„Nem nagyon tud olyan országot mondani, ahol sem az állampolgárság, sem a szavazati jog megadásához nem írnak elő helyben lakást” – nyilatkozza Gyurcsány Ferenc a csütörtöki Magyar Narancsban arra a kérdésre, hogy miért venné el a határon túli magyarok szavazati jogát.
A jelek szerint az interjú készítőjét annyira megbabonázta az exminiszterelnök varázsereje, hogy, ha már – érthető módon – nem volt a fejében a világ összes országának vonatkozó törvénye, elmulasztotta legalább gyanakvásának hangot adni. Bár ugyanitt már foglalkoztunk a témával, érdemes átismételni a leckét, annál is inkább, mivel az ukrán nyugdíjbiznisz mellett ez Gyurcsányék másik nagy kampányfegyvere. Merthogy mi nagyon is tudunk több olyan országot mondani, ahol helyben lakás nélkül is jár a szavazati jog a külföldön élőknek. Íme:
– Ausztria (A külföldön élő osztrákok levélben szavazhatnak a parlamenti és az elnökválasztáson. Ehhez mindössze – amúgy csak tízévente – regisztrálniuk kell.)
– Belgium (A határon túli belgák ugyancsak regisztrálhatnak a parlamenti, és bizonyos feltételekkel önkormányzati választásokra – ez esetben viszont, miként otthon élő honfitársaiknak, pénzbüntetés terhe alatt kötelező a voksolás.)
– Franciaország (Szavazati jog a parlamenti választásokra, sőt 11 tengerentúli választókerület is létezik az ott élő állampolgárok számára.)
– Németország (Szavazati jog a parlamenti választásokra, amennyiben az illető 14 éves kora óta legalább három hónapot egyvégtében Németországban élt, vagy olyan közeli szálakkal fűződik az országhoz, hogy a választás eredménye az ő életét is befolyásolja.)
– Írország (Jelenleg csak a hadsereg tagjai és diplomaták szavazhatnak, de az ír kormányfő 2017 tavaszán bejelentette, hogy hamarosan népszavazást rendelnek el a teljes körű szavazati jogról.)
– Olaszország (Teljes körű szavazati jog a parlamenti választásokon levélben vagy a külképviseleten. Azon államokból, amelyekkel Róma nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot, csak Olaszországban lehet voksolni – ez esetben viszont a kormány megtéríti az útiköltség 75 százalékát.)
– Luxemburg (A parlamenti választásokon lehet szavazni, az önkormányzati voksoláson nem.)
– Málta (Lehet szavazni, de csak ha valaki a saját költségén az országba utazik.)
– Hollandia (A parlamenti választásokon lehet szavazni, az önkormányzati voksoláson nem.)
– Portugália (Teljes körű szavazati jog, sőt a kormányban külön testület képviseli a határon túl élők érdekeit.)
– Spanyolország (Teljes körű szavazati jog, sőt a kormányban külön testület képviseli a határon túl élők érdekeit.)
– Svédország (Szavazati jog a parlamenti választásokon, de csak az ország elhagyását követő tizedik évig.)
– Svájc (Korlátlan részvétel az ország parlamenti választásán, az egyéb, helyi voksolások az egyes a kantonok szabályzatán múlik.)
– Nagy-Britannia (Szavazati jog a parlamenti választásokon, de csak az ország elhagyását követő 15. évig.)
heti válasz nyomán
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
