50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)
Francia szakértők egy csoportja egy kicsi, félig áttetsző, festék alapú napelemet hozott létre – számol be a PV Magazine. A csupán 14 négyzetcentiméteres eszköz alapja egy benzotiadiazolos fényérzékenyítő anyag. Egyes kutatók az utóbbi időkben olyan szerves festékekkel kezdtek el kísérletezni, melyeket a napelemes rendszerekben lehet felhasználni. Bár a technológia a gyakorlatban még nem igazán életképes, egyre több olyan eredmény születik, amely közelebb visz az ilyen új generációs panelek létrehozásához. A francia szakértők is épp ezen a területen folytatnak vizsgálatokat.
A SyMMES laboratórium és a CEA alternatív- és atomenergetikai bizottság csapata a RK1 jelű festék négy típusát is elkészítette az YKP-88 molekula felhasználásával. A festék hagyományos szerkezetű cellák esetében közel 9 százalékos hatékonyságot mutatott, ami ígéretes korai eredmény. A négy festék tulajdonságait ultraibolya-látható spektroszkópiás és ciklikus voltammetriás vizsgálat alá vetették. Az anyagokat a cellákban áttetsző titán-dioxid elektródákkal és különféle elektrolitokkal tesztelték, megfelelő kombinációval még 10,9 százalékos hatékonyságot is el tudtak érni.
Egy ionos, folyadék alapú elektrolitot alkalmazva a cella eredeti hatékonysága 80 százalékát tudta fenntartani 7000 órán keresztül. A kutatók utóbb a svájci Solaronix vállalattal is összeálltak, így hozva létre a csupán 14,08 négyzetcentiméteres, öt szögletes cellából álló minimodult – a parányi panel teljes felszíne 23 négyzetcentiméter. Ennél 8,73 százalékos hatékonyságot mértek, ami elsőre alacsonynak tűnhet, de egy ilyen kísérleti eszköznél kifejezetten biztatónak számít.
A szakértők szerint az YKP-88-as minimodul esztétikus, burgundi vörös árnyalatú, látható áteresztőképessége pedig 26 százalék. A csapat úgy véli, vizsgálatuk és moduljuk rávilágított, hogy az új generációs szerves festékek mekkora segítséget jelenthetnek majd a félig áttetsző fotovoltaikus cellák fejlesztésében.
Kép: SyMMES
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
