Csíkszeredában járt hétfőn Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, akit Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a magyar jogsérelmekről tájékoztatott. Klemm közölte: kiemelt figyelemmel követik a magyar–román viszonyt.
Az Egyesült Államok nagykövetsége kiemelt figyelemmel követi a románok és a Romániában élő magyarok közötti viszony alakulását – jelentette ki hétfőn Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete Csíkszeredában. A diplomata többek között Borboly Csabával, a megyei önkormányzat elnökével és Jean-Adrian Andrei prefektussal találkozott. A prefektusal folytatott beszélgetést követően elmondta: egy hetet tölt Erdélyben, ahol több megyét is meglátogat, Hargita megye pedig kiemelt célpontja volt.
– mutatott rá Klemm. Arra a kérdésre, mi a véleménye a magyar-román viszonyról, a nagykövet elmondta, annak alakulását kiemelt figyelemmel követik. „Igyekszem derűlátó lenni azzal kapcsolatosan, hogy nem csupán a magyar, de a többi kisebbséget is teljes mértékben tiszteletben tartják Romániában” – tette hozzá Klemm.
A nagykövet a prefektus mellett Borboly Csabával, a megyei önkormányzat elnökével és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is zárt ajtók mögötti tárgyalást folytatott. Lapunk kérdésére Borboly Csaba közölte: a találkozón minden, a magyar közösség jogköveteléseit és sérelmeit érintő témakörről szó esett. A találkozó után a Hargita megyei önkormányzat közölte:
a megbeszélésen Borboly arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy legutóbbi, 2016 szeptemberi látogatása óta a magyar közösség helyzete nem hogy javult volna, de romlott. Ez nem csupán a politikum szintjén történt – bár tetten érhető egyes román pártok radikalizálódása –, hanem a magyarellenes küzdelem frontját „obskúrus módon áttolták a bírósági tárgyalótermekbe”.
„Az utóbbi években nőtt azon perek száma, amelyek során a kisebbségeknek biztosított jogokat a bíróságok megsemmisítik, így a bíróságok gyakorlatilag törvényhozó intézménnyé léptek elő. Bár a nemzeti kisebbségek jelképhasználatát törvény szavatolja, a magyar közösségeket és helyi választott tisztségviselőket bírósági ítéletek kötelezik a székely jelképek és a magyar nyelvű feliratok eltávolítására” – mutatott rá Borboly a találkozón.
Emlékeztetett: a Hargita megyei önkormányzat a romániai történelmi régiók jelképeiről készül kiállítást szervezni, az intézményben máris látható Moldva, Bukovina, Máramaros és Erdély zászlaja, ami „máris felkeltette azok figyelmét, akik provokálnak, és bíróságon támadják meg a magyar közösség nyelvét és szimbólumait”.
Borboly Csaba kitért azon példákra is, amelyek azt bizonyítják, hogy újraállamosítási folyamat kezdődött, amely nyomán a román állam visszaveszi a magyarok ingatlanait és közösségi vagyonelemeit, ehhez pedig néha az 50-es évek sztálinista, szekus ihletésű ítéleteit veszik alapul.
A megyei önkormányzat elnöke szerint nyomás nehezedik a prefektúrákra és a központi kormányzatnak alárendelt megyei intézményekre, amely azt célozza, hogy tartsák életben a magyar–román feszültséget. Borboly szerint a következő két évben az várható, hogy egyes román politikai erők tovább radikalizálódnak, mivel négy választást is rendeznek.
Borboly tájékoztatta Klemmet arról is, hogy komoly problémát jelent az anyanyelvhasználat a különböző intézményekben,
beleértve a rendészeti intézményeket és az igazságszolgáltatást is. Rámutatott: bár az anyanyelvhasználatot törvény szavatolja, az gyakorlatilag lehetetlen, ezért pedig egyetlen illetékes sem vonható felelőssségre.
A politikus szerint a diszkrimináció egyértelmű bizonyítéka az, hogy jelentős számú magyar diák bukott meg a román érettségin, hiszen létezik ugyan egy olyan előírás az oktatási törvényben, hogy a kisebbségi diákoknak különleges tanterv szerint kell a románt tanítani, illetve a vizsgákat megszervezni, ám eddig a szaktárca semmilyen intézkedést nem tett ennek érdekében.
– mutat rá a közlemény. Borboly hozzátette: emiatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult. Kitért arra is, hogy Klaus Johannis államfő, valamit az ellenzéki pártok, különösen a liberálisok minden olyan törvénytervezetet megtámadnak, amely a kisebbségi oktatást szolgálná.
Az elnök azt is felrótta, hogy a jelentős infrastrukturális beruházások elkerülik a régiót, akadályozva a megye gazdagsági fejlődését, ez pedig a fiatalok elvándorlásához vezet. „Valós autonómiára és a közigazgatás központosításának tényleges felszámolására van szükségünk. Minden olyan döntést, amely közvetlenül egy közössséget érint, az illető közösségnek kell meghoznia, legyen az helyi vagy területi közösség. Ez a bánságiaknak, a dobrudzsaiaknak és a székelyeknek is jó.
Elfogadhatatlan például, hogy a jövő generációk oktatása, akiknek tovább kell építeniük Romániát, fejkvótákon alapul. Az oktatási tárca iskolák összevonásában és a fejkvóta alkalmazásában gondolkodik. Tényleg ez a jövőkép, amelyre építeni akarnak? Számunkra elfogadhatatlan ez a gondolkodás, minden iskoláért, tanárért, minden kulturális létesítményért harcolni fogunk” – szögezte le Borboly.
Hans Klemm a találkozón elmondta, több tárgyalást is folytatott a kisebbségi oktatásban érintett minisztériumok illetékeseivel, akik részéről jelentős rugalmatlanságot tapasztalt. Egyben javaslatot tett egy találkozóra a megyei önkormányzat elnöke és a nagykövetség emberi jogi tanácsosa között.
Hozzátette,
a farsangbúcsúztatón tett látogatása volt az az esemény, amely során valós képet kapott a Hargita megyében élő közösségek értékeiről, és amely fölkeltette az érdeklődését a vidék iránt.
Ennek nyomán Borboly Csaba meghívását elfogadva őssszel visszatér Hargita megyébe. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt román körökben felháborodást keltett, hogy a Sepsiszentgyörgyre látogató Klemm székely zászlóval fényképezkedett a háromszéki önkormányzati vezetők társaságában.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
