Felnőtt a Kincskeresők közössége – KÉPEKKEL

Felnőtt a Kincskeresők közössége – KÉPEKKEL

Tehetséges és bátor fiatalok gyülekezőhelye a Kincskeresők tudományos konferencia. Az előadó diákok arról győznek meg, hogy nem veszett el a talentum, a következő generációban van elég tudás és erő az értékek kikutatásához, ápolásához és megtartásához.

Több előadást sikerült meghallgatnom az idei Kincskeresők konferencián, amelyet a hagyományokhoz híven a mátyusföldi Galántán, a Pázmány Péter Alapítvány székházban rendeztek meg november közepén. A levegőben szinte vibrált az egészséges vizsgadrukk. Idén is számos motivált, okos felvidéki diák készült az általa kikutatott témát szakmai zsűri elé tárni.

Meglepetésemre egy kislány, a nádszegi Petőfi Sándor Alapiskola ötödikes kisdiákja, Szabó Luca egy olyan személy portréjával, munkásságával rukkolt elő, akivel jómagam is foglalkoztam az elmúlt hetekben. Tanító nénije javaslatára édesapjáról, a latin–magyar fordítóból lett neves feltalálóról, Szabó Gyuláról készítette az előadását. Amikor leültünk beszélgetni, elárultam neki, hogy pár héttel ezelőtt én is interjút készítettem az apukájával, így gyorsan lett közös témánk.

Senki nem szomorodik el

 A szakmai zsűri rendületlenül állta a sarat, két napon keresztül értékelt és motivált.

Az a jó a Kincskeresőkben, hogy nem kell tartani a negatív kritikától. Ha valami nem sikerül teljesen kerekre, az értékelők akkor is kedvesen és építő jelleggel magyaráznak, adnak tanácsot. Nincs győztes és vesztes, így senki nem szomorodik el a végére – üti meg a fülemet az egyik ifjú kincskereső magyarázata.

Hírdetés

Erősen egyet kell értenem vele, ugyanis sok esetben nem tartom szerencsésnek a diákok versenyeztetését, rangsorolását. Minden munka értékes, amibe egy motivált fiatal időt fektet. A Kincskeresők közössége és a „verseny” légköre éppen azért felszabadult és harmonikus, mert minden bemutatott kutatásban értékelik a befektetett munkát. 

A Kincskeresők legendája

A Kincskeresők országos konferencián a diákok olyan értékőrző előadásokkal mutatkoznak be, amelyeket mentoraik segítségével a saját régiójukban végzett kutatások alapján készítenek. Témája lehet néprajzi, történelmi vagy kulturális jellegű, de nagyon gyakran foglalkoznak a tanulók jeles felvidéki személyiségek életével és tevékenységével. Több példa van arra is, hogy az egykori kincskereső ma már bölcsészként, tudós emberként keresi a kenyerét, és vallja, a tudományos kutatás iránti érdeklődését, a tudomány világában szükséges jártasság, a módszeres kutatás alapjaival való megismerkedést éppen a Kincskeresők mozgalmának köszönheti.

Szanyi Mária örül annak, hogy az utóbbi években nagy számban kapcsolódtak be a szakközépiskolák diákjai is, méghozzá remek és nagyon jól kidolgozott témákkal.

– A legnagyobb csodálattal mindig a saját családból hozott portrék iránt vagyunk. De az idén évfordulója van az 1938-as visszacsatolásnak, lám, a diákok ezt a témát is megtalálták. Nagyon örülök annak is, hogy Novák Veronika végre el tudta fogadni a zsűriben való tagságot, így ő levéltárosként tanácsaival sokat tud segíteni a tanulóknak abban, hol és hogyan lehet kutatni. A szlovákiai magyarság körében már erős az az értelmiségi réteg, amely tudja és akarja segíteni a diákokat a kutatásban. Ezek a gyerekek a pedagógusaikkal együtt tényleg nagyon komoly kutatómunkát végeznek. Persze ez a munka akkor megy jól, ha maga a pedagógus is ismeri azt a mikrotársadalmat, amelyből a gyerek érkezik. A Kincskeresők tehát összehozza a pedagógust és a diákokat a kutatás platformján. Ez a Kincskeresők tizennyolc éves történetének a legnagyobb sikere – válaszolta Szanyi Mária a kérdésre, hogy őt magát mi ösztönzi arra, hogy évtizedek óta a felvidéki tudástár és tehetségkutatás szolgálatában álljon.

– Ezek a munkák fontos forrásanyagnak számítanak majd 50-100 év múlva. Jó hallani az újkori előadásokat, de azokat is, amelyek a régi, klasszikus, hagyományos néprajzi, vagy történelmi témákat dolgozzák fel – mondta a zsűri elnöke, Pék László pedagógus, a Mentor TT mozgalom egyik létrehozója. A zsűri tagja volt Novák Veronika, a vágsellyei levéltár volt igazgatója, tanár, levéltáros mellett Takács Mihály régész, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója is.

Megjelent a Magyar7 2023/47. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »