Két év telt el a legutóbbi EP-választások óta, ezidő alatt jó néhány dolog megváltozott – a koronavírusjárványon kívül is. A Fidesz kilépett az Európai Néppártból (EPP), Szlovákiában pedig megalakult a szociáldemokrata HLAS. A Politico brüsszeli hírportál nemzetközi közvélemény-kutatásában arra kereste a választ, hogy az elmúlt időszak változásai hogyan változtatnák meg az erőviszonyokat az Európai Parlamentben, ha most tartanák a választásokat.
A legszembetűnőbb eredmény, hogy a Fidesz távozásával az EPP minden idők leggyengébb pozíciójába manőverezte magát. Továbbra is a legerősebb, legnagyobb európai frakció maradna, de a többi párthoz mért ereje meg sem közelíti korábbi fölényét.
Az európai szocdemek (S&D) sem állnak túl jól, erejük a balliberális pártok térhódításával párhuzamosan csökken. A S&D egykor az Néppárttal közösen uralta az EP-t, a magukat standard pártnak nevező formációk együttes ereje ma szintén történelmi mélypontra kerülne.
A harmadik helyen valószínűleg a liberális Reniew Europe foglalná el.
A számok tükrében a S&D lemaradása a 2019-es eredményéhez képest (amely már akkor is nagyon gyengének számított) 10 mandátum, úgy, hogy már hozzászámolták a Szlovákiában létrejövő HLAS potenciális mandátumait. Az EPP vesztesége 28 képviselői szék. Nagyjából 40 mandátum jut az új pártokra, 35 képviselő nem csatlakozott frakcióhoz.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
