A jelentés szerint hamarosan a következő problémákkal kell szembenéznünk: a globális felmelegedés, a tengerszint megemelkedése, a sarkvidékek jégtakarójának olvadása, illetve az ezek következtében kialakuló extrém időjárás, szárazságok és extrém erősségű viharok, hatalmas hőhullámok.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint akár 4,8 Celsius fokkal is emelkedhet, attól függően mennyire sikerül visszafognunk az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az idén lezajlott klímakonferencián a 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés reális 2050-ig.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által korábban kiadott jelentés szerint erre azonban már nem sok esély mutatkozik. A jelentés szerint ha a Földön mindenki a vállalt mértékben csökkentené a káros anyag kibocsátását, az átlaghőmérséklet akkor is legalább 2 Celsius fokkal nőne 2050-ig.
Hatalmas lehet a tengerszint-emelkedés
A globális felmelegedés miatt a Föld felszíni jégkészletei csökkennek. A tengerszint 1993 óta évi 2,7-3,7 millimétert emelkedett. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint az évszázad végére 29 és 89 közötti tengerszint növekedés várható.
A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók esélyt adtak további, jelentősebb emelkedésnek is. Figyelembe véve az olyan tényezőket is, mint a tengervizek hőmérsékletének emelkedése okozta termális expanzió és a hegyi gleccserekből származó vízmennyiség, a globális tengerszint-emelkedés mértéke a század végéig jóval meghaladhatja az akár egy métert is – mutattak rá. Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem professzora szerint egy ilyen mértékű emelkedésnek rendkívül súlyos következményei lehetnek, például az, hogy 187 millió embert kell kitelepíteni az otthonából.
A veszélyeztetett övezetekbe tartozik Hollandia mellett az Európai Unió csaknem teljes északi partvidéke (kivéve Norvégiát) az Egyesült Államok keleti partvidéke, Banglades, a sűrűn lakott folyamdelták, mint a Niger, a Nílus, vagy a Gangesz és a Brahmaputra torkolatában fekvő Banglades.
Ötven év múlva már tavasszal is lehet kánikula
Az egyre gyakoribbá váló aszályok miatt nő az elsivatagosodó termőterületek száma és az így fellépő élelmiszerhiány. Ez a veszély már jelen van Magyarországon is. Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a tavaly nyárihoz hasonló hőséghullámok. Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak.
Forrás:birkakvagytok.hu
Tovább a cikkre »
