Fico: Párizsban a háború barátai találkoznak, Szlovákiának semmi köze hozzá

Fico: Párizsban a háború barátai találkoznak, Szlovákiának semmi köze hozzá Török Máté2025. 02. 19., sze – 19:41

Párizsban Robert Fico miniszterelnök szerint a „háború barátainak” találkozója zajlik, hasonlóan a hétfőihez. Elmondása szerint Szlovákiának semmi keresnivalója az ilyen „harci találkozókon”. Erről telefonon tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, António Costát is. Fico ezzel a Párizsban tartott informális európai csúcstalálkozóra reagált, amelynek témája Ukrajna és Európa biztonsága.

Szerinte össze kellene hívni egy rendes csúcstalálkozót az EU összes tagállamának részvételével, hogy „öntsünk tiszta vizet a pohárba”.

„A világ 2025 februárjában teljesen más, mint 2024 decemberében. És vagy elfogadjuk ezt, és ennek megfelelően reagálunk, vagy ismét sírva fakadunk és mindenféle sértődött akciókba kezdünk” – fogalmazott Fico a közösségi médiában megosztott videójában.

Hozzátette, hogy a nyugat három éven át támogatta a háborút.

„Most, amikor az új amerikai elnök új béke szelet hoz, Európa megpróbál béketeremtőként fellépni, és betolja a lábát az ajtóba, amelyet az Egyesült Államok és Oroszország egyelőre be akar csukni, hogy nyugodtan tárgyalhassanak” – mondta Fico.

Szerinte Európának felelősséget kell vállalnia az elmúlt három évért, és teret kell biztosítania az USA és Oroszország számára a tárgyalásokhoz.

Elismerte, hogy az USA és Oroszország közötti tárgyalások eredménye nem feltétlenül fog igazságos békét hozni Ukrajna számára. „Ez szinte biztosan így lesz, főként a Nyugat háborúhoz való hozzáállása miatt. De ha ez békét jelent és véget vet az értelmetlen öldöklésnek, akkor az EU-nak konstruktívan kell hozzáállnia ehhez a megállapodáshoz: nem támadni, hanem megpróbálni javítani rajta Ukrajna javára” – mondta a miniszterelnök.

A francia elnök, Emmanuel Macron egyébként nem hívta meg Szlovákiát az egyeztetésre.

Kapcsolódó cikkünk

A francia elnök, Emmanuel Macron szerdán egy újabb, az ukrán helyzettel és a kontinens biztonságával kapcsolatos tanácskozásra hívta az európai vezetőket. Az első, szűk körben lezajlott egyeztetést követően ezúttal jóval népesebb vendégsereget vártak Párizsba, Szlovákia azonban most sem kapott meghívót.

Franciaország alig 48 órával az első egyeztetés után szerda délutánra egy újabb csúcstalálkozót szervezett. Mivel a hétfői, szűk körben lezajlott tárgyalások után Párizst kritikák egész sora érte, így a francia elnök, Emmanuel Macron úgy döntött, ezúttal az európai vezetők többségét vendégül látja. A meghívottak listájára így Csehország is felkerült, Magyarországot és Szlovákiát azonban ezúttal sem várták a francia fővárosba.

Nincs itt semmi látnivaló

Annak ellenére, hogy Szlovákia a háborúban álló Ukrajna közvetlen szomszédságában helyezkedik el, a védelmi tárca vezetőjét, Robert Kaliňákot (Smer) nem ütötte különösebben szíven, hogy Pozsonyt most sem hívták meg. Kaliňák azzal magyarázza a történteket, hogy Szlovákia korábban több alkalommal is „teljesen világossá tette az álláspontját arra vonatkozóan, küldenénk -e csapatokat Ukrajnába”. A védelmi miniszter azt is megjegyezte, nem érti, miért lepte meg annyira az európai vezetőket, hogy az Egyesült Államok Európa jelenléte nélkül tárgyal Oroszországgal az ukrajnai békéről.

„Ez egy érthetetlen paradox, fogalmam sincs, mit akarnak valójában” – vallota be Robert Kaliňák.

Peter Kmec (Hlas), a helyreállítási alapért felelős miniszterelnök-helyettes elismerte, rendkívül fontos, hogy Szlovákia szélesebb körben is tárgyalni tudjon bizonyos kérdésekről, Kmec szerint azonban egyáltalán nincs szükség a párizsi formátumra. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, a V4-ek összefogására lenne szükség, akiknek aztán Németországgal kellene tárgyalnia az európai biztonsági struktúráról.

Én nem mennék bele olyasmibe, hogy Európát az alapján osszuk fel, meghívtak-e valakit valahova

– mondta Kmec, aki kijelentésével igyekezett némileg bagatellizálni azt a tényt, hogy Szlovákiát ezúttal is „lefelejtették” a vendéglistáról.

Pellegrini azért aggódik

Bár a kormánytagok nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy különösebben nem zavarja őket, hogy Szlovákiát kevéssé veszik komolyan nemzetközi színtéren, az államfő, Peter Pellegrini kifejezetten nehezményezi a történteket. Pellegrini már korábban is „furcsa formátumnak” minősítette a francia elnök kezdeményezését, korábbi nyilatkozatát pedig szerdai komáromi látogatása alkalmával is megerősítette. 

Kapcsolódó cikkünk Komárom |

Az államfő Komárom városának képviselőivel is tárgyalt délelőtt a városházán. Jelenleg a várost járva a hajógyárat, a ZaMED mentőszolgálatot, ill. a kajak-kenu klubot keresi fel. A városházán tartott sajtótájékoztatón elmondta, a kisebbségi iskolák racionalizálásának szerinte nem szabad nemzetiségi feszültséget szítania. Rövidesen egyeztethet a kisebbségi tanácsadói poszt betöltéséről, Robert Ficotól pedig azt várja el, hogy felmutassa: továbbra is bírja a parlament többség támogatását.

A köztársasági elnököt fél 10 körül fogadta Keszegh Béla polgármester a komáromi városháza előtt. Peter Pellegrini a sajtótájékoztatója elején emlékeztetett: 2024 végén ígéretet tett arra, hogy az ötéves mandátuma során mindegyik szlovákiai járást felkeresi legalább kétszer. A látogatások sorát a mai nappal Komáromban kezdte meg. Méltatta Keszegh Béla (független) polgármestert, aki szerinte nagyon pragmatikusan viszonyul a kezelendő feladatokhoz.

Nyugalomra van szükség

Az államfő Keszegh Bélával közösen a jelenlegi belpolitikai helyzte kapcsán végig hangsúlyozta: az országnak és a közigazgatásnak nyugalomra van szüksége. A kormányválság szerinte untatja és terheli azokat, akik a legközelebb állnak a polgárokhoz – vagyis a települések polgármestereit. 

Emiatt azt reméli, hogy a következő napokban vagy hetekben megoldódik a válság, hogy aztán „Szlovákia valódi problémáival” lehessen foglalkozni.

Keszegh Béla később ehhez hozzáfűzte: a polgárok mindennapi gondjaival szeretnének törődni. Tudja, hogy a kormányválság kapcsán nagyon nehéz tárgyalások zajlanak. Az államfő, „mint az állam első embere” szerinte a lehető legjobb teret próbálja biztosítani ahhoz, hogy folytatni tudják majd az egyes tárgyalásokat.

A belpolitikai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Pellegrini elmondta, nagyon figyelmesen és napi szinten követi, hogy mi zajlik a koalíción belüli egyeztetések és alkuk körül. Robert Fico (Smer) kormányfővel rendszeres kapcsolatban áll. Ahhoz, hogy az elnöki palota együttműködjön a miniszterelnökkel, egy kulcsfeltételt említett. Eszerint Ficónak a kormány konkrét átalakítási tervével kell őt felkeresnie. 

Megegyeztünk abban, s meg is kértem őt erre, hogy a javaslat részét képezze egy kimutatás is, amelyben a kormánykoalíció támogatását most elutasító képviselők az aláírásukkal bizonyítják, hogy a kormányátalakítás után támogatni fogják a koalíciót

– mondta az államfő, aki szerint Fico így fel tudná mutatni, hogy még mindig rendelkezik a parlamenti többséggel, amely legitimitást ad a változtatások végrehajtásához is. A konkrét javaslattal kapcsolatban pedig majd az elnöki palotában fejti ki álláspontját az államfő. Hozzátette: a kormányfő még nem jelezte, mikor keresné fel őt, mint ahogyan a javaslatairól sem tud egyelőre.

