Első fokon pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Törvényszék tegnap hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait. Ha az ÁKK nem fellebbez a döntés ellen, akkor hamarosan kiderül, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetékességű Discus Holdings Ltd., Innozone Holdings Ltd. és a Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a Liechtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd., illetve a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd., végül az egyedüli magyar cég, az Arton Capital Hungary Kft. hány letelepedési kötvényt jegyzett le, és mekkora bevételre tett szert.
Talán véletlen egybeesés, de tegnap fél órával a bírósági tárgyalás kezdése előtt jött ki a hír, hogy az ÁKK „az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel” lezárja a letelepedési magyar államkötvények értékesítését. A kötvények vásárlására a március 31-éig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy április közepétől az állam nem bocsát ki ilyen állampapírt. A letelepedési programot szabályozó törvényt nem vonta vissza a parlament, vagyis az ÁKK döntése nem jelenti azt, hogy megszűnik a program, csupán jegelik az újabb kötvények kibocsátását. Lapunk megkereste a gazdasági bizottságot és az adósságkezelőt is, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy az offshore cégekkel felbontják-e a szerződést, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Az ÁKK eddig minden hónapban csak összesített adatokat közölt a kötvényértékesítésről, a bírósági döntés értelmében azonban azt is meg kell mondania, hogy az egyes vállalatok hány letelepedési kötvényt jegyeztek le. A részletes bírói ítéletet később kapja kézhez lapunk. A per folyamán az ÁKK többek között arra hivatkozott, hogy értékpapír- és üzleti titkot sértene a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése. Lapunk ugyanakkor azzal érvelt, hogy a tőkepiaci törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az állampapír zárt körű forgalomba hozatalára nem vonatkozik az értékpapírtitok, a letelepedési kötvény pedig tipikusan zártkörűen jegyezhető állampapír, hiszen csak a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások jegyezhették le. Az üzleti titok sem állja meg a helyét lapunk szerint, hiszen a közvetítő cégeket direkt a letelepedési kötvények értékesítésére kellett létrehozni, továbbá földrajzilag le volt osztva a piac, vagyis konkurencia nélkül tevékenykedhettek. Ebből a szempontból érvelésünk szerint nem értelmezhető az üzleti titok fogalma. (Lapunk képviseletét a Transparency International közreműködésével a Karsai Dániel ügyvédi iroda látta el.)
A Magyar Nemzet hosszú ideje foglalkozik a korrupciógyanús letelepedési kötvényprogrammal. Lapunk derítette ki, hogy milyen offshore céghálón keresztül landol profit a karibi szigetvilágban. A mutyi legnagyobb hasznát bezsebelő Kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) hozta a legtöbb ügyfelet, lényegében a kötvények 85 százalékát vásárolta meg. Az HSSDF a hasonló nevű – Hungary State Special Debt Management – hongkongi cégen keresztül realizálta a haszna nagy részét. Ennek a vállalatnak három tulajdonosa van, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Star Wealth Ltd., a Prime Ally Ltd. és az Ace Deal Investments Ltd. Azt, hogy kik állnak ezen cégek mögött, már nem lehet kideríteni, mivel a Brit Virgin-szigeteken nincsen nyilvánosan hozzáférhető céginformációs rendszer.
Az üzlet egyébként remekül megy, csak tavaly decemberben több mint 11 milliárd forintot kaszáltak a közvetítő offshore cégek a kötvények értékesítésével. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint az év utolsó hónapjában 453 kötvényt jegyeztek le a közvetítő vállalkozások, ami a második legnagyobb értékesítési rekord. (A legtöbb papírt 2014 decemberében adta el az állam, akkor 474 kötvény kelt el, mivel egy törvénymódosítás 250 ezerről 300 ezerre drágította az állampapírok árát 2015. január 1-jével.) Tavaly olyan lanyha volt már az érdeklődés a program iránt, hogy volt olyan hónap, amikor csak négy kötvényt adtak el. Amióta a kormány október végén meglebegtette a kötvényüzlet megszüntetését, óriásit ugrott az értékesítés. Ezzel a többségében offshore helyszíneken bejegyzett közvetítő cégek jártak jól. Összesen nyolc ilyen vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottságától, amelynek a konstrukció indulásakor Rogán Antal volt az elnöke. 2013 óta 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással számolva 115, a drágább szolgáltatási díjjal számolva 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen az állampapír ötéves futamidejének lejárását követően kamatot is fizet a magyar állam a homályos hátterű magáncégeknek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 13.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
