Idén tavasszal egy teniszpálya alatt leltek rá a visegrádi ferences kolostorhoz tartozó Szűz Mária-templom alapjaira. A beomlott kriptából előkerültek a szentély későgótikus boltozati elemei, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei 3D szkennelést követően emelik ki, így lehetőség nyílt az egykori boltozatok elméleti rekonstrukciójára – számolt be közösségi oldalán az intézmény december 10-én.
Az előkerült több mint száz kőelem alapján hitelesen rekonstruálni tudták a hálóboltozat formáját és elkészítették a rajzi rekonstrukciót. E munka során kiderült, hogy a visegrádi szentélyboltozat alaprajzának másolatai több példányban is fennmaradtak a bécsi Szent István-templom, azaz Stephanskirche középkori építőműhelyének máig megőrzött középkori tervrajzgyűjteményében.
A visegrádi hálóboltozat több kőfaragványán találtak kőfaragójeleket is. Ezek a jelek gondosan bevésett vonalas ábrák, amelyeket a követ kifaragó munkások azért véstek a kőre, mert ezzel jelölték, hogy ők a készítők, illetve ezek alapján kapták meg a munkadíjukat is.
A jelek révén lehetséges az építkezésen dolgozó építőmester azonosíta is, ami általában ritkán sikerül az írott források kis száma és az egykori épületek pusztulása miatt, ám most a visegrádi szentélyboltozat esetében éppen egy ilyen különleges lehetőség adódott.
A szentély kőelemei közül három darabon is feltűnik egy nagyon jellegzetes kőfaragójel, amit jól ismer a művészettörténeti kutatás. Ez pedig nem másé, mint a brünni (ma Brno, Csehország) származású morva építésznek, a Stephanskirche páholymesterének, Anton Pilgramnak a jele.
Anton mester a korabeli írott forrásokban egyébként sokat szerepel: 1500-tól 1511-ig Brünnben tartózkodott, ahol városi építőmesterként igen rangos tisztségét töltötte be: dolgozott többek között a város plébániatemplomán, a városházán és egy városkapu építésén. 1511-ben Bécsbe ment, ahol átvette a Stephanskirche építőpáholyának irányítását, és ő készítette el a templom gazdagon díszített szószékét és orgonaerkélyét is. Közép-Európában ő az első olyan öntudatos művészegyéniség, aki ilyen módon kívánt emléket állítani. Munkáinak egyik legfontosabb építészeti jellegzetessége bordákból szerkeszett boltozatok építése volt.
Visegrádi kőfaragójelei elég nagy pontossággal 1498–1500 közé keltezhetőek. Ide még nem építőmesterként, hanem kőfaragóként érkezhetett Württembergből, és a feladata a ferences templom szentélyének beboltozása volt. Aztán a visegrádi boltozat terveinek egy példányát minden bizonnyal magával vitte Brnóba, majd Bécsbe is. Így maradhattak fenn a visegrádi templom szentélyboltozatának másolatai Bécsben, a Stephanskirche középkori tervrajzgyűjteményében.
A Visegrád reneszánsza fejlesztési program részeként feltárt leletek tehát a korszak egyik kiemelkedő jelentőségű közép-európai művészegyéniségének, Anton Pilgram alkotásai. A feltárást és a kutatást a műemlékért felelős Várkapitányság megbízásából a Nemzeti Régészeti Intézet és a visegrádi Mátyás Király Múzeum szakemberei végezték.
Forrás és fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
