Lassan megérkezik az ősz, a falevelek már nem csak az aszály miatt sárgulnak, a gyerekek visszaültek az iskolapadba, s a külföldön nyaralók is hazaérkeztek. De nem mindenki ment vagy mehetett külföldre. Lássuk, milyen volt a nyári turisztikai idény Gömörben.
Kassa megye prioritásai közé sorolta a turizmus fejlesztését. Az ezzel kapcsolatos projektek támogatására a 2017–2022-es időszakban több mint 10 millió eurót különített el, ebből több mint kétszáz projektet támogatott.
Adriána Tomajková, az idegenforgalmi szervezet munkatársának tájékoztatása szerint bár még nem állnak rendelkezésre a hivatalos statisztikai adatok, úgy tűnik, Kassa megyében az idei nyári turisztikai idény a tavalyihoz hasonló, vagy egy kicsit jobb lesz. Saját adataik szerint csökkent az igény a hazai kirándulások iránt, többen mentek külföldre, másrészt az infláció miatt sokaknál elmaradt a második nyaralás, vagyis külföldről hazatérve kihagyták a rövidebb és olcsóbb hazai pihenést. A harmadik faktor, ami viszont inkább a külföldiek távolmaradását okozta, az ukrajnai háború. Hozzáfűzte, ami az egész 2022-es évet illeti, a tavalyihoz hasonló, vagy enyhe csökkenést mutató adatokra számítanak.
Szervezetünk tudatosítja a gömöri régió jelentőségét, ugyanakkor azt is, hogy szükség van a fejlesztésekre
– közölte Tomajková. Hozzátette, a jövő év folyamán ebben a térségben kiemelten foglalkoznak majd a nemrég Európai Örökség címet kapott templomokkal, folytatódik a Terra Incognita program, de hangsúlyt kap az ökoturizmus, és más marketingtevékenységet is terveznek.
Az energiaválság és annak következményei kapcsán megjegyezte, ezek hatását egyelőre nehéz felmérni, de nagy a valószínűsége, hogy a téli szezonban egyes idegenforgalmi egységek kénytelenek lesznek átmenetileg bezárni vagy korlátozni tevékenységüket, szolgáltatásaikat.
Mozgalmas nyár Betlérben
A kastélyban az állandó kiállítás mellett a látogatók a nyár folyamán egy, a gömöri régió ipari és természeti örökségét bemutató, Az Andrássyak és az ipar című grafikai kiállítást is megtekinthettek a Čierne diery társulás és a múzeum együttműködésének eredményeként, de számos további rendezvény és program is várta az érdeklődőket. Volt vadásznap, dzsesszkoncert, operaest, szabadtéri filmvetítés, sok érdeklődőt vonzottak a már hagyományosnak mondható esti, éjszakai tárlatvezetések, amelyekből a nyáron kettőt is tartottak, a legnépszerűbb program azonban a július közepén megrendezett történelmi piknik volt.
Volt kereslet a szállások iránt
Parditka József, a várhosszúréti Jozefína Panzió tulajdonosa szerint az idei szezon viszonylag jó volt, legalábbis az előző időszakhoz képest. Szeptember végére talán sikerül elérni, hogy kiegyenlítsék az elmúlt két év kieséseit.
Az idei szezon is nehezen indult, az emberek még óvatosak voltak, de aztán a nyár már eléggé „felpörgött”. Ami érdekes, hogy több lett a hazai turista.
Azelőtt a látogatóink 80 százaléka Magyarországról érkezett, a maradékon osztoztak a hazaiak, a lengyelek és a csehek nagyjából egyforma arányban. Idén kevesebb volt a magyarországi turista, nagyrészt hazaiak érkeztek – fejtette ki. A hatvanöt férőhelyes panzió a nyári szezonban átlagosan 70 százalékos kihasználtsággal működött, ami szép eredmény, főleg egy ilyen időszak után, de még mindig nem sikerült elérni a járvány előtti szintet.
– Nem szabad azon nyavalyogni, milyen nehéz a helyzet. Ez elveszi az ember energiáját és nem hoz gyümölcsöt. Mindig azt kell keresni, hogyan tovább. Ott volt a két év Covid, de az embernek nem szabad lehajtania a fejét, fel kell emelni és tovább küzdeni.
