A Fehér Háznál már készülnek a beiktatási ünnepségre (Fotó: EPA/Jim Lo Scalzo)
Január 20-án, jövő hét szerdán iktatják be Joe Biden megválasztott elnököt és helyettesét, Kamala Harrist. Az eseményre minden korábbinál nagyobb biztonsági intézkedések mellett készülnek a rendvédelmi szervek a Capitolium január 6-i ostroma és a szélsőségesek azt követő, egyre élénkülő aktivitása miatt.
Miközben folyik a még hivatalban lévő elnök, Donald Trump elleni alkotmányos vádeljárás, növekszik a feszültség az új elnök beiktatásának előkészületei alatt is. A beiktatás főpróbáját eredetileg most vasárnap tartották volna meg, de a Politico információ szerint biztonsági okok miatt január 18-ra, vagyis hétfőre kellett halasztani. A titkosszolgálatok mellett a mintegy 15 ezer, fővárosba vezényelt nemzeti gárdista gondoskodik a rend fenntartásáról a beiktatás idején.
A koronavírus-járvány miatt eleve kisebb létszámú beiktatási ünnepségre készült Joe Biden elnöki stábja, azonban a biztonsági intézkedések miatt még kevesebben lesznek jelen az egyébként a rendszerint rengeteg támogatót mozgósító, szimbolikus eseményen: mindössze ezer jegyet adtak ki a korábbi kétszázezerhez képest.
A beiktatás kapcsán az FBI igazgatója, Christopher A. Wray egy mai sajtótájékoztatón azt mondta, nagy mennyiségű, aggasztó online beszélgetést kísérnek figyelemmel a beiktatással kapcsolatban. Wray elmondta: jelentős mennyiségű információt kaptak más bűnüldöző szervtől a beiktatás előtt.
Az információmegosztás kritikus bármely olyan jelentős esemény előtt, mint amilyen a beiktatás, de a téma különös figyelmet kap, mivel a jelek arra mutattak, hogy a Capitolium ostrománál felkészületlenek voltak az erőszakra a rendvédelmi szervek.
Szövetségi tisztségviselők arra figyelmeztették a helyi szerveket, hogy a Capitoliumnál tapasztalt zavargások könnyen újabb, erőszakos szándékú zavargásokra ösztönözhetnek. „Figyeljük azokat a személyeket, akik azt fontolgatják, hogy a múlt héten látottakhoz hasonló erőszakot megismétlik” – tette hozzá az FBI-főnök. Wray hozzátette: mindeddig kétszáz gyanúsítottat tudtak azonosítani.
Tudjuk, ki vagy. Ha még szabadlábon vagy, egy FBI-ügynök megtalál – tette hozzá fenyegetően.
Christopher Wray, az FBI igazgatója (Fotó: EPA/Sarah Silbiger)
A fenyegetések felmérése, a megszerzett információk megosztása és az erőforrások elosztása érdekében a beiktatás ideje alatt az FBI egy külön parancsnoki állomást hoz létre a központjában, valamint mind az 56 irodájában az Egyesült Államokban. „A testtartásunk aggresszív, és az is marad a beiktatásig” – tette hozzá Wray.
A Washington Post arról számolt be, hogy néhány, a beiktatás napjára a Washingtonba és az állami székhelyekre tervezett eseményt lemondtak, részben azért, mert többen attól tartanak a közösségi médiában, hogy azok valójában a szövetségi hatóságok szervezik, hogy a Trump-szimpatizánsokat csapdába ejthessék.
A Million Militia March nevű rendezvény szervezője személyes weboldalán arra figyelmeztette követőit: MARADJATOK TÁVOL DC-TŐL ÉS AZ ÁLLAMI FŐVÁROSOKTÓL…EZ EGY CSAPDA!
Zavargók a Capitoliumban 2021. január 6-án (Fotó: EPA/Jim Lo Scalzo)
Több állam is szükségállapotot rendelt el a héten. Új-Mexikó kormányzója, a demokrata Michelle Lujan Grisham csütörtökön azzal indokolta ezt, hogy véleménye szerint a lázadók „veszélyeztetni fogják a törvényhozók, munkatársaik, és a nagyközönség biztonságát, mint ahogyan kárt okozhatnak a nyilvános és történelmi infrastruktúrában is”.
Ohio republikánus kormányzója, Mike DeWine több mint négyszáz nemzeti gárdistát hívott az államba fővárosába, Columbusba és bezáratta az állami hivatalokat is a beiktatás másnapjáig. Szerinte az Egyesült Államokban vannak olyan emberek, akik „a békés tüntetést az erőszakra való lehetőséggé akarják formálni”.
Közben az AP News arról tudósított, hogy a Capitolium ostromában a zavargók oldalán több kiképzett volt katona és rendőr is részt vett.
A hírügynökség mindeddig huszonegy olyan személyt azonosított, aki egykor vagy még jelenleg is valamely fegyveres testület tagja, tucatnál is többet pedig nem tudott megnevezni, de a ruházatuk és a viselkedésük alapján gyaníthatóan kiképzésben részesültek.
Az AP News szerint egy többtagú csoport tagjai, akik összefogózva, alakzatban rohantak fel a Capitolium lépcsőjén, többek között a „MILITIA” és az „OATHKEEPER” (eskütartó) feliratú felvarrókat viselték katonai ruházatukon. Mások szélsőjobboldali félkatonai csoportok jelvényeit viselték magukon, például a Proud Boys-ét vagy a Three Percenters-ét.
Tüntetők és zavargók a Capitoliumnál 2021. január 6-án (Fotó: EPA/Mchael Reynolds)
Mindeddig több mint száztíz embert tartóztattak le a január 6-án történt események miatt. A legmagasabb rendfokozattal bíró zavargó, akit letartóztattak, a légierő egy nyugállományú alezredese, Larry Rendall Brock Jr. volt Texasból. A férfit sisakban és golyóálló mellényben fotózták le a szenátus üléstermében.
Az ügyészség vádja szerint Brock azzal fenyegetőzött, hogy túszokat ejt, amit az ülésteremben készült fotókon a kezében látható műanyag gyorskötözővel támasztanak alá.
A Reuters tudósítása szerint az arizonai ügyészség a csak QAnon-sámán néven emlegetett, Jake Angeli álnéven tevékenykedő Jacob Chansley ügyében megállapította, hogy azzal a céllal tört be a Capitoliumba több társával együtt, hogy választott tisztségviselőket fogjanak el és gyilkoljanak meg.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
