A rasszizmus legvisszataszítóbb változata a hungarofóbia. Ez jellemzi az Európai Unió szélsőséges politikusait. Hazánk jogi úton védekezik a brüsszeli gyűlöletpolitika ellen.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Porosz vagy finn? – Mi váltja meg az oktatásügyet? című beszélgetésen a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 24-én. MTI/Krizsán Csaba
Magyarországnak elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió szinte korlátlan mennyiségben írná elő számára: nyissa ki a kapukat az illegális migránsoknak, indítson eljárásokat, és ezáltal engedje be őket az unió területére – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Rétvári Bence beszámolt arról, hogy egy, a nyáron elfogadott végrehajtási terv szerint Magyarországnak kellene elbírálnia az illegális migránsok által benyújtott összes kérelem több mint negyedét; ez aránytalanul nagy, ettől kialakulnának azok a migránsgettók, amiket el akarnak kerülni.
Kiemelte, ki kell építeni a kapacitást a kérelmek elbírálásához, ezt 2028-ra a négyszeresére kell növelni, és azután is biztosítani szükséges a hozzáférést a kérelmek benyújtáshoz.
„Mi 2015 óta ugyanazt a politikát képviseljük: betartjuk a magyar és az európai uniós jogszabályokat, amelyek egyértelművé teszik, a határokat meg kell védeni, illegálisan a zöldhatáron okmányok nélkül nem lehet átjönni” – hangoztatta.
Rétvári Bence kiemelte, ehhez képest azt látják, a határvédelem 2 milliárd eurós, azaz 800 milliárd forintnyi költséget nem fedezik, és az Európai Bíróság „hihetetlenül aránytalan és igazságtalan büntetése” értelmében Magyarországnak 78 milliárd forint, és utána még napi 1 millió euró bírságot kellene fizetnie.
Ez egyértelműen nem egy jogi következmény, hanem politikai nyomásgyakorlás, zsarolás, azért, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, és engedjen a békepárti álláspontjából – közölte.
Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország nem hagyja magát, nemzetközi jogban jártas szakemberek bevonásával keresi a megoldást igényei érvényesítésére, ennek feltételeit vizsgálják.
A magyarok, meg általában az unió keleti országai teljes mértékben elutasítják, hogy ide tömegesen betelepítsenek illegális migránsokat, ha Brüsszel tényleg tömegesen akar bevándorlókat, akkor annak is megnézik a lehetőségét, miként lehet megoldani, hogy felszállnak valahol a magyar határ közelében, és leszállnak Brüsszelben – mondta.
Rétvári Bence emlékeztetett rá, a schengeni szabályozásnak az volt a lényege, hogy belül átjárható legyen Európa, e vívmány azonban a migráció következményeként „erősen megrepedt”, nagyon sok helyen belső határőrzést vezettek be, mert a külső határokat nem védi meg az unió.
Az angliai merényletnél látható volt, nemcsak az ide érkező migránsok, hanem azoknak a gyerekei sem integrálódnak Európában, ők is el tudnak követni ugyanolyan bűncselekményeket, tehát nincs kulturális identitás alapon levő integráció Európában – közölte.
Az államtitkár úgy vélte, az illegális migráció a közbiztonság mellett az unió versenyképességére is kedvezőtlen hatással van, mert a belső határellenőrzések miatt egyre kevésbé mondható el, hogy átjárhatók a belső határok.
„Ez már nemcsak kényelmetlenség a turistáknak, hanem ez gazdasági hátrány azoknak, akik kereskednek, árut szállítanak az unión belül” – mutatott rá.
Rétvári Bence szörnyűnek nevezte, hogy egy liberális, migrációpárti politikai nyomás miatt akár a bizottságban, akár a bíróságban, akár az unió más szerveiben az összes korábbi garanciát, biztonsági rendszert, a schengeni szabályokat, a dublini menekültügyi eljárást és minden más korábbi uniós jogszabályt pont a fordítottjaként értelmeznek, pedig e szabályokat azért hoztak létre, hogy megvédjék az uniót.
Az elmúlt tíz évben kiderült, nem működik az a logika, hogy beengedik azokat, akiknek nincs jogcímük a tartózkodásra, majd kitoloncolják őket – mondta az államtitkár.
Közölte, az unió tíz kiutasítási döntésből kilencet nem tud végrehajtani, ha sikeres, akkor csak nyolcat, és nincs garancia, hogy a kitoloncoltak nem térnek vissza.
Rétvári Bence szólt a Nemzeti Kártya program orosz és fehérorosz állampolgárokra történő kiterjesztéséről is. Hangoztatta, hogy a beutazási szabályok nem változtak, a munkavállalási céllal Oroszországból vagy Belaruszból Magyarországra érkezők ugyanolyan közbiztonsági, nemzetbiztonsági átvizsgáláson esnek át, mint mindenki más.
Annyi változás történt, hogy aki megkapja a vízumot, és bejöhet Magyarország területére, nem kell még külön munkavállalási engedélyt kérnie – fűzte hozzá.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
