A település központjában található, idén 230 éves emlékmű nem csupán műalkotás vagy városi nevezetesség, hanem hitük, hagyományaik és közösségeik jelképe is. A közelmúltban felújított köztéri szobrot Felföldi László pécsi megyéspüspök áldotta meg március 8-án, vasárnap. Az ünnepi alkalmon jelen volt Wigand István bonyhádi plébános is.
A szentmisét követően tartott ünnepségen, a szobor megáldása előtt Felföldi László püspök köszöntőjében emlékeztetett: a 18. században Bonyhádon járványok és tűzvészek tették próbára az embereket, akik megérezték, hogy a bajban csak teljes összefogással, lelki, közösségi, Istenre és egymásra figyelő közösségben lehet kiutat találni.
Akárcsak napjainkban, amikor szellemi, lelki járvány és tűzvész van körülöttünk, mely óriási csapásokat és szenvedéseket okoz – tette hozzá a főpásztor. – Nekünk sincs más lehetőségünk, mint elődeinknek, akik összefogtak, hogy megerősítsék egymást, önmagukat és az Isten alkotta emberképet.
A pécsi megyéspüspök beszélt a Szentháromság közösségének nagy titkáról, az egységről és a közösségről is, mely gyönyörű szimbóluma lett Bonyhádnak – s melynek nyomán a szívekben, feleségek, édesanyák, férjek és édesapák szívében megszületik, hogy megvalósítsák az Isten által rájuk bízott küldetést.
Napjainkban óriási feszültség vesz körül minket, melyben csak a Lélek csodája segíthet, mely többre képes minden emberi akaratnál és gonosz szándéknál – hangsúlyozta Feldöldi László. Végezetül XIV. Leó pápa a békéért mondott imádságával zárta beszédét.
Az ünnepi eseményen közreműködött Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekes.
Beszédet mondott Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár és Csibi Krisztina országgyűlési képviselő.
*
A bonyhádi Szentháromság-szoborcsoport műemlék építményét Walter József bonyhádi orvos állíttatta 1796-ban.
A mészkőből készült, copf stílusú elemeket is tartalmazó, késő barokk kompozícióban az oszlop tetején a Szentháromság-szoborcsoport helyezkedik le.
Lejjebb a Szeplőtelen Szűz Mária szobra, akinek a feje fölé angyalok tartanak koronát.
Egy szinttel lejjebb Szent Péter, Szent Pál és a gyermek Jézust a karjaiban tartó Keresztelő Szent János, továbbá – utalva a 18. századi tűzvészre – Szent Flórián, valamint Sebestyén, a járványok ellen védelmező szent szobra látható.
A barokk szobrok hagyományai szerint helyet kapott az emlékművön az önmegtagadásban és magányban folytonos imádságos életet élt Szent Rozália is, akit egy barlangban, fekvő helyzetben ábrázolnak.
A szoborcsoportot korábban 1934-ben és az 1980-as években is felújították.
A közelmúltban megvalósult munkálatok során – kormányzati támogatással – konzerválták az eredetinek tekinthető felületeket, javították a kőanyagot, eltávolították a korábbi, helytelen kiegészítéseket, és pótolták a plasztikai hiányokat.
A restaurálás keretében felújították az emlékművet körülvevő kovácsoltvas kerítést, és rendbe hozták a szobor környezetét is.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
