Február 12-én délelőtt a VI. Pál teremben tartotta a Szentatya a szokásos szerdai általános kihallgatást, amelyen Olaszországból és a világ minden tájáról érkezett hívőkkel és zarándokokkal találkozott. Hörghurutja miatt az egyik munkatársa olvasta fel olasz nyelvű beszédét, melyben folytatta jubileumi, Jézus Krisztusról, a mi reménységünkről szóló katekézissorozatát.
Mai elmélkedésének témája: „Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr” (Lk 2,11) – Jézus születése és a pásztorok látogatása.
Az alábbiakban Ferenc pápa teljes katekézisének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
Jubileumi katekézisünk Jézusról, a mi reménységünk szól. Ma Betlehemben való megszületésének eseményével foglalkozunk.
Isten Fia úgy lép be a történelembe, hogy útitársunkká válik, és már akkor útnak indul, amikor még anyja méhében van. Lukács evangélista elmondja, hogy amint megfogant, Názáretből azonnal Zakariás és Erzsébet házába ment; amikor pedig Mária terhessége a végéhez közeledett, Názáretből Betlehembe ment a népszámlálásra. Mária és József kénytelen volt Dávid király városába menni, ahol József is született.
Lukács Jézus születését „pontosan meghatározható időbe és pontosan megadható földrajzi térbe” helyezi, s így „az egyetemes és a konkrét érintkezik egymással” [1]
Betlehem jelentése „a kenyér háza”. Ott jönnek el Mária számára a szülés napjai, s ott születik Jézus, a mennyből alászállt kenyér, hogy csillapítsa a világ éhségét (vö. Jn 6,51). Gábor angyal a messiáskirály születését a nagyság jelével hirdette meg: „Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő, és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” (Lk 1,32–33)
Mindazonáltal Jézus oly módon születik meg, ami teljesen példátlan egy király esetében. Azt olvassuk ugyanis, hogy „ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson” (Lk 2,6–7). Isten Fia nem királyi palotában születik, hanem egy ház hátsó részében, ahol az állatok vannak.
Lukács így mutatja meg nekünk, hogy Isten nem hangzatos bejelentésekkel jön a világra, nem feltűnést keltve mutatkozik meg,
Mégis azt a mesterséget űzik, amellyel Isten megismerteti magát népével (vö. Ter 48,15; 49,24; Zsolt 23,1; 80,2; Iz 40,11).
Isten őket választja ki, hogy a történelemben valaha elhangzott legcsodálatosabb hír címzettjei legyenek: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek, és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: „Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket” (Lk 2,10–12). A hely, ahol a Messiást találni fogják, egy állatetető. Az történik ugyanis, hogy annyi várakozás után, „a világ megmentőjének, annak, akiért minden teremtetett (vö. Kol 1,16), nincs hely”. [2]
A pásztorok tehát megtudják, hogy egy végtelenül szegényes, állatoknak fenntartott helyen születik meg számukra a régóta várt Messiás, hogy a megváltójuk, a pásztoruk legyen. Ez a hír csodálkozásra, dicsőítésre és örömteli híradásra nyitja meg szívüket. „Az ezer más dologgal foglalkozó sokasággal szemben a pásztorok azok, akik első tanúivá válnak az egyetlen lényeges dolognak, a nekünk ajándékozott üdvösségnek. A legalázatosabbak és legszegényebbek tudják befogadni a megtestesülés eseményét.” [3]
Testvéreim, kérjük mi is azt a kegyelmet, hogy a pásztorokhoz hasonlóan képesek legyünk a csodálkozásra és dicsőítésre Isten előtt, és képesek legyünk vigyázni arra, amit ránk bízott: a tehetségeinkre, a karizmáinkra, a hivatásunkra és a mellénk helyezett emberekre.
JEGYZETEK
[1] Joseph Ratzinger – XVI. Benedek: A Názáreti Jézus, Harmadik rész: A gyermekségtörténet, Szent István Társulat, Budapest, 2013, 64.
[2] Joseph Ratzinger – XVI. Benedek: A Názáreti Jézus, Harmadik rész: A gyermekségtörténet, Szent István Társulat, Budapest, 2013, 66.
[3] Admirabile signum apostoli levél a betlehem jelentéséről és értékéről, 5, Szent István Társulat, Budapest, 2019, 10.
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »