Schiffer szerint a „rendhagyó” nagyköveti sajtótájékoztató helyes dekódolása nem más, mint hogy ha Magyarország nem áll be az euroatlanti sorba, akkor további, fokozatosan erősödő szankciók és válaszlépések jönnek majd Washington irányából.
Schiffer András – mandiner.hu
Ha Magyarország nem áll be az euroatlanti sorba, akkor további, fokozatosan erősödő szankciók és válaszlépések jönnek majd Washington irányából, vélekedett Schiffer András volt politikus, aki Orbán Viktor állítólagos, kompromittáló moszkvai aktájáról is beszélt.
Pressman-sajtótájékoztató: figyelmeztető lövés
„Figyelmeztető lövést adott le az Egyesült Államok kormánya a magyar kormány irányába” – reagált Schiffer David Pressman amerikai nagykövet sajtótájékoztatójára. Mint arról a Mandiner is beszámolt, az amerikai nagykövet bejelentette, több mint ötven személyre vet ki szankciót az USA, hogy megnehezítse az oroszok hozzáférését a (háború folytatásához szükséges) javakhoz; ennek részeként a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) és annak három fő tisztviselője, köztük két orosz és egy magyar állampolgár, Laszlóczki Imre ellen.
Schiffer szerint a „rendhagyó” nagyköveti sajtótájékoztató helyes dekódolása nem más, mint hogy ha Magyarország nem áll be az euroatlanti sorba, akkor további, fokozatosan erősödő szankciók és válaszlépések jönnek majd Washington irányából.
A Nemzetközi Beruházási Bank ügye Schiffer szerint egyike azoknak, amit még a saját híveiknek sem magyaráz meg a kormány, hogy miért jó nekünk, magyaroknak. A volt LMP-s politikus szerint ezek a megmagyarázhatatlan ügyek – úgy véli, ide sorolható még a Fudan Egyetem ügye is, vagy az, hogy Szijjártó Péter miért épp a beharangozott Pressman-sajtótájékoztató napján fogadta a belorusz külügyminisztert – mind „olyan pakkok a kormány hátán, amelyek gyengítik a magyar érdekérvényesítést olyan kérdésekben, ahol a magyar kormánynak igaza van”.
Mint mondta, bőven lehet sorolni azokat az ügyeket, amelyekben jogosan konfrontálódik a magyar kormány Brüsszellel és Washingtonnal, de szerinte a magyar álláspont hatóerejét hatványozottan csökkentik az előbb említett, szerinte „rejtélyes ügyek”.
„Nincs szó arról, hogy Orbán Viktornak aktája lenne Moszkvában, ezek baromságok, mert ha lenne, az 1998 és 2002 között is lett volna” – jelentette ki Schiffer, mint mondta, annál „ruszofób politikát” senki nem folytatott, mint Orbán abban az időszakban. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindezek ellenére az ember él a gyanúperrel, hogy esetleg vannak olyan közös bizniszek Moszkva és Budapest között, amelyeknek az árát közvetve a magyar háztartások fizetik meg. Szerinte emiatt a magyar miniszterelnök elszámolással tartozik a közvéleménynek.
A politikus a sajtótájékoztató formája kapcsán elmondta, „teljes megdöbbenéssel” nézte, hogy egy nagykövet egy fogadóországban ilyet megcsinál.
„Európa nem lehet idegen érdekek rabja”
Schiffer úgy látja, hogy az Egyesült Államok sokkal agresszívebben próbálja meg érvényesíteni Európában katonai érdekeit, és a saját kulturális imperialista törekvéseit, ideológiai offenzíváját, mint korábban. Emlékeztetett, Ferenc pápa is burkoltan utalt arra, hogy „Európa nem lehet idegen érdekek rabja”, amit egyébként már a francia elnök is megfogalmazott.
Schiffer szerint az, hogy „Európa vazallus legyen, amerikai érdek”. Úgy véli, hogy Amerika kapcsán nem egy XX. századi klasszikus nemzetállami érdekérvényesítéssel állunk szemben, „az amerikai demokrácia díszleteit már elég régóta globális nagyvállalatok használják fel” – jelentette ki.
Hozzátette, „a nagy pénz régen elnyelte az amerikai demokráciát.”
Innentől kezdve pedig nem él az a megközelítés, ami a XX. századot belengte, miszerint hol ütközik az amerikai nemzeti érdek a némettel, az orosszal, hanem egyre jobban az rajzolódik ki, hogy az igazi csattanás a tőkés frakciók között van ma a világon.
Mint fogalmazott: van a globális nagytőke, ami régen kiszabadult a nemzeti joghatóság alól és leginkább az Amerikai Egyesült Államoknak a „demokratikus vázát” tudja felhasználni egy trójai falóként.
A volt LMP-s politikus szerint a csattanás azért van, mert a legnagyobb ellenállást a globális nagytőkével szemben ma nem a munkások szolidaritása fejtik ki, hanem a nemzeti autokráciák.
Szerinte Oroszország, Kína vagy a közel-keleti országok ellenállóbbak a globális nagytőkével szemben. Úgy véli, Magyarországon is sokan vannak, akik nem kívánnak „egy amerikai központú, globális nagyvállalat birodalom részeként tengődni, de éppúgy nem szeretnénk, ha hazánk Mészáros Lőrinc hűbérbirtoka lenne”. Schiffer szerint Európa és Magyarország számára is az volna az egészséges megoldás, ha egészséges távolságtartás lenne minden imperialista hatalomtól.
„Nem az egyenlő közelség, hanem az egyenlő távolság elvét kellene képviselnünk” – összegzi.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
