Július 7-én Dolhai Lajos pápai prelátus, az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet rektora mutatott be szentmisét az ajaki római katolikus templomban, ahol felavatták Békési Sándor (1921–2017) címzetes apát és főesperes a templomban emelt emléktábláját.
A szentmisén és a felavatáson részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője és Ragány Adrienn polgármester.
Az ünnepélyes eseményen leleplezték Békési Sándor címzetes apát és főesperes emléktábláját.
Békési Sándor egész életében kiállt igazáért, prédikációiban az igazságosság, a tisztelet és a kereszténység mellett tette le hitét, amiért a hatalomra került kommunista rendszer száműzetésre ítélte. Csaknem három évtizedes ajaki szolgálatát méltatva Soltész Miklós elmondta: Sándor atya életét a feltétlen szeretet mozgatta, a községben mindenkit ismert és felkeresett, segítséget, vigaszt és támaszt nyújtva a falubelieknek.
„A kereszténységnek kétezer év óta bizonyítottan igaza van akkor is, ha üldöznek minket, ha gyaláznak minket, ha gúnyolnak minket, és akár börtönbe, vagy pedig táborokba zárják papjainkat és vezetőinket” – fogalmazott az államtitkár.
Ajak néhány évtized alatt tizenhárom katolikus papot és majdnem fél tucat görögkatolikus papot adott az Egyháznak. A település sok mindent tett a magyar nemzetért és a magyar közösségért – emelte ki a politikus, megköszönve az ajakiak kitartását, amellyel az Egyházat és a magyar közösséget segítették.
Seszták Miklós, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője Békési Sándorral kapcsolatos személyes élményeit felidézve arra hívta fel a figyelmet, hogy az apát egy nagyon nehéz időszakban példamutatóan és kiválóan végezte szolgálatát.
Békési Sánor 1921. április 4-én született Nagykállóban. Helyi tanulmányai után az egri ciszterci gimnázium diákja volt 1936 és 1940 között. 1940-ben érettségizett, majd Budapesten végezte teológiai tanulmányait. 1944. december 24-én szentelték pappá Budapesten, majd Kisvárdára, később Miskolcra nevezték ki hitoktatónak.
Miskolcon az egyik hittanórán tett ártatlan kijelentéséért demokrácia- és államellenességgel vádolták meg, emiatt előbb a felső-szabolcsi Kékcsére, Kállósemjénbe, majd Ajakra helyezték át – utóbbi helyen huszonnyolc évet szolgált. Innen Győrbe, majd a nyugdíjas éveiben Budapestre került, ahol haláláig aktív lelkipásztori szolgálatot végzett.
Forrás és fotó: MTI
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