A kisebbségi tanácsadó és a Beneš-dekrétumok kérdése

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, azért választotta Komáromot első állomásul, mivel van egy „erkölcsi adóssága”. Korábban ugyanis azt ígérte, hogy lesz kisebbségi tanácsadója, ám ennek a „házi feladatnak” még nem tett eleget. 

Találkoznom kell még Forró úrral, akivel erről beszéltem még a választás előtt, s neki volt pártelnökként nagyobb tere van arra, hogy velem tárgyaljon, ugyanis már nem aktív politikus

– mondta, majd egy későbbi kérdés kapcsán hozzátette, két héten belül egyeztethet a Magyar Szövetség volt vezetőjével.

Ezzel kapcsolatban a kollektív bűnösség elve, s a lapunk által az elmúlt években nyomon követett vagyonelkobzások témája is felmerült. 

Senki sem szeretné megnyitni a Beneš-dekrétumokat és újraértékelni a történelmi eseményeket. Inkább egyfajta jogbiztonságról szeretnénk a jövő kapcsán beszélni annak érdekében, hogy később ne történhessen meg az, hogy egyszer csak jön valaki, és azt mondja, neki el kell venni a 20 éve megvásárolt majd fejlesztett tulajdonát, mert valahol előkerült egy jegyzői dokumentum, amelyet nem jegyeztek be a kataszteri nyilvántartásba

– közölte az államfő, aki szerint így lehetne egyszer és mindenkorra lezárni ezt a témát. Mint elmondta, szeretne létrehozni egy munkacsoportot, amelyben benne lenne az elnöki hivatalban dolgozó alkotmányjogi tanácsadó, valamint a törvényhozói osztály vezetője is.

A komáromi látogatást még a magyar nemzeti kisebbséggel is indokolta, mivel meg szerette volna mutatni, hogy Komárom teljes értékű része az országnak, ahol a magyarok és szlovákok együttélése jó példát jelent, az esetlegesen felmerülő problémákat pedig nagyon nyugodtan tudják kezelni.

Hírdetés

Határon átnyúló témák

Az államfő méltatott egy sor komáromi fejlesztést, akár már zajlanak, akár még csak a megvalósulás előtt állnak. Megemlítette a Pons Danubii szervezet 5 millió eurós, Spirit of Danube elnevezésű projektjét, amely az országhatár mindkét oldalán fejleszteni fogja a turisztikai infrastruktúrát.

Pellegrini üdvözölné, ha az önkormányzatok gyorsabban tudnák felhasználni az EU-s forrásokat. Azt ígérte, tárgyalni fog Richard Raši (Hlas) beruházási miniszterrel arról, hogy ezen projektek jóváhagyását gyorsítsa fel a szaktárca.

A tárgyaláson egészségügyi témák is felmerültek. Az államfő elmondta, a komáromi kórház több ember számára tud ellátást nyújtani, mint amennyi a Komáromi járásban él. Ezzel kapcsolatban beszéltek az olyan komplexebb témáról is, mint a „határon átnyúló egészségbiztosítás” kérdése, amely egyfajta előfeltétele lenne annak is, hogy a szomszédos ország kórházainak szolgáltatásait igénybe vehessék a betegek.

Ami pedig a mentőszolgálatokat illeti, hamarosan egyezmény születhet arról, hogy a szlovákiai és magyarországi egységek a szomszédos ország területén is bevethetők lesznek. Ausztriával már van egy hasonló államközi szerződésünk, s ez lesz a második.

Kisebbségi oktásügy

Az iskolahálózat optimalizációja kapcsán kiemelte, örül, hogy ez a komoly téma szóba került, ugyanis Komáromban egy etnikailag vegyes területről van szó. 

Nagyon érzékenyen kell az esetleges iskolaracionalizációhoz közelítenünk az ország ezen részén, mivel itt figyelembe kell venni a kisebbségi tanítási nyelvet és az iskola jelentőségét 

– fejtegette. Örül, hogy az illetékes minisztériumon belül működő kisebbségi oktatásüggyel foglalkozó tanács elfogadott bizonyos kritériumokat annak érdekében, hogy a racionalizáció ne váltson ki feszültséget a helyi szlovákok és magyarok között. Úgy gondolja, hamarosan maga Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter keresheti majd fel Komáromot. 

