Felújítják és akadálymentesítik a Millennium Sportcsarnokot – másodszori nekifutásra kaptak támogatást Száz Ildikó2025. 09. 10., sze – 16:50 Érsekújvár |
A Sporttámogatási Alapból újítják fel a járási székhely legnagyobb sportcsarnokát. A felújítások miatt néhány sportmérkőzés helyszínét ideiglenesen megváltoztatták, és a közeli Nagysurányban valósítják meg.
Míg 2023-ban nem járt sikerrel a város önkormányzata, idén végre sikerült támogatást kapniuk a Sporttámogatási Alapból, így az átfogó felújítási munkálatokra 567 368, 72 eurót fordíthatnak. Érsekújvár önkormányzata 330 ezer euró önköltséggel járul hozzá a rekonstrukcióhoz.
A felújítási munkálatok során energiatakarékosabbá teszik a Millennium Sportcsarnok épületét anélkül, hogy bármit is változtatnának az épület konstrukcióján. Akadálymentesítik a létesítményt a bejárati résznél, a nézőtéren és a szociális helyiségek közelében, hogy a mozgáskorlátozott sportolók számára is komfortosabbá váljon a komplexum.
Beleértve az épülethez közeli parkolást is. A tribün nézőtere teljesen megújul, lecserélik az elavult székeket. A sportcsarnok területét, amely koncerteknek, táncversenyeknek is állandó helyszíne volt, már bekerítették.
A sportcsarnokot 1999 decemberében adták át, az épület előtt Vanek Imre (1931-2015) érsekújvári születésű akadémiai szobrászművész, keramikus monumentális alkotása áll, többek közt ez teszi az épületet egyedülállóvá és különlegessé.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
Letűnt, régi szép időkre emlékeztek az idősebb érsekújvári lakosok, a közös időutazásra az Érsekújvári Ifjúsági Parlament meghívására érkeztek a nyugdíjasklub és a nappali foglalkoztató központ tagjai. A generációk találkozóját az önkéntesek központjában kezdték, majd valóságos időutazást tettek az egykori belvárosi stand kietlen területén.
Az egykori fürdőkultúráról, a Nyitra folyón létesített folyami strandokról Pavol Rusnák, a Thain János Múzeum történésze tartott ismeretterjesztő előadást, de az önkéntesek is beszámoltak áldozatos segítő munkájukról, köztük a családi ruhabörzékről.
Folyami strandok
„A 19. században egyre népszerűbbé vált az úszás, így elsőként a természetes vízfelületek elkerítésével létesítettek úgynevezett folyami strandokat. Érsekújvárban a Nyitra folyón Hettlényi telkén a Neuman testvérek létesítettek ilyet a folyó jobb partján. 1906-ban két új strandot nyitottak a Szigeten, egyet az akkori kórház mögötti területen és egyet a malomnál Rabár Endre jegyző és Juszt Szilárd rendőrkapitány kezdeményezésére. Ám a borsos belépőjegy miatt még nem mindenki engedhette meg magának a 3 forintos egyéni és 5 forintba kerülő családi strandolást” –
mondta Pavol Rusnák.
Korabeli felvételek bemutatásával tette teljessé a beszámolóját arról hogy az első napi strandot végül 1923-an nyitották meg Czáran Dániel gimnáziumi tornatanár sürgetésére a Nyitra folyó régi ágán, ahol előszeretettel időztek az érsekújvári fiatalok. A német szóból eredő, majd magyar nyelven is használatos strand megnevezést a 20. század elejétől kezdték használni, így nevezték a természetes, de a művileg létrehozott fürdőhelyeket is.
„A Sziget északi részében 1937-ben a helyi cserkészek egy bérelt területen megkezdték a Tatárik Emil Strand építését, amelyet a mai napig folyamatosan bővítenek fejlesztenek. A háborút követő időszakban több artézi kutat is fúrtak a városban, ami újabb lehetőségeket nyitott, így 1954-ben egy városközponti strandot létesítettek, és a Majzon téri kút vizével töltötték meg a medencéjét. Tíz évre rá nyitották meg szomszédságában a mai napig működő fedett uszodát, 750 fős kapacitással, gyerek és úszómedencével, 16 káddal és önálló zuhannyal” –
tudtuk meg Pavol Rusnáktól.
Koronás belépő és lángos
Az idősebbek közül többen felidézték a belvárosi stranddal kapcsolatos élményeiket, az akkor egy csehszlovák koronába kerülő belépőjegyről, az ugyanennyibe kerülő lángosról meséltek. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere kérdésünkre elmondta, egyelőre nem volt az önkormányzat részéről akarat, hogy a régi strand területével foglalkozzon.
A medencét benőtte a gaz, mára alkalmatlanná vált arra, hogy időtállóbb fém burkolattal vonják be, így egyfajta építkezési lerakatként szolgál a terület. Nem kizárt, hogy idővel találkozók, vagy rendezvények helyszínévé válhat.
A generációk találkozóján beszélgettünk az érsekújvári Plichta Máriával, aki elmondta, mivel a város központjában éltek, nagy előszeretettel látogatták másokhoz hasonlóan a belvárosi strandot, és örömmel fogadta a lehetőséget, hogy a helyiekkel közösen emlékezhetnek a régi időkre. Együtt indultunk kisebb-nagyobb csoportokban Kovács Lászlóval, a fürdő egykori alkalmazottjával a régi strand területére.
László tizenkét éven át karbantartóként tette a dolgát a belvárosi strandon, és a régi kopott medence peremén arról is beszámolt, hogy egy nagy medence kettéosztásával oldották meg, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt jól érezték itt magukat. Különféle újításokat is igyekezett bevezetni, hogy komfortosabbá tegye a strandolók itt tartózkodását.
Klein Ottokár elmondása szerint egykori közösségi rendezvények, mi több esküvők helyszíne is volt a strand. Az egyik korabeli felvételen még azt is láthattuk, hogy az érsekújváriakat cigányzenekar szórakoztatta fürdőzés közben.
Az én nagymamám jobban főz
„Sokan azt se tudták, hogy egykor működött itt egy strand a város központjában. Mások meg szívesen emlékeztek a fiatalkori nyári időtöltésükre” – tudtuk meg Adam Frimmel gimnazistától, aki ugyan még csak rövid ideje erősíti az ifjúsági parlament közösségét, de már most újabb terveket szőnek. Rendkívül hálásak az önkénteseknek, hogy megnyitották előttük a központjukat. Hamarosan főzőversenyt rendeznek az idős lakosok bevonásával a Panoráma étteremben. Az én nagymamám jobban főz, mint a tied – elnevezésű főzőversenyt, a hagyományos ételek népszerűsítésével szeptember 29-én rendezik meg, ezúttal szenior hölgyek ragadnak fakanalat, csapatot alkotva egy-egy diákkal az ifjúsági parlament tagjai közül.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
