Robert Fico szlovák kormányfő nagyinterjút adott a TA3 hírtelevízió A politikában nevű vitaműsorában az országot érintő társadalmi, külpolitikai és gazdasági kérdésekről. A beszélgetés középpontjában a miniszterelnök elleni, 2024-es merénylet évfordulója, a társadalmi gyűlölet légköre, az orosz kapcsolatok, a WHO járványügyi paktuma és a koalíciós feszültségek álltak.
Merénylet és társadalmi gyűlölet
Fico szerint az ellen elkövetett tavaly májusi merénylet nem egy elszigetelt eset volt, hanem a „média és az ellenzék által generált gyűlölet” következménye. A támadót „ellenzéki aktivistának” nevezte, aki egy konkrét párthoz, a Demokratihoz állt közel. Egy televíziós példát is említett, ahol szerinte nyíltan azt a kérdést tették fel: „Meg kell-e ölni Ficót?”, amelyre a válasz „igen” volt (a snittet a hírszerkesztők ráadásul le is adták főműsoridőben – a szerk.). Szerinte az efféle megnyilvánulások példátlanok és veszélyesek.
A biztonsági szolgálatok jelzései alapján „újabb támadások és az egyes csoportok közötti összecsapások veszélye” is fennáll. Fico gyakorlati lépéseket sürgetett a társadalmi feszültség csökkentésére, mint például a vasárnapi politikai műsorok hétköznapokra helyezését. „Ha nem változtatunk, újabb merénylet fog történni” – figyelmeztetett.
Média és felelősség
A médiát részben felelősnek tartja a polarizáció elmélyüléséért, és elutasítja azt a vádat, hogy a Smer politikusai is gyűlöletet szítanak. Szerinte a politikai versenynek ötleteken, nem ellenségeskedésen kell alapulnia. Külön kiemelte, hogy ő nem médiaértesülésekre, hanem „minősített intézményi információkra” alapozza döntéseit.
Szuverén külpolitika és Oroszország
Fico a szlovák külpolitika egyik alappillérének tartja a szuverenitást és a „nyitottságot a világ négy égtája felé”. Helyes döntésnek tartotta moszkvai látogatását, amit történelmi kötelességként értelmez – utalva a Szlovákiát felszabadító szovjet katonákra –, és diplomáciai sikernek nevezte a tárgyalásokat. Bírálta azokat, akik ezt „hazaárulásként” állították be, sőt Hitler-Tiso párhuzamot vontak.
Az ukrajnai háború kapcsán párhuzamot vont más nemzetközi jogsértésekkel – mint az iraki háborúval vagy Belgrád bombázásával (mindkettőt NATO-országok követték el). Úgy véli: minden emberi élet egyenértékű, és az EU-nak nem szabadna ideológiai alapon megszakítania a kapcsolatot Oroszországgal.
Energiapolitika és gazdasági önérdek
Fico szerint az orosz energiaimport leállítása „ideologikus döntésen alapul és káros”, amely áremelkedéshez és az európai versenyképesség csökkenéséhez vezetne. Hangsúlyozta, hogy az LNG-re való áttérés csupán lecserélné az egyik függőséget egy másikra.
A Szlovákiát veszélyeztető gazdasági kihívások között említette az autóipart fenyegető amerikai vámokat. Donald Trump lehetséges intézkedései – például 500%-os vám – jelentős hatással lehetnek a szlovák gazdaságra. Ennek mérséklésére a kormány a rövidített munkaidő támogatásán keresztül kíván segíteni a vállalatoknak.
WHO-pandémiás szerződés: szuverenitási kérdés
A WHO által javasolt járványügyi (pandémia-) paktumot Fico határozottan elutasítja a jelenlegi formájában. Szerinte az súlyosan sérti a nemzeti szuverenitást és az emberi jogokat, mivel a WHO túlzott hatalmat kapna válsághelyzetekben. A szerződés szerinte kötelező oltásokkal és gyógyszeripari lobbiérdekekkel fenyeget.
Hangsúlyozta, hogy Szlovákia nem írja alá a dokumentumot jelenlegi formájában, és a szlovák delegációnak egyértelmű kormányzati utasítása van erre. Hivatkozott továbbá egy szakértői véleményre, miszerint egyes vakcinák „magas DNS-tartalmúak”, ezért a Szlovák Tudományos Akadémiától vizsgálatot kért.
Költségvetés és koalíciós helyzet
Fico a költségvetési konszolidációt elkerülhetetlennek nevezte, és az előző kormányok hibáira vezette vissza az államháztartás rossz állapotát. A tervezett megszorításokat kiegyensúlyozottnak tartja, különösen az Ódor-féle, 7 milliárdos csomaggal szemben.
A tranzakciós adó bevezetését technikai kihívások kísérik, de a kormányfő nyitott a módosításokra, ha azokhoz pótlólagos bevételi javaslat is társul. Hangsúlyozta: a szociális állam fenntartása mellett kötelezték el magukat.
A koalíció válságon ment keresztül, mivel két frakció (SNS, Hlas) is szétesett, egy időre ezért a kormány elveszítette a parlamenti többséget. Fico szerint a koalíciós tanácsban sikerült újra egyezségre jutni, és nem lát okot az előrehozott választásokra, amennyiben a költségvetés idén év végén sikeresen átmegy a törvényhozáson.
Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
