának ötlete a migrációs válság csúcsán vetődött fel először. Soros György és az EP-ben ülő bevándorláspárti szövetségesei vetették fel elsőként, hogy a migránsok befogadását elutasítóktól vegyék el az uniós pénzeket – hangzott el az M1 Világ című műsorában.
Finnország visszás fellépése Magyarország ellen
Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint ennek az ötletnek „az egyik legfontosabb, leghangosabb támogatója és legerősebb zászlóvivője Finnország és a finn miniszterelnök”. Hozzátette, „a cél az, hogy azokban az országokban, ahol úgy értékelik, hogy a demokrácia, a jogállamiság és a sajtószabadság is sérül, azok az országok nem kapnak annyi európai uniós támogatást”. Pócza István szerint a támogatásmegvonás kérdése összekapcsolódik egy másik témával, mégpedig a migrációs kérdéssel.
Antti Rinne finn kormányfő korábban is bírálta a magyar jogállamiságot, pedig éppen Finnországot ültette a szamárpadba jogállamiságból több uniós vizsgálat is. Az említett vizsgálatok kiderítették, hogy a finneknél nincs is független alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatás alárendelt a kormánynak, nyoma sincs médiapluralizmusnak, és a migránsok jogai is sérülnek. Ezekért azonban csak hazánkat bírálják
Pócza István az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint érdekes a kialakult helyzet, hiszen egy olyan ország miniszterelnök vádolja Magyarországot azzal, hogy sérül a jogállamiság, ahol nincsenek olyan intézményi garanciák, mint Magyarországon.
Európai Uniós támogatások megvonása
Finnország ma a jogállamiság leghangosabb és legelkötelezettebbnek tűnő zászlóvivője Európában. Az unió soros elnöki tisztét is betöltő ország miniszterelnöke azt mondta, mandátuma végéig keresztül akarja vinni, hogy Brüsszel megvonja az uniós forrásokat azoktól az országoktól, amelyekben csorbul a jogállamiság.
Már 2016-ban, a migrációs válság csúcsán több Európai Parlamenti képviselő a közmédiának adott interjúkban felvetette, hogy azoktól az országoktól el kell venni az uniós pénzeket, amelyek nem hajlandók bevándorlókat befogadni.
Ez azonban az uniós alapszerződésnek ellentmond. Ezért bedobták a jogállamiság homályosan, és emiatt éppen az aktuális brüsszeli érdekek mentén értelmezhető elvét. A vádirat a Sargentini-jelentés volt. Csakhogy éppen Finnország az, amely ezen vádirat pontjaiban sokkal rosszabbul teljesít, mint a sokat bírált Magyarország.
Finnországban nincs jogállamiság
Hazánkat érte az a kritika, hogy csorbult az alkotmánybíróság függetlensége, és a finnek szerint ez elfogadhatatlan. Ez azért is furcsa, mert Finnországban nincs is alkotmánybíróság. Annak feladatait a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el, vagyis pártokhoz kötődő politikusok. Még az ENSZ is bírálta a finn alkotmányossági hiányosságokat egy idén februári állásfoglalásban. A finnek – és Judith Sargentini – szerint hazánkban nincs sajtószabadság. Érdekes módon egy az uniós által támogatott vizsgálat azt mutatta ki, hogy Finnországban a médiatulajdonosi viszonyok nagyon magas kockázatot jelentenek a sajtószabadság szempontjából.
Szinte egy kézben van a mindenki által elérhető sajtó
Az MTA reformja kapcsán is támadások érték hazánkat – például a finnek részéről. A finn kormányfőt kevéssé viseli meg az a tény, hogy a finn tudományos akadémia nemhogy nem független, de egyenesen a kormány alá van rendelve, közvetlenül az Oktatási- és Kulturális Minisztérium irányítása alatt áll. A kormány jelöli ki a támogatásokat megítélő bizottságok tagjait is. Hasonló példákat találtak az igazságszolgáltatás és az emberi jogok kapcsán, amelyek mind azt vetik fel, hogy Finnországban veszélyesen csorbulnak a jogállamisági elvek. Ez ellen azonban Magyarországon kívül egyelőre nem emelt szót senki az Európai Unióban.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
