Az Országos Bírói Tanács (OBT) feljelentette a magyar kormányt az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatánál a közigazgatási bíróságok átszervezése miatt. Érdemes megjegyezni: az OBT az a szervezet, amiről néhány napja két tucat bírósági vezető nyilatkozott úgy, hogy tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit, s veszélyezteti a bírósági szervezet jövőjét.
Miután az Országos Bírói Tanács (OBT) vezetői elveszítették a törvényszéki és ítélőtáblai elnökök, vagyis a magyar bírói kar legtekintélyesebb tagjainak bizalmát, a testület külföldi szövetséges után nézett, és hadat üzent a kormánynak a közigazgatási bíróságok rendszerét érintő tervei miatt – derült ki a New York Times tegnap közölt összeállításából.
A tudósítás szerint a Hilbert Edit és Darák Péter, a Fidesz-KDNP-t egy országgyűlési mandátummal megrövidítő Kúria elnökének irányítása alatt álló OBT az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) beavatkozását kérte, mondván Orbán Viktor a keresztény-konzervatív pártszövetség érdekeit szolgáló, voltaképpen tehát egy pártbíróság felállítását tervezi.
Ezzel az OBT beállt az ellenzék és a Soros György bőkezű támogatását élvező nem-kormányzati szervek kórusába, amely kezdetektől fogva ellenzi a magyar igazságügyi hagyományokon nyugvó független közigazgatási bírósági rendszer feltámasztását. Bár azzal riogatnak, hogy a szervezetet majd bizonyosan fideszes bírókkal és közigazgatási szakemberekkel töltik fel, érdemes megjegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlatban elfogultságot eddig csak a balliberálisok irányában tapasztalhattunk.
Emlékezetes például, hogy az őszödi beszéd 2006-os nyilvánosságra kerülését követő tüntetéshullám résztvevőit számtalan esetben koncepciós perekben ítélték el olyan bírók, mint Vasvári Csaba, aki most az ellenzéki sajtó által sztárolt OBT egyik tagja. Fentebb utaltunk arra is, hogy a Kúria miatt eggyel kevesebb kormánypárti képviselő ül most az országgyűlésben. A legfelsőbb bírósági fórumnak egy a levélszavazatok érvényessége körül kialakult vitában kellett döntenie.
Az ügyben eljáró tanács különös kérdést intézett a választási irodához: azután érdeklődtek, hogy kifejezetten a Fidesz-KDNP mandátumszámára milyen hatása lenne annak, ha érvénytelenítik az előttük lévő voksokat. Mikor kiderült, hogy a határozaton egy képviselői hely sorsa áll vagy bukik, a Kúria az érvénytelenítés mellett döntött.
Az Alkotmánybíróság később úgy ítélte meg ezt a lépést, hogy az elfogultság látszatát kelti. Az OBT egyébként a választási kampány hajrájában kezdte különösen támadni az Orbán kormány által 2011-ben felállított Országos Bírósági Hivatal elnökét, akiről ennek nyomán az ellenzéki lapok sosem mulasztották el megjegyezni, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő felesége.
A testületnek emiatt több tagja lemondott, azóta vélhetően működése törvénytelen, mivel az ide vágó törvény pontosan meghatározza, hogy az egyes igazgatási szinteket hány főnek kell képviselnie. Az OBT maradék tagsága folytatta magányos harcát az OBH és a kormány ellen.
Ezzel egyelőre azt sikerült elérniük, hogy az ország bírósági vezetői május 29-én kiadtak egy nyílt levelet, amiben azt írják: az OBT tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit, s ezért felszólították őket, hogy „ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
