Felsült a kormány szemétfronton

Felsült a kormány szemétfronton

Bár kötelező lenne, az önkormányzati hulladékkezelő társaságok jó része nem irányította át bevételeit a csak kukaholdingnak nevezett állami cég, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. számlájára. Nincs annyi tartalékuk ugyanis, hogy kivárják, amíg az államtól visszaérkezik hozzájuk a pénz. Ha a kormány nem változtat a helyzeten, a településeket elöntheti a szemét. Az állam részéről egyelőre senki nem reagált.

Katasztrofális helyzet alakulhat ki országszerte a szemétszállítás területén, miután a jelenlegi formájában működésképtelen az április elejétől beindított új állami hulladékgazdálkodási finanszírozási rendszer – állítja Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György szerint valós veszélye van annak, hogy rövidesen számos településen utcán marad a hulladék annak következtében, hogy a központi kukaholdingként emlegetett országos állami hulladékkezelő vállat, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. elvonná a bevételt a zömében önkormányzati kézben lévő közszolgáltatóktól.

20 százalékot lenyelnek

Az elnök elmondta: az önkormányzati hulladékkezelő cégeket az új jogszabályok arra kötelezték, hogy számlázási adataikat adják át az NHKV-nak, hogy ők számlázzanak a lakosság felé, így hozzájuk jusson el a szemétszállítási díj. Történik mindez úgy, hogy a mai napig nem jelent meg a díjak pontos visszaosztását szabályozó rendelet. Az állami holding a beszedett pénznek csak egy részét, többnyire 80 százalékát adná vissza a szolgáltatóknak a működéshez. A Gödöllő körzetét is ellátó Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. esetében pedig összességében ennél kisebb mértékben „oszt” vissza az állami holding, ha számításba vesszük, hogy szinte minden más, egyéb eddigi önálló bevételt (termékdíjak, nyersanyag-értékesítés) is levonnak a visszajuttatandó összegből. Leszámítják például az amortizációra szánt pénzt is, miközben a vállalkozás évek óta nem képes ezeket a forrásokat kitermelni.

Ráülne a kukaholding a pénzre

Gémesi megjegyezte: az állami kukaholding elméletileg negyedévente, utólag juttatná vissza a beszedett pénz ma még pontosan nem is ismert részét a szemét begyűjtését a gyakorlatban végző vállalkozásoknak 30 napos fizetési határidővel. Ebbe azonban nem számít bele a bürokratikussá vált ügyintézés ideje, ahol az önkormányzatoknak, az önkormányzati társulásoknak és közszolgáltatóknak is új regisztrációkat, adatszolgáltatásokat, igazolásokat kellene teljesíteniük. – Látni kell az új rendszerben, hogy az állami vállalat semmilyen gyakorlati hulladékkezelési munkát nem végez, a kötelező feladat, immár források nélkül, továbbra is az önkormányzatoké – jegyezte meg a polgármester.

A gyakorlatban a pénz újraosztása akár 60 vagy annál is több napot vehet igénybe. A szolgáltatók ennyi idő alatt pedig működésképtelenné válhatnak a napi fizetési gondjaik miatt. Ezért az önkormányzatok azt kezdeményezték, hogy előleget kaphassanak az állami társaságtól, hogy legalább a napi kiadásokra – például üzemanyagra, bérekre, befizetendő közterhekre – legyen forrásuk.

A helyhatóságok felvetésére azonban eddig nem érkezett megnyugtató válasz sem a kormányzat, sem az NHKV részéről.

Nem utalták a pénzt

Úgy tudjuk, bár az új rendelkezések szerint már ebben a hónapban az állami kukaholding számlájára kellett volna irányítaniuk az önkormányzatoknak a szemétszállító cégeik által a lakosságtól beszedett szemétszállítási díjakat, ez azonban a társaságok zöme esetében nem történik meg. Szakértők szerint még az is kérdéses, hogy májusban átirányítják-e a pénzt a szemétgyűjtő vállalkozások az NHKV-nak. Mivel a társaságoknak szükségük van a bevételeikre a talpon maradáshoz, s a helyhatóságok többsége nem tudja az állami elvonásokból eredő hiányt finanszírozni.

Szakértők úgy látják, az alapprobléma a hulladékszektor államosítása után is megmarad. Vagyis a rezsicsökkentéssel visszavágott bevételek és a kivetett új közterhek, tehát a lerakói járulék mellett kirótt úgynevezett felügyeleti díj, az útdíj, a tranzakciós adó által megnövekedett költségek miatt a cégek bevételei jó esetben is csak napi szinten fedezik a kiadásokat, és nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy megfelelő tartalékokat képezzenek a társaságok. A fizetési hajlandóság alacsony mivolta miatt pedig a mintegy 170 szolgáltatócéggel működő a szektor megközelítőleg 13 milliárd forint kinnlévőséggel küzd.

Természetesen szerettük volna megtudni az NHKV-tól, miképpen szeretnék rendezni a helyzetet – például meddig tűrik az önkormányzatok nem fizetését, de a társaság honlapján megadott telefonszámon lapzártánkig nem értünk el senkit. Az önkormányzati tiltakozásokra pedig kormányzati részről eddig nem reagáltak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »