Felborulhat az autonóm Dél-Tirol békéje

Felborulhat az autonóm Dél-Tirol békéje

Feszültséget keltett az észak-olaszországi Dél-Tirolban, hogy a bécsi kormány kettős állampolgárságot ajánlott fel a német nyelvű lakosságnak. A dél-tiroliak most vasárnap választják meg az ­autonóm megye parlamentjét, ám a felvetés megbolygatta a két nemzet békés együttélését.

Dél-Tirol kérdése hosszú ideje feszültségforrás Olaszország és Ausztria között, és Sebastian Kurz osztrák kancellár nem javított a helyzeten júliusban, amikor meglebegtette, hogy Bécs lehetővé tenné a kettős állampolgárságot a német és a ladin nyelvet beszélő dél-tiroliaknak – az olaszokat kizárva e körből.

Olaszország leggazdagabb tartományában furcsa elegyet alkot a német és olasz ajkú társadalom, Bolzano autonóm megyét sikerreceptként is emlegetik a társadalomtudósok.

Olaszország leggazdagabb tartományában furcsa elegyet alkot a német és olasz ajkú társadalom, Bolzano autonóm megyét sikerreceptként is emlegetik a társadalomtudósok.

Választásokra készülnek a tartományban Fotó: Europress/AFP

Az alpesi tájon az osztrák településeken is látható épületek között felbukkannak az olasz borozók, az utcatáblák kétnyelvűek, és már a vegyes házasságon sem lepődnek meg a közjegyzők.

A közigazgatásban egy etnikai arányossági rendszer működik, amely alapján mindhárom nyelvcsoport a lakosság arányának megfelelően jelenik meg a közalkalmazottak sorában, ahol kötelező a kettős nyelvvizsga is.

Hírdetés

A külön anyanyelvű oktatás azonban sokak szerint nem segíti az integrációt, és a Dél-Tirolban gyakran megfordulók megtapasztalhatták, hogy a színfalak mögött a két nemzet féltve őrzi identitását.

Éppen ezt lovagolták meg a választási kampányban a német és ladin nyelvű pártok, amelyek támogatták Sebastian Kurz javaslatát is. A Bécs felé húzó német nyelvűek úgy érveltek, a kettős állampolgárság megerősítené az európai identitást, enyhítve a szélsőjobboldal nyomását.

A gyakorlatban persze több kérdést is felvet az elképzelés. „Az egyik lehetőség az állampolgárság történelmi, származási alapon való megadása, azaz az érintettnek bizonyítania kell, hogy felmenői az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgárai voltak – magyarázta Günther Pallaver, az Innsbrucki Egyetem politikatudomány-professzora a The Local című hírportál olasz kiadásának.

– A másik lehetőség etnikai, avagy nyelvi: a dél-tiroliaknak hivatalosan dönteniük kell, melyik nyelvi csoporthoz tartoznak. Jelenleg ehhez nem szükséges semmilyen vizsgálat vagy ellenőrzés” – tette hozzá. A professzor szerint az is akadályt jelenthet, hogy Ausztriában jelenleg nem engedélyezett a kettős állampolgárság.

Az olasz anyanyelvűek ellenzik az ötletet, a három etnikai csoportot képviselő Zöldek pártja pedig jelezte, szerinte az olaszok kizárása tovább fokozná a feszültséget a két nemzet között. Az ellenzők azt is felvetették, hogy a kettős állampolgárság utat nyitna a migránsoknak az osztrák állampolgárság felé.

A római kormány Kurz javaslatát támadásnak titulálta Olaszország szuverenitása ellen. „Nem ajándékozhatsz állampolgárságot az anyaállam hozzájárulása nélkül” – jelezte Matteo Salvini olasz belügyminiszter, hozzátéve, hogy „a kettős állampolgárságot nem is vesszük kérdésszámba”. Az osztrákok jelezték, az intézkedést megelőzően egyeztetnének az olasz kormánnyal.

Dél-Tirol egészen 1919-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, a lakosság alig három százaléka beszélt olaszul. A tartományt 1920-ban annektálta Róma, Benito Mussolini ekkor kezdte meg az olaszosítást. Később autonóm státust kapott a tartomány, mindhárom nyelvet hivatalossá tették.

Együttélés

A mintegy ötszázezer főt számláló tartományban a becslések szerint a lakosság 60-70 százaléka beszéli a németet anyanyelveként, szemben a 25 százalék arányú olasz és alig öt százalékot elérő ladin nyelvű lakossággal. Korábban nem volt zökkenőmentes az együttélés. A német nyelvű lakosok elnyomása komoly társadalmi feszültséget generált, amelynek nyomán robbantásos merényletekben 19 ember vesztette életét. Az autonó­mia­statútum csak 1972-ben lépett életbe, a felmérések szerint a társadalmi és politikai együttélés támogatása 1994 óta nyolc százalékról ötven százalékra nőtt.

Címlapfotó: Villnöß (olaszul: Funes; ladinul: Funès), a San Giacomo (Szent Jakab) templom.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »