Míg a magyarok egyre kevésbé utasítják el más kultúrájú emberek Magyarországra költözését, addig a cigányság beilleszkedését párttól függetlenül nehézkesnek tartják – írja egy friss kutatás nyomán a 24.
A gazdasági bal-jobb kategóriák alapján 2022-ben a magyar társadalom többsége (56 százalék) baloldali értékrendet vall – olvasható a Policy Solutions és Friedrich-Ebert-Stiftung most megjelent közös kutatásában, amelyben azt mérték fel, hogy a különböző világnézeteknek milyen bázisuk van a magyar társadalomban. A Bíró-Nagy András, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett Magyarország értéktérképe 2022 című felmérés szerint a jobboldali gazdaságpolitikai orientáció a magyarok tizedére jellemző, míg a centrista gazdasági álláspontot elfoglalók a társadalom harmadát teszik ki.
A felmérés szerint a magyarok (a polkorrektségbe beleőrült kutatók szerint a "nem cigány magyarok") 72 százaléka nem hisz a cigányság beilleszkedésében, illetve erős a társadalmi homogenitás megtartására való igény is: 56 százalék nem tartja elfogadhatónak, ha Magyarországra más kultúrájú emberek költöznek.
2022-ben is a legmegosztóbb társadalmi kérdések között találjuk a halálbüntetés visszaállításának kérdését (a magyarok 50 százaléka visszaállítaná, míg 47 százalékuk elutasítja), valamint a ferde hajlamúak elfogadásának kérdését (49 százalék elfogadná, míg 46 százalék szégyellené, ha valamelyik családtagja ilyen lenne).
Az abortusz ügyében viszont egyértelműen progresszív állásponton van továbbra is a magyarok döntő többsége: 80 százalékuk támogatja, hogy a nők kioltathassák magzatuk életét.
Sokan vélik úgy, hogy minden tekintély megkérdőjelezhető (76 százalék), és a többség (55 százalék) a börtön elsődleges szerepének az elítéltek rehabilitációját tartja.
A társadalompolitikai ügyek esetében jelentős, 5 százalékpontnál nagyobb változásokat mindössze négy területen mértek, például a bevándorlás kérdésében már kevésbé markáns az elutasító álláspont, mint 2018-ban: akkor a magyarok kétharmada (68 százalék) utasította el a más kultúrájú személyek Magyarországra költözését, 4 évvel később viszont már 12 százalékponttal kevesebben (56 százalék) gondolkodnak így. Emellett 58 százalék tartja elfogadhatónak a fizikai fenyítést a gyermeknevelés során, miközben 2018-ban ennek még csaknem kétharmados (64 százalék) támogatottsága volt.
2018-hoz képest 2022-ben a magyarok még határozottabban várják el viszont a gyors és nem feltétlenül konszenzuskereső döntéshozatalt a politikában (9 százalékpont növekedés, 59 százalék), illetve a hagyományos családmodellt is (10 százalékpont növekedés, 67 százalék) még többen tartják követendő példának.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
