A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház X. Zsinatának nyitó istentiszteletére a rimaszombati református templomban június 26-án délelőtt került sor. Hivatali esküt tettek a tisztségviselők.
A nyitó istentiszteleten Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét.
Magyarország kormányfőjének, Orbán Viktornak a köszöntését Czimbalmosné Molnár Éva, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Felvidéki Főosztályának főosztályvezetője tolmácsolta.
Orbán Viktor brüsszeli elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, de lelki egységben jó érzéssel gondol az ünnepi összejövetelre, amelyet írásos köszöntővel tisztelt meg. Abban a magyarság őrállóinak nevezte a református püspököket, akik külhonban magukra vették a nemzeti értékeink képviseletét és a magyarság kultúra ápolásának a terhét is. Kifejtette, örömmel fogadta a hírt, hogy Géresi Róbert személyében tapasztalt püspököt választottak, aki lelkipásztori munkája mellett a magyar nyelvű óvodák szervezésétől kezdve épített kulturális örökségünk megőrzésén át a magyar kisebbség érdekeinek védelméig más számos területen is vállalt már szolgálatot.
Az ünnepi istentiszteletet Erdélyi Pál, vágfarkasdi lelkipásztor, zsinati tag vezette. Az egyház zászlaját a be- és kivonuláskor Czeglédy Botond, a Tompa Mihály Református Gimnázium igazgatói dicsérettel végzős hallgatója vitte. Közreműködött a Cantate Domino és abaúji kórus Süll Kinga egyházzenész vezetésével. Szavalt Martinovics János, a Rozsnyói Református Alapiskola tanára.
Az istentiszteleten Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok hivatali esküjét Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke vette ki – Kárpátalja és Felvidék egykori egységének megidézésével.
Imát Fazekas László leköszönő, tiszteletbeli püspök mondott. Köszönetet mondott az őrállókért, a szolgálat vállalásért, a bátorságért, hogy az elhívásra igent mondtak.
Ezt követően a püspökök és esperesek megáldották a püspököt és főgondnokot, azt kérve, hogy megtapasztalhassák azt az erőt, amellyel eljuthatunk az örök élet reménységébe.
A Cantate Domino és abaúji kórus Süll Kinga vezetésével közös énekkel köszöntötte a püspököt és főgondnokot. A Szeretetszolgálat nevében Demeter Ibos Henrietta palástot és bocskait adott át.
Legnehezebb lenni Isten szeretetében
Távolság – kezdte igehirdetését Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
Majd így folytatta: próbáld meg kívülről nézni, miben is vagy benne – jó emberi tanács. A püspökszentelés magasságában vagyunk, s most nem a távolságra van szükségünk, mert a keresztyénben több van, mint emberi bölcsesség. Ez pedig Isten élő szava.
Ez egyszerre megkérdőjelezi azt, amiben vagyunk, s egyszerre ad erőt. A legfőbb jó felől kell figyelnünk a nehezet, az elviselhetetlent is. Abból az igazságból kiindulva, hogy miénk a legfőbb jó – magyarázta.
Mint mondta, mi magyarok igyekszünk a legtöbbet tenni a népünkért, építünk iskolát, óvodát, templomot. Küzdünk a kultúránkért, népünkért. De a legfőbb jó Istennek a beszéde, amellyel egyszerre vagyunk zsigerileg egyek, bennünk lüktet, ahogyan a nyelvünk is. Közben ez mégis idegen, más, új. De milyen jó, hogy ez a kettő együtt van.
Sohasem teljes mértékben azonos azzal, amit mi jónak tartunk, mert mindig benne van, amivel eltávolít. Ha ezt az erőt engedjük, hogy ott legyen az életünkben, akkor teszünk a legtöbbet azokért, akik ránk vannak bízva.
Erre az áldott, gyógyító távolságteremtésre a Prédikátorok könyve a legalkalmasabb – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, minden hiábavalóság, minden olyan, mint a lehelet, ezért ne engedjük beletemetni magunkat abba, amiben vagyunk.
Ha csak élvezzük a jót a fáradozásunk nyomán, akkor közhelyet mondunk. De arra kell rájönni, meg kell tapasztalni, hogy mi az, amit Isten adott nekünk. Ez már nem emberi bölcsesség, innentől Isten világába kerülünk, ahol elkészül az új életünk.
Istentől kaptuk az életet. S rá kell jönni, hogy minket már akkor elgondolt, amikor még meg sem születtünk. Ez nem egyszerűen tudás, hanem felismerés, ebből jön a bizalom és a hit – fejtette ki Balog Zoltán.
Majd azzal folytatta, hogy hitünk lényegéhez tartozik a tartalom, a hitünkben ott van az önfelejtés, elfeledkezhetünk önmagunkról is pl. egy-egy istentiszteleten. Jó és szép, ha az ember tudja, hogy Isten adta az életet.
Az a legfontosabb, hogy legyünk benne, mi magunk a hitünkkel, bizalmunkkal, abban, amit Istentől kaptunk. Örüljünk annak, hogy benne vagyunk Isten világában.
Elmondta, abban kell segítenünk egymást, hogy Isten életében benne legyünk, s aztán majd teszünk is érte. Majd jöhet, hogy élvezzük a jót. Ez nem azt jelenti, hogy búfelejtők vagyunk, de meg tudjuk lazítani a nyakkendőt, aztán újra nekiveselkedünk. Hogy örüljünk annak, amit Isten adott.
Mert amit ő adott egészen belül, az a miénk, az az adomány. S az adományt lehet élvezni, ez az örökségünk.
„Róbert, neked stratégiai gondolkodás képessége adatott. S püspökelődeiddel együtt megadatott, hogy nemcsak menteni akartok, hanem építkeztek. A múltunkban meglátjátok a jövőnket. Semmi se legyen nektek itt idegen, az se, ami más nyelven beszél, mert minden Istenben való” – szólt Balog Zoltán a felszentelés előtt álló tisztségviselőkhöz.
A kincs a bibliában felszerelést jelent. Ezért vagyunk itt, hogy felszereljük egymást olyan eszközökkel, amivel harcolni, építeni lehet, Isten életét, a mi közös életünket élvezni tudjuk.
Az eszközök megvannak, csak bátorság kell a felhasználáshoz. Nem kell importálni, varázsolni, reformálni igen. S elég az, hogy azzal éljünk, ami adott, s Isten megengedi, hogy szívből együtt tudjunk örvendezni. Ehhez azonban Istennek kell tudni örvendeni, s ekkor minden jó adományért hálát tudunk adni – mondta igehirdetésében Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
Imájában megköszönte az egész életünket, s abban a részt, a közösséget. Hálát adott az eszközökért, a generális konvent áldásáért. Megvallotta méltatlan harcainkat egymás ellen. Szívbeli örömöt kért Istenben, s a Krisztusban kapott új életünkben.
A felszentelt püspök székfoglaló igehirdetést tartott magyar majd szlovák nyelven.
„Istentől kaptuk az anyanyelvünket, azt a nemzetet, ami formál bennünket” – kezdte Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.
Majd így folytatta: Most is tőle kapunk mindent, közben mi magunk is az ő tulajdonaként élünk. De hogyan kell élnünk Isten ajándékaival? Hol vannak cselekedeteink határai? Mi az, ami még ránk tartozik, s mi az, ami távol áll tőlünk?
Mint kifejtette, ma egy divatos gondolkodás van a környezetünkben. Erdélyi Géza emeritus püspök úr ezt úgy szokta leírni, hogy izmusok vannak, ami meghatározza ennek a világnak az életét, ami azt akarja elhitetni velünk, hogy minden a miénk, s nekünk az egész világot kell birtokolnunk, s mindenkit egyformán kell szeretnünk.
Ebben az a csalóka – mondja Géresi Róbert, hogy az ember felelősségéről fordítja el a figyelmet. Mert aki mindenkit szeretni akar, az senkiért se akar felelősséget vállalni.
„Számunkra Isten ajándékai konkrét személyekben értelmezhetőek. Mi nem egy homályos fogalmi rendszerben gondolkodunk, hanem azokban a közösségekben, akiket ránk bízott az Isten” – szögezte le a református püspök.
A mi életünk szerves része a nemzetünk minden bánata.
Géresi Róbert aláhúzta, hogy református egyházunkat magyar és szlovák gyülekezetek alkotják, s ez egy érték és lehetőség is egyben. Sok esetben kihívás is. Magyar és szlovák reformátusok Isten igazságát úgy hirdetjük, hogy a másikban ajándékot látunk.
Egyházunk az identitásváltást nem kívánja támogatni. Hálával és örömmel fogadjuk az ajándékot, de nem hitelesíthetjük a trendi ajándékokat.
A zsinati ülésen akkor cselekszünk helyesen, ha Isten igéjéhez mérjük magunkat. Az alap ige igazságról beszél, amely Jézus Krisztusban jelent meg ebben a világban. Ettől nem tántorodhatunk el. Ez a mi közös gyülekezeti és egyházi felelősségünk. Ebben a világban ez egy hitet próbáló feladat – mondta.
Ma a keresztény bizonyságtétel háttérbe szorul. Fogyatkozás van az elvándorlás, a demográfiai mutatók miatt. A növekedés fogalmával vagyunk a legnagyobb gondban – véli Géresi Róbert, de hozzáteszi, el kell hinnünk a bibliai üzenetet, hogy nem rajtunk, hanem minden a könyörülő Istenen múlik. Viszont együtt közösen tágíthatjuk a szolgálati területünket.
Kiemelte a Kárpát-medencei óvodaprogramot, melynek köszönhetően 1000 gyermekkel foglalkozhatnak, az egyházi oktatási intézményekben, a szeretetszolgálat kiteljesítésében hatalmas lehetőséget lát. A táborokban, csendes napokon még több gyermeket terelgetnek. Ott van az egyházzene, amikor magasztaljuk énekkel az Urunkat. A járvány előtérbe hozott olyan lehetőségeket is, amelyekre eddig nem is gondoltunk. S lehetne sorolni a példákat.
„Higgyünk abban az Istenben, aki a keveset megsokszorosítja. Bízom abban, hogy Isten megtartó szeretete mindebben erőt ad” – szögezte le.
Imádságában megköszönte az Isten irgalmát és szeretetét.
Az ünnepi istentiszteleten Rákos Loránt magyar és Ján Semjan szlovák lelkészi főjegyzők, valamint Kiss Pál magyar és Pavol Gurbaľ szlovák világi főjegyzők is letették a hivatali esküjüket.
A 2021. január 1-től 2026. december 31-ig tartó választási ciklus tisztségviselői:
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Egyetemes Választási Bizottsága 2020. december 9-én tartott ülésén számolta össze az általános tisztújítás szavazatait. A pontos eredményt ITT találják.
Az Egyetemes Választási Bizottság által összesített eredmény alapján a 164 egyházközség az egyetlen püspökjelöltre, Géresi Róbert abaújszinai lelkipásztorra, egykori magyar egyetemes lelkészi főjegyzőre adta le a voksát. Így a 2021. január 1-jétől kezdődő hatéves választási ciklusban ő áll majd a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház élén, ezzel Fazekas Lászlót váltotta, aki tizenkét évig volt az egyház püspöke.
Felvidék Ma
The post Felszentelték Géresi Róbert püspököt és Porubán Ferenc főgondnokot appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