A nemzetiségi kérdés kapcsán Keszegh Béla felhívta az államfő figyelmét a Szlovákián kívül élő szlovákokra – konkrétan azokra a szlovák nemzetiségű diákokra, akik az anyanyelvükön szeretnének tanulni. Pellegrini szerint intenzívebben kell majd támogatni például azokat a magyarországi szlovákokat, akik szlovákiai egyetemeken szeretnék folytatni a tanulmányaikat.

Sport

Peter Pellegrini dicsérte a komáromi sportklubok teljesítményeit is. Mint mondta, hiszi, hogy a sport- és turisztikai minisztérium keretében lezajló változások után is zavartalanul fognak zajlani a sporttámogatások, s hogy Komárom további forrásokra fog szert tenni a Sporttámogatási Alaptól infrastruktúra-fejlesztés céljára – így lehetővé válik, hogy a legfelsőbb ligák hazai és nemzetközi mérkőzéseit is a városban játsszák le.

Macron az EU egységét veszélyezteti

Az államfő a külpolitikával kapcsolatban újságírói kérdésre elmondta: az, amit Emmanuel Macron a Párizsba összehívott tanácskozás összehívásával meglépett, „teljesen ellentétes” azzal, vagyis az egységgel, amelyre az európai politikusok helyezték a hangsúlyt a müncheni konferencián. A francia elnök korábbi és ma is esedékes találkozóit emiatt „különös eljárásnak” minősítette. Hangsúlyozta: az egyeztetéseken nem vesz részt Szlovákia és Magyarország, noha közvetlenül szomszédosak azzal az országgal, ahol a háború zajlik – egyben sérelmezte Bulgária és Szlovénia kihagyását is. Emiatt Macron szerinte az EU egységének szétveréséhez járul hozzá.

Először egy csúcs, ahol Nagy-Britannia mellett mindössze néhány kiválasztott ország van jelen. Most jön egy újabb egyeztetés, amelyből egyesek ismét kimaradnak. Magyarország és Szlovákia nincs ott, holott közvetlenül szomszédosak vagyunk az országgal, ahol a konfliktus zajlik. Különös!

– szögezte le az államfő, aki szerint Emmanuel Macron ezzel „nem járul hozzá az egységhez, inkább megtöri azt”. Pellegrini ezen kijelentése a szlovák miniszterelnök hétfői szavait idézi.

Fico egyelőre hallgat

A kormányfő, Robert Fico (Smer) egyelőre nem kommentálta, hogy Szlovákia a második egyeztetésre sem kapott meghívót, de feltehetően nem repes az örömtől. Hétfőn, az első tanácskozás előtt, igen éles kritikát fogalmazott meg a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal szemben. Nyilatkozatában egyebek mellett leszögezte, hogy értetlenül áll a Macron által összetrombitált szűk körű találkozó ténye előtt, ami szerinte „egy olyan mementó, ami egyáltalán nem járul hozzá az EU-n belüli bizalom építéséhez”.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A kormányfő, Robert Fico (Smer) értetlenül áll az Emmanuel Macron francia elnök által összetrombitált szűk körű találkozó előtt, amely fő témája, hogy az Európai Unió miként tudná biztosítani Ukrajna védelmét. A miniszterelnök nem kapott meghívást az összejövetelre, így elképzelhető, hogy az általa megfogalmazott kritika ezúttal nem az „oroszbarátságnak”, hanem a sértettségnek tudható be.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök, Robert Fico figyelmét hétfőn igencsak lekötötte a kormányválság megoldása, némi ideje arra is maradt, hogy számon kérje az Európai Tanács elnökét, António Costát, amiért elfogadta a francia elnök, Emmanuel Macron meghívását. Macron hétfőre váratlanul összetrombitálta az európai vezetőket, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy sajtóértesülések szerint mindössze nyolc állam kapott meghívást, a vendégek listájáról pedig a szlovák kormányfő is lemaradt.

Fico panaszai

Robert Fico hétfőn telefonon egyeztetett az Európai Tanács elnökével, a beszélgetés során pedig nem ment el szó nélkül amellett, hogy António Costa, az Európai Unió egyik legfontosabb szervének vezetőjeként, miért mondott igent a részvételre egy olyan találkozón, ahová mindössze hét uniós tagállamot, valamint az Egyesült Királyságot hívták meg. 

A szlovák miniszterelnök úgy véli, hogy az EU vezető politikusainak, Costa mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, „felhatalmazás nélküli részvétele a párizsi egyeztetésen egy olyan mementó, ami egyáltalán nem járul hozzá az EU-n belüli bizalom építéséhez”. Fico ezen kijelentését egyebek mellett arra alapozza, hogy az eszmecsere témái között az is szerepel majd, hogy bizonyos országok békefenntartókat küldjenek Ukrajnába. 

Az Európai Uniónak egyáltalán nincs olyan hatásköre, amely értelmében dönthet arról, hogy csapatokat küldjön egy másik állam területére

– jelentette ki Robert Fico, aki egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy „ez csak az ENSZ illetékes szervei által hozott döntés értelmében lehetséges”. 

Tiszteletben tartja, de…

Bár a kormányfő legfrissebb közleménye szerint „minden ellenvetés nélkül tiszteletben tartja az Ukrajnába csapatokat küldeni készülő országok találkozóját”, azt azért leszögezte, „ez egy olyan téma, amihez ez Európai Uniónak semmi köze, így beszélnie sem kellene róla”. Azt sem mulasztotta el megemlíteni, mennyire problémásnak tartja, hogy az egyeztetésnek kizárólag egy lengyel tisztviselő szószátyársága okán ment híre. 

Fico a korábban számtalanszor hangoztatott álláspontját is megismételte, mely szerint a továbbiakban sem hajlandó támogatni Ukrajna NATO-tagságát, Szlovákia pedig nem hajlandó katonákat vezényelni Kijevbe. Ha már Robert Fico a hatáskörökről igyekezett kioktatni az Európai Uniót, érdemes megjegyezni, hogy ő sem hozhat döntést ebben a kérdésben. Az egyetlen, aki bárkinek megtilthatja, hogy Ukrajna pártján harcoljon, az az államfő, Peter Pellegrini. 

Kapcsolódó cikkünk

Emmanuel Macron francia elnök meghívására ma este Párizsban egyeztet az ukrán békefolyamatról az Egyesült Királyság, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Dánia vezetője, illetve az Európai Bizottság vezetője és a NATO főtitkára. Szaúd-Arábiában pedig holnap orosz–amerikai tárgyalások kezdődnek. 

Az európai vezetők úgy látják: Donald Trump amerikai elnök ki akarja hagyni az EU-t a békekötés folyamatából, illetve Ukrajna számára kedvezőtlen békét akar kötni, ezért ma (hétfő) Párizsban szűkebb körű tanácskozást tartanak. A találkozó fő témája, hogy Európa miként tudja (akár az USA nélkül) biztosítani Ukrajna védelmét, legyen szó a mostani háború folytatásáról, akár egy újabb orosz invázió elrettentéséről. 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, Ukrajnának és Európának is részt kell vennie az orosz–ukrán háborúról szóló béketárgyalásoknak. 

Ezzel próbálta eloszlatni azon aggodalmakat, amelyek azután merültek fel, miután kiderült, az USA és Oroszország mások kihagyásával egyeztet Szaúd-Arábiában. Előzőleg Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián arról beszélt, Ukrajnának igen, de Európának nem lesz helye az asztalnál, amikor a békéről tárgyalnak. 

Lavrov–Rubio-találkozó 

A Bloomberg arról írt, hogy a Fehér Ház megüzente európai tisztségviselőknek, hogy az orosz–ukrán háborúban tűzszünetet akarnak elérni húsvétig, ami idén április 20-án lesz. 

De nyugati tisztségviselők szerint ilyen gyors eredmény túl ambiciózus és nem reális, még akkor sem, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin a jövő héten tárgyalni kezd Szaúd-Arábiában. 

