A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napjára emlékeztek közösen a zsidó közösségek és a történelmi egyházak vasárnap a Heves megyei településen.
Weisz Péter, a gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség elnöke felidézte: 71 éve mintegy kétezren kerültek a gyöngyösi gettóba, majd Kassán át Auschwitzba. A megemlékezés azonban nem „zsidó belügy”, Magyarország vesztesége, hogy a meggyilkolt zsidó származású, magyar sportolók tiszteletére nem hangzott fel még többször a himnusz, megölt íróink, például Rejtő Jenő újabb kötetei nem gazdagították a magyar irodalmat – emelte ki.
Legyen a mai megemlékezés egy fogadalmi tábla, amelyre az van írva: Soha többé! – mondta Weisz Péter, aki arra is figyelmeztetett: emlékezni kötelesség, mert bárhol, bármikor felütheti fejét a gyűlölet, és kiszolgáltatottá válhat az ember.
Hiesz György (MSZP-DK-Együtt), Gyöngyös polgármestere Weisz Péter szavaira utalva elmondta: a gettó kiürítésével Gyöngyös elveszítette értelmisége nagy részét. Hangsúlyozta: 71 évvel később újra „nyomatékosítani kell”, hogy a holokauszt mindenki felelőssége, és cinkos az, aki az egyre erősödő antiszemitizmus ellen nem emeli fel szavát.
Horváth László fideszes országgyűlési képviselő az általános romlás, az emberiség egyetemes szenvedéseként jellemezte a gyöngyösi gettó kiürítését, az azt követő eseményeket. Bognár Pálné felidézte, hogyan élte túl gyermekként a gyöngyösi gettót és az auschwitzi haláltábort. Szavai szerint minden túlélőnek lelkiismereti kötelessége beszélni a holokausztról. Mindenkinek tudomásul kell vennie, az nem „kitaláció”, nem „mese”, és hozzátette, hogy a fasizmus, nácizmus eszméje napjainkban is egyre jobban erősödik.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról beszélt: a holokauszt tragédiája nemcsak zsidóügy, hanem keresztény és össztársadalmi trauma. Szavai szerint a megbékéléshez őszinte szavakra, számvetésre van szükség, mert ezek az „alázatos összefogás” szándékának jelei.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidók üldözése mindig ártatlannak tűnő antiszemita nyelvezet feléledésével kezdődik. Erősödő antiszemita közbeszédnek ma is tanúi vagyunk Magyarországon – jelentette ki. Szavai szerint az egyetemi diákok 40 százaléka támogatja a szélsőjobboldalt, amelynek növekedését csak a holokauszt egyetemi oktatása akadályozhatja meg.
A Bibliát idézve Heisler András azt mondta: „az emberi nyelv mindig képes lángba borítani az emberiséget”, ezért az antiszemitizmusra mondott miniszterelnöki „zéró-tolerancia” alapján elfogadhatatlan mind a kocsmai, mind az intellektuális zsidózás.
Juhász Ferenc plébános, katolikus apát arról beszélt: a gettó kiürítésének időpontja nem véletlenül esett Úrnapjára, hiszen ilyenkor a város „apraja-nagyja” a sátoros ünneppel van elfoglalva. Juhász Ferenc bocsánatot kért a holokausztért, mint fogalmazott: az mindenki lelkiismeretét terheli.
Nasinszky Péter, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze hangsúlyozta: az emlékezés célja nem a magyar nép elítélése. Mint fogalmazott a Teremtő nem állandó bűnbánatot, vezeklést vár el, hanem egy markáns, őszinte megbánást, a gonosz tettekkel való szembefordulást.
Köszönjük! Már annyira hiányoltuk, hogy a mai napon nem számolhatunk be kötelező bűntudatterhelésről. A nap végére megnyugodhatunk, és ma sem fekszünk le anélkül, hogy homokot, ööö, hamut szórnánk a fejünkre.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
