Románia súlytalan országnak számít az Európai Unióban, Bukarest egyetlen olyan érdekszövetségnek sem tagja, amely alakíthatja a brüsszeli politikát. Szakértők szerint a fő okok között említhető a román politikusok felkészületlensége, s a külpolitikai vízió hiánya.
Az Európai Tanács elnökségének januári átvételére készülő Románia a legkevésbé befolyásos uniós tagállamok egyike – derül ki abból a tanulmányból, amelyet egy külkapcsolatokat vizsgáló agytröszt készített közel kilencszáz európai szakértő bevonásával. Az elemzők azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a különböző tagállamok kormányai az Európát érintő ügyekhez, illetve miként tudnak együttműködni más tagállami kabinetekkel.
A Calea Europeană című portál által idézett tanulmány szerint Románia valamennyi vizsgált kérdésben a rangsor második felében helyezkedik el. Például a szakértők csupán 0,8 százaléka gondolja úgy, hogy az ő országa bármilyen európai kérdésben Romániával keresné az együttműködést. Ebben a tekintetben csak Ciprus, Bulgária, Szlovénia, Málta és Horvátország áll Románia mögött. Az európai politikákra gyakorolt általános hatás tekintetében Bukarest a huszonharmadik helyen áll.
Románia egyik olyan országcsoportban sem szerepel, amely egyfajta együttműködési formát, szövetséget, koalíciót képvisel az Európai Unión belül.
Az elemzés értelmében öt tömörülés van döntő befolyással az uniós politika alakulására. Vannak „az erős hatok” avagy az „erő felsőháza”, amelyet Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és az Egyesült Királyság alkot. Ezek a tagállamok képviselik az EU lakosságának hetven százalékát, GDP-jének hetvenhárom, a katonai kiadásoknak pedig szintén a hetvenhárom százalékát. Aztán ott vannak az alapító hatok (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia), amelyek az Unió lakosságának negyvenhét százalékát, GDP-jének ötvenöt, védelmi kiadásainak ötvenhat százalékát teszik ki. Ausztria, Dánia, Finnország, Svédország, Belgium, Luxemburg, valamint Hollandia alkotja a „befolyásos hetek” csoportját.
A Földközi-tenger menti országokat (Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália és Spanyolország) nevezi a tanulmány a „déli heteknek”. Végül
az elemzők ugyancsak uniós politikaformáló tömörülésnek – ráadásul az egyik legkompaktabbnak – tartják a visegrádi négyeket, azaz Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia együttműködését.
Ez a csoport az EU népességének tizenkét százalékát, az Unió GDP-jének és katonai kiadásainak hat-hat százalékát képviseli. Egyik figyelmet érdemlő tömörülésbe sem sorolhatók a balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia), Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Románia.
Marius Văcărelut, a bukaresti közigazgatási egyetem oktatóját arról kérdeztük az európai tanulmány kapcsán, hogy mi az oka a román diplomácia gyenge besorolásának. A szakértő szerint
két alapvető tényezőn múlik egy ország tárgyalási súlya, befolyásolási potenciálja: az egyik a vezető politikusok szakmai felkészültsége és intellektuális képessége, a másik pedig a politikai réteg elfogadottsági foka az illető ország polgárainak körében.
Văcărelu úgy véli, a román politikusok felkészültsége hiányos, s ezt minden racionálisan gondolkodó ember gyorsan kiszúrja.
Szerinte ma már európai szinten is észlelik azt, amit a románok már tudnak. „Minden sikeres tárgyaláshoz kölcsönös bizalomra van szükség, ahhoz viszont felkészültség és megfelelő intellektuális színvonal kell. Ha utóbbiak hiányát észlelik a komolyabb felkészültséggel rendelkező európai politikusok, akkor csökken a bizalmuk az tárgyalóasztalnál ülővel, ez esetben a romániai politikusokkal szemben” – hangsúlyozta az egyetemi tanár.
Marius Văcărelu szerint a román politikusoknak a saját választóik körében is rendkívül alacsony a hitelük, az emberek úgy érzik, nincsenek képviselve, hiszen a választottak egészen mással vannak elfoglalva, mint ami őket érdekli. A pártok, a parlament és a politikusok népszerűségi indexe tíz százaléknál alacsonyabb, s ezzel nyilvánvalóan tisztában vannak a külföldi tárgyalópartnerek is – fogalmazott a szakértő.
A tanulmányról megkérdeztük Vincze Lorántot, az RMDSZ külügyi titkárát is, aki azt mondta, Romániában hiányzik a külpolitikai vízió. „Nem látni, hogy melyek Románia külpolitikai prioritásai. Az erős szövetség az Egyesült Államokkal geostratégiai helyzeténél fogva adott, emellett némi térségbeli mozgással próbálkozik Románia, de ez elsősorban a moldovai, nem túl sikeres relációban merül ki” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus, aki szerint
a román diplomácia ma kormányos nélküli hajó: az államelnök, a kormányfő és a külügyminiszter nem tudnak minimális közös platformon lenni.
Ennek fényében az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki tisztségét betöltő Vincze Loránt szerint nem véletlen, hogy Romániának nincsen befolyása sem Brüsszelben, sem Washingtonban, sem Genfben, kevéssé van jelen a nemzetközi intézményekben, és a szövetségkötéseket is kihagyja. „Ez egy rossz állapot, az erdélyi magyarságnak is előnytelen” – nyomatékosította az RMDSZ külügyi titkára.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
