Rockzene, mozifilm, opera, agyműtét. Hogy jön mindez össze? A Szent János Kórház idegsebészetén úgy zajlik egy speciális agyműtét, hogy közben a páciens zenét hallgat, vagy filmet, videót néz. A részletekről Valálik István idegsebész, címzetes egyetemi docens osztályvezető főorvos beszélt a hirado.hu-nak.
– Még mindig szenzációnak számít az a speciális agyműtét, amelyet a Szent János Kórház idegsebészetén szinte naponta végeznek. Ráadásul egy kicsit „megspékelve”.
– Valóban, a Szent János Kórházban még 1998-ban végeztük az első agyi pacemaker beültetését. Az idegsebészeti osztályon annak alakulása óta dolgozom. A remegés és a Parkinson-kór műtéti kezelésére 1995-től először úgynevezett hőkezeléses eljárást alkalmaztunk, ami egy roncsolásos technika volt. Ezt váltotta fel húsz évvel ezelőtt a mély agyi stimuláció.
– Mennyiben más ez az eljárás?
– Gyökeresen más. Itt nem roncsoljuk mesterségesen az agyszöveteket, hanem elektródákat ültetünk az agy egyik vagy mindkét felébe. A mély agyi stimuláció során nagy frekvenciájú elektromos áram segítségével a kórosan túlműködő agyi területeket, központokat ingereljük, azaz stimuláljuk. Ennek következtében az idegsejtek nem képesek – a bizonyos mozgászavar-betegség tüneteiért felelős – kóros üzeneteket, utasításokat kiadni és továbbítani. Így a tünetegyüttes jelentősen mérséklődik vagy meg is szűnik.
– Milyen betegségekre jelent gyógyírt a műtét?
– Bizonyos mozgászavarok, egyebek mellett a Parkinson-kór, a disztónia (akaratlan izom-összehúzódások által kiváltott végtagmerevség vagy kóros testtartás) vagy az esszenciális tremor (kézremegés), a szklerózis multiplex (krónikus, potenciálisan rokkantsághoz vezető betegség, amely a központi idegrendszert, azaz az agyat és a gerincvelőt érinti), koponyasérülés, stroke, Tourette-szindróma (ismétlődő, irányíthatatlan mozgások és hangadások) és a súlyos kényszerbetegség kezelését forradalmasította ez a módszer, amely 2001 óta állami finanszírozással is elérhető Magyarországon. Ez azért fontos, mert ez egy költséges műtét, amelynek során az agyba elektródákat ültetünk, a kulcscsont alatti bőr alá pedig egy stimulátort. A páciens a műtét után kap egy „távirányítót”, egy külső egységet, amelynek segítségével bármikor állíthat az agyi pacemaker működésén a megengedett határokon belül. Az eszköz használatát megtanítjuk a betegnek és hozzátartozójának.
– Húsz év nagy idő, ez alatt mennyit fejlődött a módszer?
– Itt a kórházban mi magunk is készítettünk egy saját fejlesztésű tervezőprogramot Pongrácz Ferenc mérnök úrral közösen. Ez a képalkotó technika nagyban segíti az idegpályák nagy felbontású feltérképezését. Az agyműtéteknél ugyanis egy milliméter is számít. Főleg az elektróda behelyezésénél nem mindegy, melyik területet érinti.
– Ezért kell a páciensnek ébren lennie a műtét alatt?
– Igen. Az első – hosszabb – szakasz az elektróda beültetése az agyba, amikor beszéltetjük, vizsgáljuk a mozgásait, látását, érzéseit, mert az érintett agyi terület közel van ezekhez a központokhoz vezető pályákhoz. A tünetek alakulásából leszűrjük, jó helyen járunk-e. A remegés már a műtőasztalon történő tesztelés során is megállhat. Ezt úgy kell elérjük, hogy lehetőleg ne legyen mellékhatás.
– Mennyi ideig tart a beavatkozás?
– Körülbelül három-négy óra a műtéti idő, de a páciens számára az előkészítéssel és számítógépes műtéti tervezéssel, valamint a második fázisban szükséges altatással együtt öt-hat órát is kitehet. Épp ezért szerveztük meg, és tettük lehetővé a Szent János Kórházban, hogy pendrive-on vagy CD-n behozhasson a műtőbe olyan zenét vagy filmet, amit szeret. Ezzel oldjuk a műtéttel járó stresszt.
– Melyik műfaj a leggyakoribb?
– Volt már szinte minden: könnyűzene, rock, rap, opera és mozifilm is. Sőt, volt olyan páciensünk is, aki a családjáról készített videófilmet nézte meg műtét közben.
– Említette, hogy ez egy olyan nagy precizitást igénylő műtét, amelynél egy milliméter is számít. Ha a páciens olyan zenét hallgat vagy filmet néz, ami esetleg önt vagy a kollégáit zavarja, mit tesznek?
– Van az eljárásnak egy olyan része, amikor elaltatjuk a beteget egy időre. És ha nagyon kell koncentrálni, a hangerőt csökkentjük.
– Emlékszik még az első páciensére, akin ezt a műtétet elvégezte?
– Természetesen, 32 évet élt a betegségével, 18 évet a műtét után, két éve halt meg. Rendszeresen visszajár kontrollra a második páciensem, aki 18 év után is remekül van. Egy közelmúltban operált Parkinson-kóros betegem a beavatkozás és a felépülése után ma már rendszeresen hosszútávot fut.
– Számít ennél a műtétnél az életkor?
– Elsősorban nem az életkor a meghatározó, hanem az, hogy a betegség megállapítását követően mikor jut el a páciens a műtétig. Az a legszerencsésebb, ha minél korábban, amikor a betegség még nem okozott jelentős károsodást az agyban.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