Rámutatott, a régió számára nagyon fontos a turizmus, viszont nem szabad egyedüli kitörési pontként tekinteni rá, ahhoz túlságosan szezonális, emellett Gömörben nem lehet olyan árakat szabni, mint a Tátrában vagy Liptóban. Véleménye szerint sokat segíthetne, ha a térségben több kerékpárút lenne, amelyek összekötnék Betlért, Krasznahorkát, a Szádelői-völgyet, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsíkot.
Ez óriásit lendítene a turizmuson. 20-30 kilométeren belül rengeteg látnivaló van, ami kényelmesen elérhető biciklivel, de most majdnem mindenhol a főúton kell közlekedni. Azt is látni kell, hogy szinte nincs tömegközlekedés.
Munkanapokon még úgy-ahogy, de hétvégén alig járnak autóbuszok, vonatközlekedés meg se hét közben, se hétvégén nincs. Hogyan akarunk turizmust csinálni, ha az emberek nem tudnak eljutni egyik pontból a másikba, csak személygépkocsival? – teszi fel a kérdést.
Új szolgáltatások és élmények Gombaszögön
A gombaszögi kempingben eddig csak sátorozókat és lakókocsival érkezőket fogadtak, augusztus óta azonban már faházak is rendelkezésre állnak.
A tavalyelőtti szezonban rengetegen érkeztek lakókocsival, volt olyan este, hogy egy tucatnyi ilyen jármű állt a völgyben. Az idén a napi rekord 4 volt. A két évvel ezelőtti erős szezon volt, ehhez képest a tavalyi gyengén sikerült, és az idei is hasonló. Úgy tűnik, sokan inkább a külföldi nyaralást választották.
Szabó Endre, a kemping vezetője szerint még mindig hazai turistából volt a legtöbb, de nem sokkal vannak lemaradva a németek, a hollandok, a belgák, a csehek és a lengyelek, de egzotikusabb helyekről is érkeznek látogatók, például a karib-tengeri Szent Márton-szigetről is járt a kempingben egy világkörüli úton lévő házaspár.
A nemzetközi turistaforgalmat az eredményezi, hogy pillanatnyilag mi vagyunk az egyetlen kemping a nemzeti park területén, amely nyitva van és be van „csatornázva” a nemzetközi hálózatokba. Jók a visszajelzések, de bővíteni kell szolgáltatásainkat
– fűzi hozzá Orosz Örs, a Sine Metu társulás elnöke. A bővítések között említette az augusztus óta üzemelő faházakat, a kempinget a pálos kolostorral összekötő drótköteles csúszópályát, amelynek első oszlopa a napokban került a helyére, illetve az egyesületi múzeumot, amely nemrég kapta meg új tetőszerkezetét. Jelenleg a belső térben folynak a munkálatok. Szintén azon a véleményen van, hogy a kerékpárutak sokat lendíthetnének a regionális turizmuson.
Orosz Örs úgy véli, nehéz időszak elé nézünk, viszont ez kedvezhet a hazai turizmusnak. Felmerül a kérdés, hogyan lehetne ezt elősegíteni.
– A szolgáltatások széles skáláját kell nyújtani. Ezt egy-egy vállalkozás nem tudja megtenni, a szereplők szinergiája emelheti fel a régiót. Mi a magunk részéről a terület adottságait aknázzuk ki, a csodálatos környezetet, a természeti kincseket, a kulturális örökséget. Most egy régóta tervezett fejlesztés válik valóra, a drótköteles csúszópálya, amivel nemcsak az volt a célunk, hogy egy új attrakciótípust hozzunk a régióba, de az is, hogy a gombaszögi cseppkőbarlang látogatóit minél nagyobb számban elvigyük a készülő múzeumunkba – magyarázza, hozzátéve, dicséret illeti a Kassa megyei turisztikai ügynökséget, mert olyan projekteket emelnek ki és támogatnak, amelyekben van fantázia. – Ők megteszik a tőlük telhetőt, de egy megyei szerv kevés, ide nagyon komoly állami impulzus kellene, hogy ez a vonal fejlődjön.
Mi lesz jövőre?
Azon is sok múlik, Európa hogyan kezeli az energiaválságot, mennyire emelkednek meg miatta az árak, s ezt hogyan vészelik át az emberek. A napokban a pékek jelezték, télen akár hat euróba is kerülhet egy kiló kenyér. Ha minden szektorban hasonló mértékű áremelkedésre számíthatunk, akkor jövő nyárra nem az lesz a legnagyobb problémánk, hogy hová menjünk üdülni, hanem az, miből vesszük meg mindennapi kenyerünket. Feltéve, hogy télen nem fagyunk meg.
Megjelent a Magyar7 2022/37. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
