Ferenc pápa: A Notre-Dame újjászületése a franciaországi egyház megújulásának jele

Ferenc pápa: A Notre-Dame újjászületése a franciaországi egyház megújulásának jele

A párizsi Notre-Dame székesegyház öt évvel azután, hogy a tűzvész romba döntötte, december 7-én újra megnyitotta kapuit. Az ünnepi alkalomra Ferenc pápa a szolidaritás, a hála és a remény szívből jövő üzenetét küldte. Laurent Ulrich párizsi érseknek címzett üzenetében a Szentatya örömét fejezte ki e történelmi nap miatt.

Az üzenetet Celestino Migliore érsek, Franciaország apostoli nunciusa olvasta fel a szombat esti átadási ünnepségen. Az ünnepi szertartáson mintegy negyven állam- és kormányfő vett részt, közöttük Emmanuel Macron francia elnök, Vilmos walesi herceg, brit trónörökös, Donald Trump megválasztott amerikai elnök, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarország képviseletében az átadáson jelen volt Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Az ünnepi pillanatot „a szomorúságból és gyászból az örömbe, az ünneplésbe és a dicsőítésbe” való átmenetként jellemezve Ferenc pápa elmondta, hogy lélekben és imában csatlakozik a hívekhez, amikor a Notre-Dame székesegyház újjászületik a parázsból.

Ferenc pápa a székesegyházban 2019 áprilisában pusztító tragikus tűzvészre emlékeztetve kiemelte a kollektív fájdalmat, amelyet a világ a keresztény hit és építészet remekművének, valamint a francia történelem tanúságtételének pusztulása láttán érzett.

Tisztelettel adózott a bátor tűzoltók előtt is, akik életüket kockáztatva megóvták az építményt, és méltatta a hatóságok rendíthetetlen elkötelezettségét és a rendkívüli nemzetközi nagylelkűséget, amely a székesegyház helyreállítását táplálta.

Üzenetében a Szentatya köszönetét fejezte ki annak a számtalan szakembernek és művésznek, akik a Notre-Dame aprólékos helyreállításának szentelték magukat, idejüket.

Munkájuk – jegyezte meg – több volt, mint technikai teljesítmény; ez egy lelki utazás volt: „Sokan közülük tanúsították, hogy ez a kaland egy hiteles lelki út volt, őseik nyomdokain haladva, akiknek a hite tette lehetővé ezt a remekművet”.

Ez a megújulás – tette hozzá Ferenc pápa – a hit, a képzőművészet és az elhivatottság közötti mélységes kapcsolatot tükrözi, mely egy olyan hagyomány tanúsága, amelyben „semmi profán, értelmezhetetlen vagy közönséges nem talál helyet”.

Ferenc pápa hangsúlyozta: a Notre-Dame újranyitása az Egyház franciaországi megújulásának prófétai szimbólumaként szolgál.

A Szentatya várakozással tekintett a Notre-Dame-ot az elkövetkező években felkereső tömegekre is – zarándokokra és turistákra egyaránt –, akik közül sokan értelmet és reményt keresnek. „Tudom, excellenciás uram, hogy az ajtók szélesre tárva lesznek előttük, és hogy ön nagylelkűen és szabadon fogadja őket, mint testvéreket és nővéreket” – írta Ulrich érseknek.

Reményét fejezte ki, hogy akik belépnek a székesegyházba, találkozhatnak az Isten jelenlétéből áradó békével és örömmel, és „osztozhatnak az Ő legyőzhetetlen reményében”, amint tekintetüket a megújult, most már fénytől ragyogó boltozatra emelik.
Végezetül Ferenc pápa apostoli áldását adta a szombati átadáson jelenlévőkre, és a „Notre Dame de Paris” – Párizs Nagyasszonyának oltalmát kérte a franciaországi Egyház és az egész francia nemzet számára.

Hírdetés

*

Az újranyitás triduummal vette kezdetét, amely magában foglalta a december 7-i esti hivatalos megnyitót. Az esemény keretében a francia állam, mint az építmény tulajdonosa átadta a Notre-Dame-ot a Katolikus Egyháznak; „felébresztették” az orgonát egy ünnepi liturgikus imádság keretében, mely a Te Deum eléneklésével és a vesperás elimádkozásával érte el csúcspontját és melyet áldás zárt. A szertartás elején a párizsi érsek jelképesen háromszor hármat kopogtatott a megújult székesegyház kapuján, melyre a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusa egy-egy zsoltár eléneklésvel válaszolt.

Az új oltár szentelésre az első szentmise keretében kerül sor a felújított székesegyházban, december 8-án, vasárnap, advent második vasárnapján. A következő napon, december 9-én, hétfőn lesz a Szeplőtelen fogantatás ünnepe.

*

Valószínűleg a vázban keletkezett rövidzárlat okozta a párizsi Notre-Dame tetején 2019. április 15-én keletkezett gigantikus tüzet. A tűzoltók 15 órán keresztül küzdöttek a lángokkal. Mire eloltották, a kár súlyosnak bizonyult. A tűzben összeomlott huszártorony átütötte a boltozatot. A váz részben elszenesedett, és az ólomborítások megolvadtak, az épület stabilitása veszélybe került.

A következő napokban megmozdult a világ: alig néhány napon belül 846 millió eurónyi adomány gyűlt össze. 150 országból 340 ezer adományozó küldött világos üzenetet: a párizsi Notre-Dame-nak újjá kell épülnie. Ettől a pillanattól kezdve valóságos emberi és technológiai kaland vette kezdetét. Az épületet birtokló francia állam vállalta, hogy öt éven belül újjáépíti a katedrálist.

Laurent Ulrich érseket Ferenc pápa 2022-ben nevezte ki Párizs érsekévé. A projekt akkor a harmadik évében járt. Bár a főpásztor a kinevezése előtt a Notre-Dame-ban celebrált vagy koncelebrált már néhány szentmisét, hivatalosan még nem vette birtokba annak helyiségeit; a legtöbb ünnepséget pedig a tűzvész óta a Saint Sulpice-templomban tartották.

Így a párizsi püspök mélyen belülről bölcs türelmetlenséget él meg, amit meg is osztott korábban híveivel: „Először arra kértem [az embereket], hogy várjanak, reménykedjenek abban, ami jön, hogy Isten egész népe valami nagyszerűre várakozzék.”

„Gyakran mondtam az embereknek, akik azt kérték tőlem, hogy »Adjátok vissza nekünk a katedrálist, ahogyan ismertük«, hogy erre nem leszek képes. Nem tudom, mert olyan színeket öltött, amilyenekkel eddig nem rendelkezett” – mondta a megnyitást megelőzően az érsek sajtótájékoztatóján.

Valóban erős lesz a kontraszt az idő, a gyertyafüst, a nyolc évszázados fennállása alatt számtalan látogatás által elsötétedett katedrális, valamint a megtisztított kő, a festmények és a freskók fényes, ragyogó színei között.

„Ne elégedjetek meg a csodálatos kövek látványával! – mondta az érsek a híveknek. – Ne felejtsék el, hogy ez egy ajándék Istentől és egy ajándék Istennek. Ne felejtsék el, hogy az emberek alázatosan tették, amit Isten kért tőlük, hogy kifejezzék katolikus hitüket. És ezért nem vagyunk büszkék arra, amit itt tettek. Egyszerűen csak hálásak vagyunk.”

Forrás: Vatican News francia és angol nyelvű szerkesztősége

Fotó: Vatican News; MTI

Kuzmányi István/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »