A távoktatás legnagyobb hátránya a szocializáció hiánya – derül ki az IVO társadalomkutató intézet legújabb felméréséből. A szakértők szerint nagy kihívást jelent az is, hogy a diákok nagy része nem rendelkezik alapvető informatikai ismeretekkel.
A társadalomkutató intézet csütörtökön ismertette a közvélemény-kutatás eredményeit, melyekből egyértelműen kiderül – a felső tagozatos diákok számára a legnagyobb problémát a közösség hiánya jelenti. A megkérdezett szülők 78%-a nagy gondnak tartja, hogy megszűnt gyermekük személyes kapcsolata a barátaikkal, az osztálytársaikkal és a kortársaikkal, így gyakran érzik magukat magányosnak. A kutatásba 601 résztvevő kapcsolódott be, válaszaikból többek közt azt is megtudhatjuk, a távoktatás ideje alatt a délutáni foglalkozások kiesése is komoly problémát jelent. A szakkörök, sport- és különböző iskolai versenyek eltörlését a megkérdezett szülők háromnegyede égető problémának tartja. Ezzel szorosan összefügg, hogy a szülők 75%-át aggasztja a tény, hogy gyermekük a számítógép előtti üldögéléssel tölti szabadideje nagy részét.
Marián Velšic, az intézet elemzője hangsúlyozta, a szülők által érzékelt problémák mögött két fontos tényezőt lehet megfigyelni. „Az első a szocializáció – ide sorolható a hiányzó közösség, a tanárral és osztálytársakkal való személyes kapcsolat hiánya, illetve a számítógép előtt töltött idő, ami felváltotta a délutáni szakköröket. A másik tényező a tanulás. A tanulási folyamat belső átélésével kapcsolatos problémákat említjük itt, mint például a feszültség, a szétszórtság, a tananyaggal kapcsolatos gondok, az alacsony motiváció, a fáradtság, a lustaság és a túlzott terhelés. Annak ellenére, hogy a gyermekek helyett a szülők szemszögéből vizsgáltuk a távoktatást, fontos következtetéseket vonhatunk le” – mondta a kutatásért felelős elemző.
Hodosy Ferenczi Mária, a dunaszerdahelyi Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ pszichológusa lapunknak elmondta, a távoktatás során szinte minden korosztállyal kapcsolatban problémákat jeleznek a szülők. „Alapvetően nagyon leterheltek és egyre depresszívebbek a gyerekek, nagyon kilátástalannak érzik a helyzetet” – jellemzi a problémát a szakember. Kérdésünkre, mit tehet ilyenkor a szülő, azt válaszolta, igyekezzünk megértőek lenni és próbáljuk magunkat a gyerek helyébe képzelni. „Lehet, hogy a szülőknek úgy tűnik, kamaszaik egész nap csak otthon vannak, a képernyőt nézik és fekszenek az ágyban, de számukra ez egy nagyon megterhelő időszak. Ez az az idő, amikor a legtöbb időt a kortársaikkal kellene tölteniük, és erre is vágynak. Ennek ellenére be vannak zárva a négy fal közé, miközben a délelőttjük teljesen le van terhelve online órákkal, délután pedig várják őket a feladatok, amelyeket időre vissza kell küldeniük. Ebbe alaposan bele lehet fáradni, de a legrosszabb az egészben, hogy nem látják a végét” – magyarázta a szakértő. Hozzátette, ebben az időszakban sokat jelent a biztatás a szülő részéről. „Szülőként elmondanám a gyermekemnek, hogy nagyon büszke vagyok rá. Ők az első olyan nemzedék, akiknek így kell tanulniuk, és én nagyon tisztelem, hogy ezt ilyen szépen, kitartóan teljesíti” – osztotta meg lapunkkal véleményét a pszichológus.
A felmérés adatai azt mutatják, a diákok nagy részének gondot jelent a számítástechnikai eszközök önállóan történő felhasználása is. Tatiana Švrčková, a Slovak Telekom társadalmi felelősség részlegének menedzsere hangsúlyozta, a diákok többsége nem rendelkezik a kellő informatikai képességekkel. A megkérdezettek mindössze 23%-a jelezte, hogy gyermekük nem szorul segítségre a számítógép, illetve egyéb tanuláshoz szükséges digitális eszközök használata terén. „Komoly problémának tartom, hogy a számítástechnikai órák ellenére a diákok 3/4-e nem tud megbirkózni alapvető feladatokkal, mint például a kapcsolódás a videóhíváshoz vagy a webkamera csatlakoztatása a számítógéphez” – mondta Švrčková.
Hatalmas terhet ró a szülőkre, hogy szinte egész nap kénytelenek asszisztálni a tanulásnál, technikai gondok megoldásánál és mindezt úgy, hogy közben munkahelyükön is helyt kell állniuk. Pozitív hír viszont, hogy a válaszadók 79%-a tudott támogatást nyújtani a technikai gondok elhárításánál. Érdekesség, hogy az iskolához nagyon ritkán fordulnak ilyen esetben a szülők, mindössze a válaszadók 1%-a tesz így.
A felmérés elemzői rámutattak arra is, a hagyományos oktatás során a tanárokra hárult az oktatás feladata, a távoktatás során azonban nagyobb szükség van a szülő szerepére. Részben a szülőnek kell pótolnia a tanárral való személyes kapcsolat hiányát, így nemcsak a tananyag ismétlése és kikérdezése, de annak elmagyarázása is a szülőre hárul.
Velšic elemzésében azt írja: „Míg a technikai gondok sok esetben egyéniek és könnyen megoldhatóak, addig a pedagógiai és szociális problémák rendszerszintű megoldást igényelnek az állam részéről. Az oktatás technikai és pedagógiai részét normális esetben az iskola biztosítja, a koronavírus-járvány alatt azonban ezek a feladatok a szülőkre hárultak. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az államnak és az önkormányzatoknak ne kellene felelősséget vállalniuk a távoktatásért” – hangsúlyozza a szakértő. Kiemelte, hogy a felmérés alapján nem minden szülő képes megbirkózni az „átruházott” feladatokkal, és vannak olyan szociális közegek, ahol szemmel láthatóan segítségre van szükség.
Grigorij Mesežnikov, az intézet elnöke hozzátette, a kutatás eredményei kiindulási alapként szolgálhatnak az új kormány programjának megalkotásánál. Felszólította az ország vezetőit, hogy vegyék figyelembe az empirikus adatokat, melyek segíthetnek felkészülni a jövőbeli hasonló eseményekre.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
