A kommunista vezetésű Észak-Korea bombazáporral fenyegette meg szerdán déli szomszédját a Phenjan-ellenes pamfletek miatt – számol be az MTI.
"Nincs garancia arra, hogy a Koreai-félszigeten nem fog kitörni az európaihoz vagy a közel-keletihez hasonló katonai konfliktus"
– állapította meg Kim Junmi, észak-koreai szakértő a KCNA észak-koreai állami hírügynökségnek, utalva az orosz-ukrán háborúra és az Izrael és a Hamász közti fegyveres harcokra.
A dél-koreai alkotmánybíróság még szeptemberben hatályon kívül helyezte a propagandaszórólapok észak-déli határon keresztüli terjesztését tiltó törvényt, mondván: túlságosan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A 2020-ban bevezetett törvény értelmében a szórólapterjesztők akár három év börtönbüntetést is kaphattak.
A KCNA-ban közzétett angol nyelvű felszólításban Észak-Korea arra figyelmeztetett, hogy a Phenjan-ellenes pamfletkampány és a Szöul által folytatott pszichológiai hadviselés csak katalizátorként szolgál, ami Dél-Korea végét fogja jelenteni.
"A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság haraggal teli forradalmi fegyveres erői bombazáport fognak zúdítani a dél-koreai bábok és szórólapterjesztők védőbástyáira, ami még a korábbi válaszlépésünket is fölül fogja múlni"
– hangoztatta Kim Junmi, hozzátéve, hogy a propagandaterjesztés a háború folytatását megelőző támadásnak minősül.
Az évek során észak-koreai menekültek és konzervatív aktivisták többször is küldtek át pamfleteket szállító léggömböket a határon keresztül Észak-Koreába, hogy az ott élőket a rezsim elleni lázadásra buzdítsák. Legutóbb emiatt fegyveres konfliktus a határnál 2014-ben és 2020-ban alakult ki; utóbbi esetében a két Koreát összekötő iroda épülete is megsemmisült.
Mivel az 1950-ben kirobbant koreai háború hivatalosan a mai napig tart, és csak tűzszüneti megállapodás köttetett, ezért a Koreai-félszigeten folyamatos a katonai feszültség. Szöul és Phenjan még 2018-ban megállapodást írt alá a feszültség enyhítéséről, de Észak-Korea ezt azóta többször is megsértette. A dél-koreai védelmi minisztérium még októberben jelentette ki, hogy az egyezményt fel kellene mondani, mert Dél-Korea csak így tudna azonnal reagálni egy esetleges támadásra.
Emlékezetes, Kim Dzsongun észak-koreai diktátor már a nyáron arról beszélt, hogy azért szükséges felturbózni a rakéták tömegtermelését, mert országának "megsemmisítő katonai erőre" van szüksége, hogy kész legyen "bármely pillanatban a háborúra" és az ország ellenségeinek "elpusztítására".
(Címlapkép: Kim Dzsongun elsőszámú észak-koreai vezető, Pak Dzsong Cson, a Koreai Néphadsereg tábornagya és Kang Szun Nam, a honvédelmi minisztérium tábornoka a hadsereg vezérkarának kiképző központjában augusztus 29-én. MTI/EPA/KC)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
