Találat érte a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátját Dél-Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részén, ami áradásokhoz vezetett a térségben. A háborús felek egymást vádolják, a területen megkezdték a kitelepítést.
A közösségi médiában közzétett, nem hitelesített videókon heves robbanások sorozata volt látható a kahovkai gát környékén. További felvételeken a gát maradványain keresztül hömpölygő víz látható.
A 30 méter magas és 3,2 km hosszú gát mögötti víztározóban az Egyesült Államokban, Utah államban található Nagy-sóstóéval megegyező vízmennyiség – mintegy 18 millió köbméter – volt, ebből látták el az oroszok által 2014-ben elcsatolt Krímet, valamint Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjai létesítményt. Orosz tisztviselők szerint a lerombolt gát egyelőre nem jelent veszélyt Európa legnagyobb atomerőművére. A létesítmény a víztározóból kapja a hűtővizet.
Huszonkétezer ember lehet veszélyben
Elérte az ár Nova Kahovka települést, miután „az ukrán hadsereg csapásai lerombolták a kahovkai vízi erőművet” – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev, a város orosz hatóságok által kinevezett polgármestere tegnap a Rosszija 1 tévécsatornának. Nova Kahovkában rendkívüli állapotot vezettek be. Leontyjev azt mondta, hogy a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A „terrorcselekményekért” a kijevi hatóságokat tette felelőssé.
A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta, ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó.
A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma arra figyelmeztette Herszon megye part menti területeinek lakóit, hogy a vízszint hirtelen megemelkedhet a gátrendszer egy részének megsemmisítése miatt. A tárca szerint katasztrofális áradás léphet fel Nova Kahovka, Hola Prisztany és Aleski város körzetében. A lakosokat felszólították a legszükségesebb személyes tárgyak, iratok, valamint három napra elegendő élelmiszer és ivóvíz összekészítésére, valamint a gáz és a víz elzárására. Nova Kahovkában tíz méterig, Dnyiprjanyban nyolc méterig, Korsunkában pedig 5,3 méterig emelkedett a vízszint, és ez az állapot szakemberek szerint körülbelül 72 órán át tarthat.
A kahovkai vízi erőműtől lefelé 14 települést áraszthat el a folyó, a területen mintegy 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna „szándékos diverziót” hajtott végre az erőmű ellen, ami potenciálisan több tízezer ember számára járhat nagyon súlyos következményekkel. Hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan visszautasítja az ukrán vezetés vádját, miszerint köze lenne a létesítmény elleni rakétacsapáshoz, és hangsúlyozta, hogy a felelősség a történtekért a „kijevi rezsimet” terheli. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a helyzetről.
Zelenszkij összehívta a védelmi tanácsot
Volodimir Zelenszkij korábbi állítása szerint akár 80 település is veszélyben lehet. A történtek következtében az ukrán elnök rendkívüli ülésre hívta össze a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot.
„Orosz terroristák. A Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának lerombolása csak megerősíti az egész világ számára, hogy ki kell űzni őket az ukrán föld minden szegletéből” – írta az ukrán elnök a közösségi média oldalán.
A károkról készült felvételeket megosztva hozzátette: „Egyetlen métert sem szabad nekik hagyni, mert minden métert a terrorra használnak. Csak Ukrajna győzelme fogja visszaadni a biztonságot. És ez a győzelem el fog jönni. A terroristák nem fogják tudni megállítani Ukrajnát sem vízzel, sem rakétákkal, sem mással.”
Egymást vádolják a háborús felek
„A kahovkai gátat az orosz megszálló erők robbantották fel” – közölte az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága tegnap a Facebook-oldalán.
Az Indexnek nyilatkozó Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint egyértelmű: az ukránoknak nincs hasznuk egy ilyen katonai lépésből, így „feltehetően a robbantás orosz érdek volt, ráadásul ezt már többször is kilátásba helyezték”. Elmondása szerint folytatódnak azok a lépések az oroszoktól, amelyeknek az a célja, hogy meggyengítsék Ukrajnát, láthattuk az elmúlt hetekben, ezek a támadássorozatok elsősorban a városokat, az ukrán lakosságot érintik, továbbá azt is meg akarják akadályozni, hogy az ukránok egy nagyobb offenzívát tudjanak indítani. Kis-Benedek József hozzátette: folyamatosan éreztetik az oroszok, meglepetésre lehet számítani, ha az ukránok ellentámadásba lendülnek.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus szakmai igazgatója az Indexnek úgy értékelte az eseményeket, alig lehet véletlen, hogy hétfőn elindult valamiféle ukrán ellentámadás. A gát orosz kontroll alatt van gyakorlatilag a háború kezdete óta. Az is tudható volt, hogy tavaly ősz óta már aláaknásították, arra készülve, ha az ukránok megpróbálnak átkelni a Dnyeper folyón, akkor megsemmisítik. Leszögezte: a jelenlegi információk szerint csak az oroszoknak voltak meg ehhez az eszközeik. „A cél feltételezhetően az lehetett, hogy az ellentámadást megakadályozzák, ugyanakkor erről jelenleg nehéz beszélni, hiszen kevés az információ arról, hogy valóban megindult-e az ukrán ellentámadás. Ha igazak az orosz források, akkor valami elindulhatott a fronton. Az orosz katonai csoportok arról is beszámoltak, hogy sikeresek voltak az ukrán támadások” – emelte ki.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
