Digitális formában tette közzé az interneten a Rákosi (Rosenfeld) Mátyás és felesége száműzetésbeli levelezését tartalmazó másolatgyűjteményt Budapest Főváros Levéltára – mondta el Kenyeres István, az intézmény főigazgatója kedden Budapesten.
A sajtótájékoztatón Kenyeres István hozzáfűzte: az összesen 264 irat digitális másolatát Ungváry Krisztián történész ajánlotta fel a levéltárnak, amely a gyűjtemény feldolgozását és széles körben hozzáférhetővé tételét vállalta.
Az eredeti iratok kalandos úton kerültek Ungváry Krisztián birtokába, aki Meruk Józseffel közösen könyvet is írt a gyűjteményről. A kötet Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai címmel tavaly ősszel jelent meg. A gyűjtemény többsége Rákosi Mátyás és felesége 1956 nyarán kezdődő szovjetunióbeli száműzetése idejéből származik, ugyanakkor néhány korábbi irat is található az anyagban – mondta el Horváth J. András főlevéltáros.
(MTI nyomán)
Frissítés: "hazafinak tartotta magát"…
Az Index részletesebb beszámolója:
Budapest Főváros Levéltára digitális formában tette közzé az interneten Rákosi Mátyás és felesége száműzetésbeli levelezését, jelentette be Kenyeres István főigazgató. A 264 irat digitális másolatát Ungváry Krisztián történész ajánlotta fel a levéltárnak, amely a gyűjtemény feldolgozását és nyilvánossá tételét vállalta.
A levéltár honlapján olvasható gyűjtemény az 1956-os szovjetunióbeli száműzetésük után Rákosi Mátyáshoz és feleségéhez írt leveleket, illetve az általuk írtak másolatait, fogalmazványait tartalmazza. A Rákosi-levelek címzettjei elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt prominens személyiségei (Hruscsov, Brezsnyev, Kádár János, Fock Jenő) voltak. A Rákosihoz írt levelek egyrészt a hivatalos szervek válaszait tartalmazzák, másrészt a magánlevelek feladói között régi harcostársakat (Varga Jenő), szintén emigrációba kényszerült korábbi kommunista politikusokat (Gerő Ernő, Kovács István, Piros László), illetve új ismerősöket (Gáti Tibor) is találni.
Az iratanyag jelentős részét teszik ki azok a levélmásolatok, fogalmazványok, amelyekben Rákosi saját hazatérését próbálta elérni. Rákosi saját magát hazafinak tartotta, úgy érezte, Magyarországon kell meghalnia, mondta el a levéltárban tartott sajtótájékoztatón Horváth J. András főlevéltáros.
Horváth J. András szerint az anyag legfontosabb vonása, hogy részletgazdagon rajzolódik ki belőle Rákosi Mátyás portréja, személyisége. Kiemelte: a kommunista politikus gondolkodása zárt volt, de ez magasfokú intellektussal és műveltséggel párosult. Sokszor cinikus és embertelen hatalomgyakorlási módja mögött mély ideológiai és politikai elkötelezettség rejlett.
Az eredeti iratok kalandos úton kerültek Ungváry Krisztiánhoz. Egy angol újságíró ismerőse kereste meg azzal, hogy egy barátja meg akar válni egy nagyobb történelmi iratanyagtól. Előre kiderült, hogy az anyag Rákosihoz kötődik, és tartalmazza a kommunista politikus diplomataútlevelét is. Az iratanyag megtekintésekor a történész számára egyértelmű volt, hogy nem hamisítványról van szó, ezért egyből megvásárolta a gyűjteményt.
Az eladó állítása szerint az iratokat tartalmazó kopott műbőrtáskát egy ciprusi szállodai szobában, egy ruhásszekrényében találta véletlenül – mondta Ungváry Krisztián, aki szerint igazából nem lehet biztosat tudni arról, hogy mennyi az igazság ebben a történetben. Mindenesetre Rákosi feleségének volt egy korábbi házasságából származó, Marina nevű lánya, aki megörökölhette a gyűjteményt, és akiről úgy tudni, gyakran járt Cipruson üzletkötőként.
Rákosi Mátyás hatalmi pozíciói már 1953-ban, Sztálin halála után meggyengültek. Önkritikát kellett gyakorolnia és kormányfői posztjáról is lemondatták Nagy Imre javára. 1956. július 18-án szovjet nyomásra az MDP Központi Vezetősége megfosztotta első titkári tisztségéből is. Lemondatása után nyolc nappal orosz feleségével együtt a Szovjetunióba távozott, hivatalosan gyógykezelésre.
1957 augusztusában el kellett hagyniuk Moszkvát. Előbb a Fekete-tenger mellé, egy Gelendzsikben lévő tengerparti villába kerültek, majd Krasznodarban jelölték ki új lakóhelyüket. Ötszobás lakást, személyzetet, kocsit, teljes ellátást, havi kétezer rubel juttatást kaptak, de teljes elszigeteltségben éltek. 1962-ben Rákosit az ötvenes évek törvénysértései miatt kizárták az MSZMP-ből. Pár nappal később a kirgizisztáni Tokmakba telepítették át. Innen 1967-ben térhetett vissza a Gorkiji területen fekvő Arzamaszba. 1971-ben halt meg Gorkijban.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