A lap egyik forrása szerint reálisan inkább csak év végére lehet elérni a tűzszünetet. Marco Rubio amerikai külügyminiszter már Szaúd-Arábiába érkezett, ahol holnap várhatóan Mike Waltzcal, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával és Steve Witkoff-fal, a Fehér Ház közel-keleti megbízottjával az oldalán orosz tisztviselőkkel folytat megbeszéléseket az ukrajnai háború lezárásáról. A látogatás során a Gázai övezet jövőjéről is tárgyalnak majd. Az események felgyorsulását jól jelzi, hogy a ma (hétfő) megérkezett Szaúd-Arábiába Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, illetve Jurij Usakov elnöki tanácsadó is. 

Kapcsolódó cikkünk

Svédország „nem zárja ki”, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába – mondta külügyminisztere hétfőn, miután Nagy-Britannia kijelentette, hajlandó csapatokat küldeni, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Kijevnek.

„Most először egy igazságos és tartós békéről kell tárgyalnunk, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot (…) Ha egyszer megvan ez a béke, akkor azt fenn kell tartanunk, és ennek érdekében kormányunk nem zár ki semmit” – mondta Maria Malmer Stenergard külügyminiszter a Sveriges Radio (SR) svéd közrádiónak.

A szomszédos Norvégia kormányfője, Jonas Gahr Störe úgy vélte, „nem most van itt az ideje” annak, hogy norvég katonák Ukrajnába küldéséről beszéljenek.

„Ez még nem a megfelelő idő arra, hogy következtetéseket vonjunk le arról, hogyan kellene megfogalmazni a biztonsági garanciát, és milyen hozzájárulást kellene nyújtani” – hangsúlyozta az NRK helyi közrádiónak.

„Készek vagyunk és hajlandóak vagyunk hozzájárulni Ukrajna biztonsági garanciáihoz, szükség esetén saját csapataink bevetésével” – írta Keir Starmer brit miniszterelnök a Daily Telegraph vasárnapi számában.

Störe elmondta, hogy hétfőn beszélt Starmerrel. Norvégia és Nagy-Britannia ugyanazon az állásponton van Ukrajna folyamatos támogatását illetően, azzal az egyértelmű elvárással, hogy Ukrajnának helyet kell kapnia az asztalnál (a tárgyalásokon), és Európának egységes üzenettel kell részt vennie – írta az X közösségi oldalán.

Zelenszkij fenntartásai 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként szintén a térségben tartózkodik. Azonban közölte, hogy nem tervez találkozót orosz vagy amerikai tisztviselőkkel, és tudomása szerint Ukrajnát nem hívták meg a szaúdiak által szervezett tárgyalásokra. 

Az Egyesült Államok nem rendelkezhet valós tervvel Ukrajnáról, mert az nem lehetséges Ukrajna nélkül 

– tette hozzá Zelenszkij. Megjegyezte, Ukrajna nem örül annak, hogy az USA bármilyen partneri kapcsolatot építsen Oroszországgal, ugyanakkor a háborúval kapcsolatos döntést sem fogad el anélkül, ha nem részese a megállapodásnak. Hozzátette, egy békemegállapodás keretében Ukrajna soha nem fog lemondani szuverén területéről, beleértve a Krímet. 

Magyar bot a küllőben 

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint „Párizsban a háborúpárti, anti-Trump, frusztrált európai vezetők gyűlnek össze, akik meg akarják akadályozni azt, hogy létrejöjjön a megállapodás a békéről Ukrajnában. Látnunk kell azt is, hogy Európában szervezkednek azok, akik nem akarnak békét.” Az Orbán-kormány a hétvégén egyébként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit Ukrajnával. (MTI, 444, Portf.) 

Kapcsolódó cikkünk

Volodimir Zelenszkij vasárnap este az Egyesült Arab Emírségek fővárosába érkezett – közölte az ukrán elnök hivatala.

Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencia után utazott Abu-Dzabiba. A hivatala által közzétett felvételeken látható, amint őt és feleségét, Olena Zelenszkát az emirátus egy tisztviselője és díszőrség fogadta a repülőtéren vasárnap késő este.

„Legfőbb prioritásunk, hogy még több emberünket hazahozzuk a fogságból” – írta Zelenszkij hivatala a közösségi médiában, hozzátéve, emellett a befektetésekre és a gazdasági partnerségre, valamint egy nagyszabású humanitárius programra összpontosítanak majd.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »